A repce a vetésforgóban többnyire kalászosok után kerül, ezért a kalászosokban felszaporodott gyomnövények a repcében is károsítanak. A repce kiváló őszi búza elővetemény, a vetésszerkezetbe könnyen beilleszthető, kitűnő talajszerkezet-javító növény. A repce fő gyomnövényei megegyeznek az őszi kalászosok legfontosabb gyomnövényeivel. Napjainkban a repce termesztését intenzívebb technológiák alkalmazása jellemzi. A szélesebb sortávolsággal, alacsony vetőmagmennyiséggel vetett repcében a gyomok elleni védekezés a jó terméshez elengedhetetlen. A gyomnövények komoly tápanyag-, víz- és fénykonkurenciát jelentenek. A gyomirtás elmaradása esetén a kora tavasszal virágzó gyomok miatt méhkímélő technológiával kell a kártevők ellen védekezni a még nem virágzó repcében is.
Az ősszel csírázó, áttelelő egyéves gyomfajok közül a tyúkhúr, pásztortáska, piros árvacsalán, bársonyos árvacsalán, perzsa veronika, borostyánlevelű veronika, fényes veronika, parlagi nefelejcs a legjelentősebbek. Ezek viszont alacsonyra növő, tavasszal gyorsan termést érlelő fajok, így nem versenyképesek a repcében. Legnagyobb gondot az ősszel és tavasszal kelő, a repcét a teljes vegetációs időszakban károsítani képes gyomfajok jelentik. Ilyen gyomnövények a ragadós galaj, nagy széltippan, pipacs, kamilla, mezei árvácska, parlagi pipitér, kék búzavirág, mezei szarkaláb, mezei tarsóka, sebforrasztó zsombor, parlagi ecsetpázsit és ebszikfű.
Az őszi kalászosoktól eltérően a repcében a korábbi vetésidőből adódóan több elsősorban tavasszal kelő, a téli hideget nem bíró gyomnövény is jelentős mennyiségben kelhet ősszel. A vadrepce, repcsényretek, fehér libatop, parlagfű, szőrös disznóparéj, pokolvar libatop, a Kisalföldön az egynyári szélfű is gyengítheti ősszel a repcevetéseket, bár a tél folyamán kifagynak. További konkurensek lehetnek a kultúrgyomok, elsősorban az őszi búza és őszi árpa árvakelés, valamint az évelő gyomnövények közül a tarackbúza, a mezei acat és az apró szulák.
Ne csak a repcében akarjuk a gyomosodási problémáinkat megoldani. A kalászos előveteményben a hatékony gyomirtás kevesebb ráfordítást igényel, amivel a repcében is megkönnyítjük a gyomnövények elleni védekezést. A gyomosodást nagyban befolyásolják az agrotechnikai elemek: az optimális időben történő vetés, a megfelelő tőszám, a jó talajművelés és megfelelő tápanyagellátás meggyorsítja a repce kezdeti fejlődését, a jól fejlődő állományt kevésbé veszélyeztetik az ősszel kelő gyomnövények.
A vetést megelőző minden talajművelési eljárás célja gyomirtás is. A gabona elővetemény betakarítása után azonnal végezzük el a tarlóhántást, ezzel elősegítjük a gyomok kelését. Nagy jelentőséggel bír a tarlóápolás, mivel sok gyommag és elpergett kalászos mag kikelhet. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a talaj gyommagkészletét és a repcében kikelő gyomok számát. A kalászos gabona tarlón olcsón és hatékonyan lehet védekezni az évelő gyomnövények ellen. Különösen a repce fejlődésének kezdeti időszakában fontos a gyomnövények károsító hatásának minimalizálása, ezért fontos ősszel elvégezni a gyomirtást. A gazdálkodók többsége őszi kezelésre alapozza a gyomnövények elleni védekezést.
Forrás: Agrárium szaklap
