IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
A híres magyar pezsgőgyáros, Törley József nevéhez fűződik a Budapest XXII. kerületében található Törley-kastély, amit 1890 és 1904 között építtetett. A legszebb várakat és kastélyokat nem csak Magyarország vidéki városaiban és tájain fedezhetjük fel, a nagyvárosban is megbújnak olyan csodák, mint a Törley-kastély. Ismerd meg a főváros régi kastélyának történetét cikkünkből!
Budafok kastély párosának férfi tagja, a Törley-kastély
Természetesen nem kell messzire utaznunk, hogy csillapítsuk a kastélyok iránti vágyainkat, a nagyvárosban is felfedezhetünk olyan különleges épületeket, amiket a régi idők gazdag polgárai hagytak ránk. Például ha Budafokon járunk, kastélyimádóként érdemes ellátogatnunk a Törley-kastélyhoz, ami mára már csak engedéllyel látogatható formában tekinthető meg, lakni már nem lakják. Ismerd meg a kastélyt közelebbről, most bemutatjuk a történetét.
A Törley-kastélyt az 1890-es években kezdte el építtettni a híres magyar pezsgőgyáros, Törley József Budafokon, Budapest XXII. kerületében. A kastély első terveit Ray Rezső Lajos készítette, aki egyébként is építészként dolgozott a Törley háznál, azonban váratlan halálát követően, amunkáját a friss építész diplomával rendelkező fia vette át, ifj. Ray Rezső Vilmos. Törley a feleségének, Sacelláry Irénnek is építtetett egy kastélyt ennek a kastélynak a szomszédságában. A Sacelláry-kastélyról bővebben olvashatsz előző cikkünkből! Mivel Törley két kastély építtetett a házasságának tiszteletére, a Törley-kastélyt tekinthetjük a kastély páros férfi tagjának, felesége kastélya pedig a kastély-feleség.
A Törley-kastély története
A pezsgőgyáros kastélya két nagyobb ütemben épült meg, de teljesen 1904-re készült el. A kastély berendezését azonban csak 1907-ben fejezték be, így a megrendelő, Törley József ezt már nem is élhette meg, hiszen 1907-ben elhunyt.
Nem csak a Törley vagyont, de a kastélyt is unokaöccsei örökölték, akik nem ültek tétlen és a megkezdett munkát folytatták, míg a gazdasági világválság közbe nem szólt és az ő életükben is közrejátszott.
Mint a legtöbb ilyen kastélyt és kúriát, a II. világháború után államosítottak, így az épület sorsa meg lett pecsételve. Az államosítás által az épületet az orosz katonai parancsnokság kapta meg. Az államosítás szinte minden épületnek a kárára volt és a Törley-kastély is rengeteg helyreállíthatatlan károkat szenvedett ebben az időben és több helység is teljesen tönkrement. Természetesen a gyönyörű berendezés is oda lett, a díszkertből pedig felismerhetetlen helység vált. A későbbiekben a magyar katonai egység is itt állomásozott, majd miután a honvédség kivonult, a Törley-kastély másfél évtizedig magányosan állt, és csak az idő enyésztette.
A Törley-kastély az 50-es években
Az 1954-ben alakult Országos Onkológiai Intézet sugárbiológiai foglalkozó osztályát 1956-ban a kastélyba helyezték, így legalább az épület megmenekült a további pusztulástól. Maga a költöztetés 1957-re valósult meg és január elsején a Minisztertanács döntése alapján itt hozták létre az osztályból a Központi Sugárbiológiai Kutatóintézetet, amely a mai intézet jogelődje.
Elkezdték felújítani a belsőtereket, a tánc- és a zenetermeket helyre állították, amik még napjainkig is könyvtárként üzemelnek, illetve különböző konferenciáknak ad otthont. A felújításokkal jelentős átépítésekre volt szükség, azonban az épületnek sikerült megőriznie az egykori pompáját.
Napjainkban az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet működik az épületben és a területére csak engedéllyel lehet bejutni.
