Az integrált szőlőtermesztés pályázati tapasztalatai, technológiai elemei

Hirdetés

Az integrált szőlőtermesztés pályázati tapasztalatai, technológiai elemei

Dr. Szőke Lajos
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az EU csatlakozás után 2004 őszén írta ki az FVM az EU-val közös finanszírozásban a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Pályázatokat. Mintegy 14 jogcímre volt pályázati lehetőség: Ezek között az integrált és ökológiai gazdálkodásra ültetvény (szőlő, gyümölcs) kultúrákban (természetesen más kultúrákban  pl. szántóföldi növénytermesztés, zöldségtermesztés) is lehetett pályázni. Az integrált technológia követelményei a pályázati felhívásban rögzítettek.
Az integrált szőlőtermesztés pályázati tapasztalatai, technológiai elemei

Az EU csatlakozás után 2004 őszén írta ki az FVM az EU-val közös finanszírozásban a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Pályázatokat. Mintegy 14 jogcímre volt pályázati lehetőség: Ezek között az integrált és ökológiai gazdálkodásra ültetvény (szőlő, gyümölcs) kultúrákban (természetesen más kultúrákban  pl. szántóföldi növénytermesztés, zöldségtermesztés) is lehetett pályázni. Az integrált technológia követelményei a pályázati felhívásban rögzítettek.


NVT agrár-környezetvédelmi célprogramok:

Jellemzői:

Ø        önkéntes vállalás,

Ø        előre meghatározott feltételek teljesítése,

Ø        öt évre szóló szerződés,

Ø        előre meghatározott normatív (területalapú) kifizetés,

Ø        más célprogramokkal, agrár-támogatásokkal összevonható.

Az EU tagországokban kedvező lehetőségnek tekintik az ültetvénykultúrákban az agrár-környezetvédelmi programban való részvételt.

150 /2004. (X. 12.) FVM rendelet:

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szól, ami alapján a pályázatok benyújthatók.

A támogatás célja:

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható táj-használat kialakítása, és ennek függvényében a környezet állapotának javítása, valamint a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások megvalósításával.

A 2004. őszén indított programban:

Nyertes pályázatok száma:                         

Integrált szőlő-gyümölcs pályázat:

                                   5.951 db

                                   42.201 ha

Ökológiai szőlő-gyümölcs pályázat:

                                   243 db

                                   2.078 ha

Minden pályázó – aki megfelelt a kiírási feltételeknek – az ültetvénykultúrák pályázatán nyert! Más célprogramokban a nyertesek aránya kisebb.

A támogatás igénybevételének feltételei:

1)      A terület alapú támogatást az a földhasználó veheti igénybe, aki/amely:

-        mezőgazdasági tevékenységből származó bevétellel rendelkezik,

-        megfelel az egyes célprogramok jogosultsági feltételeinek,

-        a teljes támogatási időszak alatt gazdaságának teljes területén betartja a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait.

2)      Amennyiben nem a tulajdonos a földhasználó, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a földhasználó a támogatási kérelem benyújtásakor írásban nyilatkozzon arról, hogy a támogatható területre a támogatási időszak teljes időtartamára érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik.

3)      A rendelet alapján igénybe vehető támogatás nem zárja ki, hogy egyidejűleg, ugyanazon területre az alábbi területalapú támogatások is igényelhetőek legyenek, amennyiben a kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel:

a)      az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott adott évi egységes területalapú támogatás;

b)      az EMOGA Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó adott évi kiegészítő nemzeti támogatás;

c)      az EMOGA Garancia Részlegének társfinanszírozásában megvalósuló kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs támogatás.

4)      Egy mezőgazdasági parcellára csak egy agrár-környezetgazdálkodási célprogram alapján igényelhető területalapú támogatás, kivéve, ha ugyanazon mezőgazdasági parcellához kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoportban szereplő célprogram is kapcsolható. Ebben az esetben a támogatásra jogosult mindkét vállalt célprogram támogatását igénybe veheti.

Támogatási kérelem benyújtása:

Az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségéhez. Legközelebb 2006. márciusában lehet ilyen pályázatot beadni.

Ellenőrzés:

(1)   A jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH az adott célprogramok lebonyolításában megbízás alapján közreműködő illetékes szakhatóságok bevonásával évente ellenőrzi.

Hirdetés

(2)   A támogatásra jogosult köteles a helyszíni ellenőrzés során igazolni, hogy az általa haszonbérbe vett, támogatott terület hasznosítására jogosult.

Az integrált szőlőtermesztés technológiai vázlatát mutatja az 1. ábra

 

 

Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport

Integrált ültetvény célprogram

1.      A támogatás célja a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentése, a biodiverzitás fenntartásához való hozzájárulás, valamint a kedvező talajállapot megőrzése és javítása.

