Könnyű, középnehéz traktorokkal üzemeltethető vetőgépek kiválasztását elősegítő vizsgálati tapasztalatok, eredmények, gabonavető-gépek vázlatos ismertetése

A 60-90 kW teljesítményű, univerzális traktorok kiválasztása (VI.)

Hirdetés

A gazdálkodók fülében ismerősen cseng a mondás: "Ki mint vet, úgy arat!". Napjaink modern növénytermesztési technológiáiban is elengedhetetlenül szükséges a vetési művelet magas szintű végrehajtása. A hazai forgalmazók színes kínálati palettája is bizonyítja, hogy a konstruktőrök egyre inkább szeretnének megfelelni a kutatók és gazdálkodók által együttesen kialakított igényeknek. "Könnyű, középnehéz traktorokkal üzemeltethető vetőgépek kiválasztását elősegítő vizsgálati tapasztalatok, eredmények" c. fejezetben a kalászos gabonavetőgépek és szemenkéntvető-gépek általános felépítéséről, a vizsgálati eredményein keresztül bemutatjuk a szabványok előírta főbb mutatók számszaki értékeit, és szólunk az üzemi tapasztalatok elsősorban a műszaki- és technológiai üzembiztosság alakulásáról is. Külön fejezetben adunk tájékoztatást a ma már egyre nagyobb számban terjedő kombinált talajművelő-vetőgépekről, valamint a művelet- és energiatakarékos gabonatermesztésben használható, ún. direktvető-gépek (csoroszlyakocsik) alkalmazásának tapasztalatairól, vizsgálati eredményeiről, külön kiemelve a gazdaságossági mutatók alakulását.
Könnyű, középnehéz traktorokkal üzemeltethető vetőgépek kiválasztását elősegítő vizsgálati tapasztalatok, eredmények, gabonavető-gépek vázlatos ismertetése
3. Könnyű, középnehéz traktorokkal üzemeltethető vetőgépek kiválasztását elősegítő vizsgálati tapasztalatok, eredmények
A gazdálkodók fülében ismerősen cseng a mondás: "Ki mint vet, úgy arat!". Napjaink modern növénytermesztési technológiáiban is elengedhetetlenül szükséges a vetési művelet magas szintű végrehajtása. A hazai forgalmazók színes kínálati palettája is bizonyítja, hogy a konstruktőrök egyre inkább szeretnének megfelelni a kutatók és gazdálkodók által együttesen kialakított igényeknek. "Könnyű, középnehéz traktorokkal üzemeltethető vetőgépek kiválasztását elősegítő vizsgálati tapasztalatok, eredmények" c. fejezetben a kalászos gabonavetőgépek és szemenkéntvető-gépek általános felépítéséről, a vizsgálati eredményein keresztül bemutatjuk a szabványok előírta főbb mutatók számszaki értékeit, és szólunk az üzemi tapasztalatok elsősorban a műszaki- és technológiai üzembiztosság alakulásáról is. Külön fejezetben adunk tájékoztatást a ma már egyre nagyobb számban terjedő kombinált talajművelő-vetőgépekről, valamint a művelet- és energiatakarékos gabonatermesztésben használható, ún. direktvető-gépek (csoroszlyakocsik) alkalmazásának tapasztalatairól, vizsgálati eredményeiről, külön kiemelve a gazdaságossági mutatók alakulását.
A gabonavető-gépek vetésének munkaminősége közvetlenül befolyásolja a kelést, a növények fejlődését, a növényállomány kiegyenlítettségét, a hektáronkénti legkedvezőbb tőszámot, s mindezeken keresztül a termény mennyiségét és minőségét is. A gabonavető-gépekkel történő vetéssel célunk az, hogy a vetőmagvakat megfelelő eloszlásban, mind hossz- és kereszt-irányban és mélységben juttassuk le a csoroszlyák által nyitott nedves, tömör barázda fenékre, valamint a csírázásukhoz megfelelő talajréteggel takarjuk be azokat.
A vetőgépekkel szemben támasztott legfontosabb agrotechnikai követelmények a következők (ld. MSZ 19104/2-79 szabvány):
o legyen alkalmas az MSZ 6359, MSZ 6374, MSZ 6382 és MSZ 6386 szerinti vetőmag sorbavetésére;
