A trombitafolyondár (Campsis radicans) egy őshonos észak-amerikai növény, fényes, sötétzöld ellipszis alakú levelekkel, amelyek akár 15 centi hosszúra is megnőnek, hét-tizenegy fogazott levélkével. A trombita alakú vörös, narancssárga vagy sárga virágok a nyári hónapokban jelennek meg, és körülbelül 10 centisre nőnek.
A trombitafolyondár gondozása
Ezek a virágok nagyon vonzóak a beporzók számára. A lombozat ősszel megsárgul, mielőtt télre lehullik a szőlőről. A trombitafolyondár akár 20 méterre is megnyúlhat érett állapotban, és agresszív fajtának számít, amelyet óvatosan kell termeszteni. Az új hajtások az anyanövénytől messzebbre is felbukkanhatnak, gyorsan kiszökhetnek a kertből, és bozótosokat képezhetnek, amelyek kifojthatják a többi növényt.
A trombitafolyondárt legjobb tavasszal vagy kora ősszel ültetni. Egyszerre gyorsan növő növény, és kedvező kerti fekvés esetén akár évtizedekig is megélhet. A trombitafolyondár enyhén mérgező emberekre és állatokra.
Hogyan termeszthetünk trombitafolyondárt?
Trombitafolyondár gondozása
Azon kertészek számára, akik hajlandóak erőfeszítéseket tenni a terjedésének megfékezésére, a trombitafolyondár gyorsan beborítja a kerítéseket, kőfalakat, lugasokat, rácsokat és egyéb építményeket, és gyönyörű zöld fókuszt biztosít. Lefedheti a talajt is, hogy elrejtse a sziklakupacokat, a fatuskókat, a szemétdombokat stb. Kritikusan fontos, hogy ennek a szőlőnek szilárd tartószerkezete legyen, mivel elboríthatja a fákat vagy az épületeket. Kerüljük az alapok közelébe ültetését, mert a kúszó szőlő károsíthatja őket. Hasonlóképpen, a szőlő is bekúszhat a zsindely alá, és károkat okozhat.
A trombitafolyondár csak kevés gondozást igényel a virágzáshoz. A műtrágyázás általában nem szükséges, öntözésre általában csak aszályos időszakokban van szükség. De a trombitafolyondár továbbra is nagy karbantartást igénylő növény, mivel a növekedés és a terjedés ellenőrzése érdekében az agresszív rendszeres metszés kötelező. A nemkívánatos hajtások eltávolítása a gyepről, és a maghüvelyek eltávolítása az önmagvaktól való elvetés érdekében mind olyan feladat, amely a trombitafolyondár kordában tartásához szükséges. A magvak hasonlóak a selyemfű magjaihoz, minden mag fehér pelyhekhez kapcsolódik, ami lehetővé teszi, hogy a magokat a szél elhordja. A maghüvelyek és magvak kezelésekor tanácsos kesztyűt használni. Ha kíváncsi vagy hogyan kell megmetszeni a trombitafolyondárt, akkor egy korábbi cikkünkből megtudhatod!
Fény
A trombitafolyondár teljes napfényben félárnyékig nőhet. A teljes napsütés, vagyis a legtöbb napon legalább hat óra közvetlen napfény biztosítja a legjobb virágzást.
Talaj
Ezek a szőlők sokféle talajtípust elviselnek, beleértve a homokos és agyagos talajokat, és természetes affinitásuk van a nedves, de jó vízelvezetésű talajokhoz. Őshonos helyeken gyakran szezonális mocsarakban és erdei bozótokban találhatók.
Víz
A trombitafolyondár szereti a mérsékelt talajnedvességet, de jól tűrik a szárazságot. Általában csak akkor kell öntözni, ha a hervadás nyilvánvaló jeleit tapasztaljuk. A legtöbb éghajlaton a tipikus csapadék elegendő a növények egészségének megőrzéséhez. Hetente körülbelül 3 dl víz – csapadék és/vagy öntözés kombinációjával – teljesen elegendő a növény jó teljesítményéhez.
Hőmérséklet és páratartalom
Kevésbé párás éghajlaton a szőlő kevésbé erőteljes és könnyebben irányítható, jobban kedveli a meleg éghajlatot.
Trágya
Mivel a trombitafolyondár olyan agresszív kúszónövény, amely sovány talajban is jól fejlődik, és kiegészítő műtrágyázás nem javasolt.