2.      Jogosultsági feltételek:

-        a legkisebb támogatható terület 0,5 ha,

-        az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési támogatásra jogosult fajok a következők: alma, körte, birs, naspolya, őszibarack, sárgabarack, mandula, dió, mogyoró, gesztenye, cseresznye, meggy, szilva, fekete-, pirosribiszke, málna, egres, szeder, szőlő,

-        a támogatás termőre fordult ültetvényre igényelhető,

-        a célprogramba bevinni kívánt ültetvény terület Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet által nyilvántartásba vett ökológiai átállási vagy átállt ültetvény területek között nem szerepel.

3.      A program előírásai:

a)      a program első és utolsó gazdasági évében teljes körű (pH, KA, vízben oldható sók, humusz, CaCO3, P2O5, K2O, NO2+NO3, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu, toxikus elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As elemekre kiterjedő) talajvizsgálat elvégzése,

b)      a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása,

c)      metszés előtt rügyvizsgálat végzése a termőegyensúly fenntartása miatt, valamint kártevők, betegségek felmérése céljából,

d)      a növényvédő szerek hatékonyságát „zöldmunkák” végzésével kell javítani,

e)      az engedélyezett növényvédő szerek közül csak a „korlátozás nélkül engedélyezett” (zöld) és a „mérsékelt korlátozásokkal engedélyezett” (sárga) minősítésűek használhatók, amelyeket a rendelet 2. számú melléklet e) pontja tartalmazza,

f)        a „korlátozott” („piros”) minősítésű növényvédő szerek használatát az NTSZ csak a járványelhárítás során, illetve a zárlati intézkedésekkel elrendelt védekezések esetében külön eljárásban, előzetesen engedélyezi,

g)      az áttelelő fertőzési források eltávolítása,

h)       növényvédelmi előrejelzés szükséges,

i)        a talajszerkezet védelme érdekében – a fagyvédelmi öntözés kivételével – csak alacsony intenzitású (pl. csöpögtető) öntöző rendszer használható.

j)        A támogatás mértéke a programba bevitt terület után 388,24 euró/ha.

k)      Azon kérelmezőknek, akinek valamely ültetvényterülete Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezetnél nyilvántartásban van, azoknak a támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyarországon elismert ökológiai ellenőrző és tanúsító szervezet igazolását arról, hogy a célprogramba bevinni kívánt ültetvény-terület nincs a nyilvántartásukban.

Akik a 2004. évi pályázaton nyertesek lettek, az alábbi feladatokat kell teljesíteniük:

1)      2006. január 31-ig meg kell küldeni az FVM Agrár-környezetgazdálkodási Osztályra:

-        a kitöltött Gazdálkodási Naplót. A formanyomtatvány átvehető a falugazdászoktól, vagy letölthető az FVM honlapjáról (www.fvm.gov.hu; www.air.gov.hu).

-        a talajvizsgálatokhoz rendelt talajminták átvételi igazolását, melyet a laboratórium ad ki. Ha már a talajvizsgálati eredmények elkészültek, akkor a Gazda Napló megfelelő táblázatát kell kitölteni, és elkészíteni az öt évre szóló tápanyag-gazdálkodási tervet.

-        a Növényvédelmi Naplót.

2)      Az integrált szőlőtermesztési célprogram egyik feladata a metszés előtti rügyvizsgálatok elvégzése.

Az ültetvény (szőlő, gyümölcs) célprogram technológiai követelményei között szerepel – többek között – a rügyvizsgálatokra alapozott metszés, terhelés meghatározása.

A rügyek termékenységének vizsgálatára két módszert alkalmazhatunk:

·        mikroszkópos rügyvizsgálat

·        rügyhajtatás

A mikroszkópos rügyvizsgálathoz sztereomikroszkópra van szükség, és gyakorlat kell a hajtástengely kibontásához. Előnye, hogy akkor is végezhető, amikor a rügy még mélynyugalmi állapotban van.

Mintavétel a rügyvizsgálathoz:

Fajtánként illetve táblánként legalább 150 db rügyet célszerű vizsgálni, hogy elfogadható becslést végezzünk. A vizsgált terület több pontjáról gyűjtünk be vesszőt. Olyan hosszú vesszőket szedjünk, amilyen terhelési elemet akarunk meghagyni (pl. szálvesszős metszés esetén legalább 10-15 rügyes vesszőket). Az éves vesszőt mindig a kétéves (cser) résszel vágjuk le (2. ábra).

