A tavaszi fagyok óriási károkat okozhatnak a mezőgazdasági kultúrákban, a kiskertek növényeinek körében, valamint a gyümölcsfák esetében is. Éppen ezért most összegyűjtöttünk néhány bevált praktikák, amikkel megvédhetjük növényeinket a tavaszi fagyoktól!
Tavaszi fagyvédelem – Miért veszélyes a tavaszi fagy
A legnagyobb termesztési kockázatot a tavaszi fagykárok jelentik – szinte mindent érint, a szőlőt, a gyümölcsöst, a mezőgazdasági termesztés, és a kiskertet is. A tavaszi időszakban leginkább kisugárzási fagyokkal kell számolnunk, melyek alacsony nedvességtartalmú, száraz légtömegek Kárpát-medencébe történő beáramlása esetén fordulhat elő. A hőmérséklet lezuhan, szélcsendes, derült éjszakákon, hajnalokon fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála.
Tavaszi fagyvédelem – Hogyan óvjuk a növényeket
A tavaszi fagyok ellen passzív és aktív módszerekkel védekezhetünk (cikkünkben részletesen inkább az aktív módszereket mutatjuk be, de azért ejtünk néhány szót a passzív lehetőségekről is). A passzív megoldások inkább megelőzőek, ide tartozik például a termesztési környezet megválasztása. Fagyérzékeny kultúrákat lehetőség szerint ne telepítsünk mélyen fekvő, völgyes területre, mivel itt nagyobb az esély a fagyra.
Nagyon egyszerű fagyvédelmi eljárás az optimális, termőhelyhez illesztett fajtaválaszték alkalmazása – fagyveszélyes helyeken jó fagytűrő képességgel rendelkező növényeket termesszünk. Érdemes figyelembe venni a virágzás időszakát is, fagyveszélyes helyekre leginkább olyan növények kerüljenek, amik később virágoznak, így nagyobb az esélyük arra, hogy átvészeljék a fagyos éjszakát. Most pedig következzenek az aktív védekezési módszerek, amik hatékonyan használhatók a kiskertben és a mezőgazdasági területeken egyaránt!
Tavaszi fagyvédelem – Füstölés alkalmazása
Az egyik legelterjedtebb, régóta használt módszer a füstölés. Ennek lényege az, hogy nedves, nem könnyen gyúló anyagot, nedves szalmát égetünk, az égetés során a levegőbe jelentékeny mennyiségű szén-dioxid és vízgőz kerül, ami mérsékli az effektív kisugárzást. Alakítsunk ki egymástól 7-8 méterre (sakktálbaszerűen) füstforrásokat és biztosítsuk folyamatosan a füstképződést.
Érdemes már naplemente után azonnal elkezdeni a füstölést, azt viszont érdemes tudni, hogy csak -5 Celsius fok ellensúlyozására érhető el kielégítő eredmény, mivel több hektárnyi terület megvédéséhez nagy mennyiségű anyagot kell elégetni. A füst nagy haszna, hogy a fagy megszűnése után lassítja a felmelegedést, ezért az esetleg fagykárt szenvedett növények lassabban melegednek fel, ezért kevésbé roncsolódnak. A következő oldalon mutatok nektek még pár remek ötletet, érdemes lapozni egyet!
Otilia Damsescu képe a Pixabay -en.
