A szőlő öntözése, öntözési módok

Hirdetés

Miért érdemes öntözni a szőlőt?

Zengő Barnabás, AGROBUDA KFT
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Sokszor és sokan vitatkoznak azon, hogy miért és mennyire érdemes öntözni a szőlőültetvényeket. Ezeken a szakmai vitákon általában két ellentétes nézet áll egymással szemben, mely az esetek kis százalékában vezet egységes konszenzusra, de csak Magyarországon! Mi ennek az oka? Talán az, hogy vannak, akik azt mondják, hogy a szőlő öntözés nélkül ad csak igazán jó minőséget, de vannak akik a növény alapvető ökológiai igényeit számokra fordítva értékelik a jelen adottságait és a jövő lehetőségeit, melyek mindig a gazdaságosság alapjain kell, hogy nyugodjanak.
A szőlő öntözése, öntözési módok
Sokszor és sokan vitatkoznak azon, hogy miért és mennyire érdemes öntözni a szőlőültetvényeket. Ezeken a szakmai vitákon általában két ellentétes nézet áll egymással szemben, mely az esetek kis százalékában vezet egységes konszenzusra, de csak Magyarországon! Mi ennek az oka? Talán az, hogy vannak, akik azt mondják, hogy a szőlő öntözés nélkül ad csak igazán jó minőséget, de vannak akik a növény alapvető ökológiai igényeit számokra fordítva értékelik a jelen adottságait és a jövő lehetőségeit, melyek mindig a gazdaságosság alapjain kell, hogy nyugodjanak.
Többféle módszert dolgoztak már ki arra, hogy meghatározzák a szőlő vízszükségletét:
§ Egységnyi termés kineveléséhez szükséges vízmennyiség, mely szerint 100 kg termés előállításához 30 m3 vízre van szüksége a növénynek, ami hozzávetőlegesen 300 mm csapadékot jelent egy tenyészidőszakra vetítve.
§ Egységnyi szárazanyag előállításához szükséges vízmennyiség, amely általánosítva azt jelenti, hogy 1 kg szárazanyag előállításához 300 l vízre van szüksége a növénynek.
§ A szőlő párologtatása: 1 m2 levélfelület 1 l vizet párologtat el naponta, amely napi 30 m3 vizet jelent naponta
§ Hőegység alapján történő vízfelhasználás összehasonlítása:
HE = ? Tmax-Tmin - 10 oC
Ahol HE a napi hőegység, Tmax a napi maximum hőmérséklet és Tmin a napi minimum hőmérséklet, 10 oC pedig az alaphőmérséklet értéke.
A liziméterben elvégzett hőegységhez kötődő számítások segítségével évről évre meghatározható a szőlő vízfogyasztása. Az adatsor előállítása április 1-jével kezdődik, november 1-jéig tart, és közben a júliusi időszak jelent egy komolyabb csúcsot, ahol napi 30 HE-vel kell számolni.