o vetésre előkészített talajokon max. 15%-os keresztirányú lejtésig legyen üzemeltethető;
o a sortávolság 7-20 cm legyen;
o a kivethető magmennyiség az alábbiak szerint legyen beállítható:
- búza 60-350 kg/ha
- árpa 90-220 kg/ha
- rozs 60-220 kg/ha
- zab 100-275 kg/ha
- borsó 80-400 kg/ha
- rizs 50-250 kg/ha
- len 90-225 kg/ha
o vetőelem cserével, vagy a gépre szerelt aprómagvető adapterrel a kisebb méretű magvakból kivethető mag-mennyiség az alábbiak szerint legyen beállítható:
- vöröshere 8-20 kg/ha
- lucerna 8-25 kg/ha
- baltacim 70-90 kg/ha
- repce 8-30 kg/ha
- mustár 8-25 kg/ha
- köles 12-20 kg/ha
o a vetőszerkezettel okozott magtörés az alábbi lehet:
- gabonafélék és aprómagvak vetésekor max. 0,3%
- hüvelyesek vetésekor max. 1,0%
o a keresztirányú adagolás-egyenletesség mutatói közül a százalékos szórás megengedett max. értéke az alábbiak szerinti lehet:
- kalászos gabona, rizs és egyéb közepes méretű magvak 4%
- hüvelyesek 5%
- aprómagvak 8%
- talajfertőtlenítő-szer 10%
o a vetési mélység az alábbi legyen:
- kalászos gabona 3-8cm
- rizs 2-5cm
- borsó 5-8cm
- egyéb kisméretű és aprómagvak
0,5-0,3cm
o a beállított vetési mélységben kell elhelyezkedni a magvak min. 80%-nak; a beállított mélység 1 cm-es sávjában legyen a magvak min. 95%-a;
o a hosszirányú vetési egyenletesség százalékos szórása max. 50% lehet;
o az előírt munkaminőségi paraméterek teljesítésével a gép 4,0-15,0 km/h sebességgel legyen üzemeltethető;
o az üzembiztosság feleljen meg az alábbiaknak:
- a technológiai üzembiztosság min. 0,95 legyen
- a műszaki üzembiztosság min. 0,98 legyen
- az összesített üzembiztosság min. 0,93 legyen
3.1 A gabonavető-gépek vázlatos ismertetése
3.1.1 A vetőgépcsalád ismertetése
A témakör részletesebb tárgyalása előtt mindjárt az elején szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a mai szakirodalom a gabonavető gépeket, más néven sorvető gépeket helytelenül két nagy csoportra, a mechanikus, és a pneumatikus gabonavető-gépekre oszt-ja. Ez pedig, mint ahogyan az más területek szakkifejezéseinél is elég gyakori, pontatlan. Nem közös jellemzőn alapul az elkülönítés, hiszen az egyik meg-nevezés a magadagolás rendszerére, a másik pedig a magtovábbítás módjára utal. A gyakorlatban ma használatos valamennyi gabonavetőgépnél ugyanis a magadagolás mechanikus rendszerű, míg a magtovábbítás vagy gravitációs, vagy pneumatikus úton történik.
A gabonavető gépcsaládot a magot csupán a talajfelszínre szóró, de azt a talajba be nem munkáló ún. "szórvavetőgépeket", és a nálunk nem használatos centrifugális vetőgépet kivéve vázlatosan az 1. ábra szemlélteti.
A vetőgépeket függesztett, félig függesztett és vontatott változatban egyaránt építik, a kisebb gépeket függesztett és vontatott, a nagyobb cca. 6 m munkaszélesség feletti gépeket csak vontatott változatban gyártják.
A gépek mindegyike alkalmas a soros vetésre, közülük jelentős számban alkalmasak a gépek sávos vetésre is, míg néhány géppel teljes felületi vetés is megvalósítható. A korábban csaknem kizárólagos soros vetéssel szemben az utóbbi időben - a nagyobb hozamok érdekében - kezd a sávos, ill. teljes felületi vetési mód elterjedni.


Hirdetés






Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

félstabil takarmányozó

az istállóba beépített takarmányozási gépek, berendezések közül azok, amelyek ugyan munka... Tovább

méhek betelelése

a méhész tél beállta előtti feladata a téli fészek végleges berendezése és a méhek... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.