Hirdetés

A vizsgálandó vesszőket egy rügyes csapokra vágjuk, úgy hogy megjelöljük a rügyek sorrendjét. A sárszemet nem vizsgáljuk, csak a világos rügyeket vesszük figyelembe a metszésnél (2. ábra).

A rügyeket sztereomikroszkóp alatt boncoló tű segítségével kibontjuk. Eltávolítjuk a rügypikkelyt és a rügygyapotot. A hajtástengelyen jól láthatók a fürtkezdemények.

A rügyhajtatást január közepétől kezdhetjük, amikor a mélynyugalom véget ért.

Az előzőekben megszedett vesszők feldarabolt egyrügyes csapjait egy előre elkészített tartóba (műanyag lap, drótháló, farostlemez lap stb.) a kifúrt lyukakba helyezzük a rügyemeletek szerinti sorrendben.

Az előkészített lapokat vizestálra helyezzük, úgy hogy a csap vége a vízbe érjen. A rügyhajtatást 20 °C-os hőmérsékleten végezzük (2. ábra).

 

A rügyek kb. 2-3 hét alatt kihajtanak. Jól látható a rügyek egészségi állapota és a kifakadt hajtáson a fürtkezdemény(ek) is.

A vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy a fürtkezdemények a vessző melyik részén helyezkednek el.

Ha az alsó rügyemeletek is eléggé termékenyek (van bennük fürtkezdemény) rövidebb elemekkel (pl. rövid-hosszú csap, félszálvessző) is metszhetünk. Ha az alsó rügyek nem termékenyek, akkor hosszú metszési elemeket kell hagyni (félszálvessző, szálvessző). A rügyekben található átlagos fürtszám alapján a terhelés mértékét is meg tudjuk határozni.

Tapasztalatok szerint ugyanannál a szőlőfajtánál az évjárat és egyéb tényezők hatására a rügytermékenység akár 0,5-1,5 értékkel is eltérhet.

A rügyterhelés számításának a menete:

Kívánt terméshozam: pl                                           10 t/ha (1 kg/m2)

A szőlőfajta fürtátlagtömege: pl                                10 dkg/fürt

Elérendő fürtszám:                                                   100.000 fürt/ha (10 fürt/m2)

Rügytermékenység: pl.                                             2 fürt/vil. rügy

Meghagyandó rügyszám:                                         50.000 rügy/ha (5 rügy/m2)

Rügytermékenység: pl.                                             1,2 fürt/vil. rügy

Meghagyandó rügyszám:                                         83.000 rügy/ha (8,3 rügy/m2)

A rügyvizsgálatokkal elérhetjük az évente közel azonos mennyiségű termést, és ellensúlyozni tudjuk az évjáratok hatására jelentkező rügytermékenységi különbségeket.

A lemetszett venyigét kezelni kell.

-        Felaprítva és a talajba bedolgozva tápanyagként visszakerül a termelési folyamatba.

-        Összegyűjtve és kihordva a szőlőből tüzelésre felhasználható, mert viszonylag nagy hőértéke van. A tábla szélén a venyigét ne égessük el, mert szennyezzük a környezetet, és fölöslegesen pocsékoljuk az energiát. (A mezőgazdasági melléktermékek (szalma, tartó, venyige, gyümölcsgally stb.) égetését környezetvédelmi rendelet tiltja és büntetik az ilyen tevékenységet.)

-        Ha a szőlővenyigét felaprítjuk és bedolgozzuk a talajba, ügyeljünk arra, hogy az idősebb kar és törzs részeket előtte szedjük össze és távolítsuk el, mert ezek az elhalt idős fás részek fertőzést terjeszthetnek.

A rügyek egészségi állapotát rügyátvágással is ellenőrizhetjük. Ha erősebb téli fagyok voltak (-15 °C) alatti lehűlések), a szőlő rügyei károsodhatnak.

A rügyvizsgálatra szedett vesszőket 1-2 napig szoba hőmérsékleten kell tartani, hogy az elfagyott rügyek megbarnuljanak. Ha a rügyeket éles késsel keresztben átvágjuk, a színelváltozás alapján lehet látni a főrügy, a mellékrügyek és a rügyalap esetleges elfagyását (1-2 kép).

 

A rügyvizsgálatokat – a hajtatásos módszerrel – a termelő maga is elvégezheti, vagy a szolgáltatást megrendelheti az NVT szaktanácsadóktól, ilyen szolgáltatást nyújtó laboratóriumoktól, oktatási intézményektől.

 

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

ivóvíz

ivásra, itatásra, háztartási v. élelmiszeripari célokra felhasználható, eü.-leg megfelelő... Tovább

gennyes gyulladás

a gyulladás jellegzetességét a nyálkahártyával, savóshártyával bélelt üregekben v. a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.