A hazai szabályozás természetesen az uniós szabályozás előtt alakult ki és adatait az akkoriban a hazai utakon futó járművek és az útépítés financiális és technikai körülményei determinálták. Az uniós jogszabály által megengedett tengelyterhelés és tömeg értékek jellemzően magasabbak, azonban a hazai utak jelentős része ezt a tengelyterhelést átépítés nélkül nem viselné el. Következésképpen az uniós szabályozás azonnali és az összes közútra vonatkozó érvényesítésére nem volt mód. Mint majd látni fogjuk, az uniós szabályozás jelenleg még csak néhány fő tranzit útvonalra vonatkozik. Itt csak a szabályozás fő elemeit és adatait emeljük ki, további elemeket és adatokat magukban a jogszabályokban találhatjuk. Továbbá az egyes adatokhoz a jogszabály további korlátozásokat rendelhet, ezért a jogszabály teljes szövegének ismerete elengedhetetlen.
A járművek megengedett tengelyterhelését és tömegét a (többször módosított ) 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet szabályozza. A jármű megengedett tengelyterhelése 10 tonna, azonban ez az érték az ún. útkímélő tengely esetén 11 tonnára nő.
Az egymáshoz közeli tengelyeket tengelycsoportnak nevezzük. Az utat ért káros hatás nagyobb, ha a tengelyek közel helyezkednek el, ezért a tengelycsoportok esetén további szigorítások lépnek érvénybe:
Ha két tengely egymástól mért távolsága 1 méternél kisebb, akkor ezt a tengelycsoportot egy tengelynek kell tekinteni és az erre megengedett tengelyterhelés 11 tonna.
Két tengely esetén, ha a távolság legalább 1 méter, de kisebb 2 méternél, akkor a megengedett tengelyterhelés 16 tonna.
Három tengely esetén, ha a szélső tengelyek közötti távolság nem több mint 2,6 méter, akkor erre a tengelycsoportra megengedett összes tengelyterhelés 22 tonna.
Három tengely esetén, ha a szélső tengelyek közötti távolság több mint 2,6 méter, akkor erre a tengelycsoportra megengedett összes tengelyterhelés 24 tonna.
A fenti adatok mind fúvott gumiabronccsal felszerelt járművekre vonatkoznak, míg az ettől eltérő kerekekkel felszerelt járművek esetén a megengedett tengelyterhelés csupán 6 tonna.
A jogszabály a tengelyek számától függő mértékben, a megengedett tengelyterhelések összegénél kisebb tömegértéket enged csak meg. A jármű tömege nem érheti el a megengedett tengelyterhelések összegét, azaz a tengelyek terhelése nem minden tengelyen érheti el a maximálisan megengedett értéket.
A megengedett tömeg:
kéttengelyes jármű esetén 20 tonna
háromtengelyes jármű esetén 24 tonna
négy vagy négynél több tengelyes jármű esetén 30tonna
háromtengelyes járműszerelvény esetén 28 tonna
négytengelyes járműszerelvény esetén 36 tonna
öt vagy ötnél több tengelyes járműszerelvény esetén 40 tonna
Az uniós szabályozást a hazai jogrendbe a 4/1999 (II.12.) KHVM rendelet ülteti be, de területi korlátozással. Ennek megfelelően az európai térség országaiban bejegyzett járművekre bizonyos útvonalakon az uniós szabályozás szerinti értékek is megengedettek.
A kijelölt, jellemzően tranzit útvonalak a következők:
M1 Budapest-Hegyeshalom között
M5 Budapest-Kiskunfélegyháza között
M7 Budapest-Siófok között
M0 M1-M5 között
15 sz. Rajka-M1 között
A 96/53/EK irányelv szerinti megengedett értékek a fenti útvonalakon a következők:
A megengedett tengelyterhelés:
Nem hajtott tengely 10 tonna,
Nem hajtott tengelycsoport, ha távolság d< 1 méter 11 tonna,
Nem hajtott tengelycsoport, ha 1≤d<1,3 méter 16 tonna,
Nem hajtott tengelycsoport, ha 1,3≤d<1,8 méter 18 tonna,
Nem hajtott tengelycsoport, ha d≥1,8 méter 20 tonna.
Hajtott tengely 11,5 tonna
Hajtott tengelycsoport, ha d<1 méter 11,5 tonna,
Hajtott tengelycsoport, ha 1≤d<1,3 méter 16 tonna,
Hajtott tengelycsoport, ha 1,3≤d<1,8 méter 18 tonna.
A megengedett tömeg:
kéttengelyes jármű 18 tonna,
kéttengelyes pótkocsi 18 tonna,
háromtengelyes jármű 25 tonna,
háromtengelyes pótkocsi 24 tonna,
négytengelyes jármű, két kormányzott tengellyel
kímélő hajtott tengelyekkel 32 tonna,
kéttengelyes jármű, kéttengelyes pótkocsival 36 tonna,
négytengelyes járműszerelvény 36 tonna,
öt vagy hattengelyes járműszerelvény 40 tonna.
A fentiekben vázlatosan megadott, de a jogszabályokban részletesen szabályozott tengelyterhelés és tömeg értékeket kell a közúti közlekedés során betartani. Ha maximálisan ki akarjuk használni a járműre megengedett adatokat, akkor a tengelyterhelést és a tömeget méréssel kell meghatározni, becslés esetén a megengedett értékeket könnyen túlléphetjük, vagy a jármű részleges terheléssel fut, ami gazdaságtalan lehet. Kis sűrűségű rakományok esetén fordul elő, ami az agrár ágazatban sokszor jellemző, hogy a járművet teljes mértékben megrakva is a tengelyterhelés és a tömeg a megengedett értékek alatt marad. Ilyen esetekben természetesen a mérés a közutak védelme okán nem szükséges. Semmilyen mérőeszköz sem hibamentes, ez a tengelyterhelés mérőre is vonatkozik. A tengelyterhelés mérőre és a tengelyterhelés mérő mérlegre vonatkozó hibahatárokat az előző cikkünkben adtuk meg. Ott részletesen kifejtettük, hogy ennél lényegesen nagyobb jelentőséggel bírnak a mérést befolyásoló külső jellemzők, amik a jármű tulajdonságaitól és a mérési felület egyenetlenségeitől függnek. A megadott értékeket teljes mértékben ne közelítsük, a tengelyterhelésre vonatkozóan minimálisan 0,5 tonna „ráhagyás” indokolt. Ha a tömeget tengelyterhelések mérésével állapítjuk meg (ún. összegzett tömeg), akkor három vagy több tengelyes jármű esetén 1-2 tonna „ráhagyás” is indokolt lehet.
2006. január elsejétől kezdve az ömlesztett árut fuvarozó járművekre vonatkozóan további korlátozások léptek érvénybe. A (többször módosított) 89/1988. (XII.20.) MT rendelet szerint a jármű vezetőjének rendelkeznie kell a megrakott jármű vagy járműszerelvény tömegét tartalmazó, a felrakó helyen hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű mérlegelés vagy tengelyterhelés mérés illetőleg a rakomány mérlegelése alapján kiállított tömegbizonylattal. A jogszabály részletesen rögzíti a tömegbizonylatban, a tömegértéken felül megadandó további adatokat is.
Forrás: Agrárágazat
