A vetőgépek rendszerezése, vetőgépcsalád, ellenőrzések, beállítások üzembe helyezés előtt, tanácsok

Hirdetés

TAVASZI TUDNIVALÓK A SZEMENKÉNTI VETŐGÉPEKRŐL

Dr. Soós Sándor – Dr. Fűzy József
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A tavaszi vetést sokan a remény vetésének is szokták nevezni, mivel ilyenkor a parasztembernek a jövőbe vetett hitéről is tanubizonyságot kell tenni. Anyagunk befejező részében a szemenkénti vetés technikai hátterére koncentrálunk. Tesszük ezt kiemelten azért, mert a vetőmagfajta komplex jellemzőinek prioritása mellett egyre inkább előtérbe kerülnek azok a gépek, amelyek a minőségi és profitcentrikus vetés műszaki vetületét adják.
A vetőgépek rendszerezése, vetőgépcsalád, ellenőrzések, beállítások üzembe helyezés előtt, tanácsok

A tavaszi vetést sokan a remény vetésének is szokták nevezni, mivel ilyenkor a parasztembernek a jövőbe vetett hitéről is tanubizonyságot kell tenni. Anyagunk befejező részében a szemenkénti vetés technikai hátterére koncentrálunk. Tesszük ezt kiemelten azért, mert a vetőmagfajta komplex jellemzőinek prioritása mellett egyre inkább előtérbe kerülnek azok a gépek, amelyek a minőségi és profitcentrikus vetés műszaki vetületét adják.


E gépek is sajnos egyre drágábbak, bár pontosságuk és technológiai-, valamint műszaki üzembiztosságuk egyre inkább megéri a pénzét. A mai modern szemenkénti vetőgépeknek – szinte függetlenül a magok alak- és tömegjellemzőitől – pontosan az előírt, ill. beállított értékeket kell „kivetnie” igen jó (sőt kiváló) mélységtartás, hossz- és keresztirányú adagolásegyenletesség mellett. A precizitás természetesen műveleti költségmegtakarítást is kell, hogy jelentsen.

A vetőgépek rendszerezése

A szemenkéntvető gépek, különböző vetőgép konstrukciók alapvetően kétféle rendszer szerint épülnek fel, így vetőszerkezetük kialakítása pneumatikus, vagy mechanikus lehet. Ezek közül a mechanikus vetőszerkezetű gépek többségében növényspecifikusak (pl. elsősorban a cukorrépa, vagy aprómagvak vetésére készültek), míg a pneumatikus vetőszerkezetű gépek nagy része – vetőtárcsák/vetődobok, celláskerekek, vetőcsoroszlyák, stb. cseréjével – több kultúrnövény (pl. kukorica, napraforgó) magvainak kivetésére is alkalmasak. A cukorrépa vetésére, döntő többségben, olyan mechanikus vetőszerkezetű gépeket használnak, amelyek belsőtöltődésű celláskerekekkel vannak ellátva, és ezek az elgördülés mentes vetés elvét valósítják meg.

Ugyanis a celláskerekek furataiban/hasítékaiban lévő drazsírozott cukorrépa magvak kerületi sebessége a kivetés pillanatában megegyezik (vagy közel azonos) a gép haladási sebességével – a sebességeik iránya azonban ellentétes – s így a magvak „0” sebességgel, gravitációs úton hullanak a csoroszlyák által nyitott vetőbarázdákba. Ezen konstrukciók jellegzetes képviselői az ACCORD, a KLEINE és a MONOSEM cégek különböző (Monopill S, Unicorn-3 és MECA 2000) gépei. A cukorrépa magvak vetése esetében a vetőszerkezet-vetőmag „kölcsönhatását” könnyebb biztosítani, mivel az országban közel 100%-ban drazsírozott, 3,75-4,75 mm méretfrakcióra kalibrált cukorrépa magot használnak és a gépek celláskerekeinek cellái is ezen méretfrakciókhoz vannak kialakítva.