Amint a grafikon is mutatja a szőlő közepesen vízigényes növény. Magyarország éves átlagos csapadékmennyisége elvileg elegendő lehetne a tőke és a termés zavartalan fejlődéséhez, eloszlása azonban - 60% a vegetációban, 40% a téli időszakban - nem kielégítő. Ez az aránytalanság a vegetáció bizonyos szakaszában vízhiányt eredményez. A vízhiány mértéke borvidékenként eltérően alakulhat, vízhiányos időszakkal azonban hazánkban minden területen számolni kell.
A szőlő vízfelhasználása az alábbiak szerint alakul az egyes fejlődési fázisokban:
· rügyfakadástól virágzásig 7%
· virágzástól zsendülésig 42%
· zsendüléstől szüretig 32%
· szürettől lombhullásig 19%
Világszerte a szőlőültetvények öntözésére használt öntözőberendezések átlagos bekerülési költsége:
1. Esőztető öntözés:
a. Center Pivot & Lineár: 1000-1750 $/ha
b. Vízágyú: 1250-2000 $/ha
c. Csévélődobos: 750-1500 $/ha
2. Mikroöntözés:
a. Csepegtető csöves: 1750-3750 $/ha
b. Mikroszórófejes: 2000-3750 $/ha
3. Barázdás öntözés: 500-1250 $/ha
Néhány öntözési mód hatékonyságának összehasonlítása
§ Center-Pivot: 70-80%
§ Barázdás öntözés: 40-50%
§ Mikroszórófejes: 80-85%
§ Csepegtető csöves: 85-95%
Amint a fent említett adatokból is látszik, a "jót sajnos meg kell fizetni". Ez az általános mondás a szőlő öntözésére is igaz, és gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szőlő öntözésére javasolt, legnagyobb hatékonyságú öntözési módok a mikroszórófejes és a csepegtető csöves öntözés, melyek azonban a legdrágábbak is egyben. Ezek után felmerül a kérdés, hogy milyen kritériumok alapján döntsünk, ha egy szőlőültetvény öntözésében gondolkodunk.
A szőlő öntözése komoly üzemgazdasági kérdés, melyet úgy kellene megközelíteni, hogy a víz több évben is komoly minőség- és hozamszabályozó tényező, amely különösen érzékelteti hatását a mélyrétegű homoktalajokon és a teraszos művelésű ültetvényekben.
A szőlőültetvények legelterjedtebb öntözési módja a csepegtető öntözés. A hosszú sorok és a borvidékek többségének lejtős volta ennek az öntözési módnak adtak a legnagyobb teret. A csepegtető öntözés többféle kivitelezésben is megoldható, az integrált csövek (a csepegtető testek a csőbe építettek) alkalmazása és az utólagosan beépített csepegtető testes kivitelezések a legelterjedtebbek. Az egyenletes és pontos vízkiadagolás érdekében nyomásszabályozós csepegtető rendszert célszerű alkalmazni. A rövid áramlási pályájú, turbulens áramlási rendszerű elemek kedvezőtlen vízminőségi körülmények esetén is biztonságos, hosszú élettartamú öntözőrendszert alkotnak. Az öntözési technológia nagyon fontos eleme a tápoldatozó berendezés, melynek alkalmazása lehetővé teszi a növény vegetációjához igazodó folyamatos és egyenletes tápanyag-utánpótlás lehetőségét.
Ezzel biztosítjuk, hogy a növény számára, az egyes fenológiai fázisoknak megfelelően, mindig a legoptimálisabb vízmennyiség, tápoldatozással kiegészítve pedig, a legoptimálisabb tápanyagmennyiség álljon rendelkezésére. Általánosan elmondható, hogy a tenyészidőben szükséges minimális csapadékmennyiség 300-500 mm.
A mikroöntözés segítségével egyenletesen és lassan közvetlenül a gyökérzónába juttathatjuk az öntözővizet, mellyel csökken a párolgási veszteség, és nem kell tartani az öntözővíz okozta talajeróziótól.
Próbáljuk meg röviden összegezni, hogy milyen előnyei vannak a csepegtetőcsöves és mikroszórófejes öntözésnek szemben a negatívumként értékelhető viszonylagosan magas beruházási költséggel:
§ Bármilyen területi adottságok, földrajzi viszonyok közé könnyen adaptálható
§ Az öntözés nagyfokú hatékonysága mellett csökkenthető a kijuttatott öntözővíz mennyisége, így csökkennek a költségek
§ Nagyfokú uniformitás az öntözési képben
§ Csökken a párolgási veszteség
§ Minimálisra csökken a talajerózió
§ Könnyen kezelhető és karbantartható rendszer
§ Tápanyaggazdálkodási rendszerrel kiegészíthető
De pontosan miért is van szükség a szőlő öntözésére?
Hazánkban egyre gyakoribbak az aszályos évek, melyek nem biztosítják a szőlő normális terméshozamához elengedhetetlenül szükséges, tenyészidőben realizálódó csapadékmennysiséget (300-500 mm). Ezt a kieső csapadékmennyiséget kell pótolnunk az öntözéssel. De milyen addiciónális hatása van az öntözésnek szőlő esetében?
§ Nagyobb termésbiztonság
§ Jobb minőség
§ Nagyobb hozam, mely főleg csemegeszőlő termesztése esetén fontos
§ Erősebb növényi kondíció, biztosabb ellenálló képesség az egyes kórokozók és kártevők ellen
§ Szabályozottabb növényfejlődés
Egyre többször szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a magyar szőlőtermesztés és bortermelés csak abban az esetben lehet életképes a jövőben, ha a hazai szőlészek és borászok szeme előtt a lehető legjobb minőség elérése lebeg célként. Tudjuk azt is, hogy igazán jó bort csak jó szőlőből lehet készíteni, de igazán jó szőlőnk csak akkor lesz, ha a növény mindig pont azt a mennyiségű és minőségű tápanyagot, öntözővizet kapja meg, mely az adott körülmények között a fejlődési folyamatához elengedhetetlenül szükséges. Ez nemcsak a borszőlő, de a csemegeszőlő termesztésére is egyaránt igaz.


Hirdetés







Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

ivari szelekció

az ivarzás időben a hímek küzdelme a párért, ill. a nőivarú egyedek párválasztási törekvése. Tovább

82/2006. (XI. 29.) FVM rendelet

a baromfihús- és tojáságazat rendkívüli piactámogatási intézkedéseirõl szóló 64/2006.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.