A hazánkban használt pneumatikus vetőszerkezetű gépek is két nagyobb csoportra oszthatók fel, így az ún. „európai” (pl. BECKER; KUHN; SPC, stb.) és az „amerikai” eredetű (pl. JOHN DEERE, volt CASE-IH) gépek találhatók meg nagyobb darabszámban. Az európai mezőgépgyártók arra törekednek, hogy egyetlen vetőgéppel többféle növény magjainak a megfelelő minőségű kivetése is megoldható legyen, ezzel szemben az USA-ban a kukorica szemenként vetése a meghatározó a gépek kialakításában, műszaki fejlesztésében. Ugyanis a pneumatikus vetőszerkezeteknél a kivetendő mag ezermagtömege, mérete és alakja jelentősen befolyásolja a vetés munkaminőségét, illetve az azoknak megfelelő gépbeállításokat kíván meg. A különböző vetőmagvak eltérő morfológiai tulajdonságai és tömege a gépek vetőszerkezetének egyes szerkezeti elemeinél más-más konstrukciós kialakítást, beállítást igényel, annak érdekében, hogy a megkívánt tőtávolságok és a hosszirányú vetésegyenletesség megfelelő értékei biztosíthatók legyenek.

A vetőgépcsalád ismertetése

A vetőgépcsaládot vázlatosan az 1. ábra szemlélteti.

A szemenkéntvető gépek számos típusát gyártják, illetve azok sokféle változata áll a termelők rendelkezésére. A gépeket függesztett és vontatott kivitelekben készítik, s hazánkban – az erőgépek teljesítménykategóriáihoz igazodó – 4-6-8, ill. a könnyű építésű 12-soros függesztett és a 6-8-12-soros vontatott változatai terjedtek el. A gépek egyes vetőelemei (vetőkocsijai) tárcsás vagy késes (csúszó) csoroszlyás kialakításúak.

A soronkénti tárcsás csoroszlyákat (csoroszlyapárokat) öntisztító gumival borított talajkövető-előtömörítő kerék-párok támasztják alá a megfelelő – egyenlő – vetési mélység biztosítása céljából. A késes csoroszlyák soronként kicserélhetőek, igazodva így a kivetendő magfajta megkívánt vetési mélységéhez. A mechanikus vetőszerkezetű gépek közül celláskerekes, szalagos, merítő-kanálsoros és szorítóujjas megoldások ismertek, míg a pneumatikus vetőszerkezetű gépek szívólégáramú vagy nyomólégáramú kialakításúak lehetnek. Ismeretesek azonban olyan vetőszerkezetek is, ahol a mechanikus és pneumatikus rendszerek kombinációját alkalmazzák.

Az egyedi (vetőelemenkénti) kialakítású vetőszerkezetek többsége szívólégáramú, míg a központi magtartályos és központi vetőszerkezetű gépeknél a nyomólégáramú megoldásokat alkalmazzák. A vetőszerkezetek meghajtását járókerekek – előtéttengely, hajtómű és lánchajtások segítségével – központilag biztosítják, de vannak olyan megoldások is, amikor a talaj visszatömörítő hátsó kerekek közvetlenül láncokkal és lánckerekekkel hajtják meg a vetőszerkezeteket. A szemenkénti vetőgépek magtartályai (magládái) soronkénti elhelyezésűek, vagy központi kialakításúak. Az egyedi vetőszerkezetű gépeknél a vetőszerkezetet soronként a csoroszlya fölé építették, és felette helyezkedik el a magláda.

Az ilyen megoldás igen előnyös, nagypontosságú vetést biztosít, mivel a vetőszerkezetből a mag közvetlenül hullik a barázdába. Az ejtési magasság 3-8 cm, tehát a vetőmag gyakorlatilag a kivetés pillanatában kerül a barázdafenékre. A mechanikus és a szívólégáramú pneumatikus vetőszerkezetű gépeknél a celláskerekekről/vetőtárcsákról leválasztott magvak gravitációs úton kerülnek a csoroszlyák által nyitott barázdákba, míg a nyomólégáramú pneumatikus vetőszerkezetű gépeknél – hajlított műanyag csővezetékeken – a nyomó légáram juttatja („szállítja”) a barázdákba azokat. A vetési mélység beállítása a legtöbb gépnél mechanikus úton – általában csavarorsós mechanizmussal – vagy kombinálva (pneu-mechanikus úton) végezhető el. A beállítási lehetőségek gépenként különbözőek: általában 5-10 mm-enként, több fokozatban állíthatók be a megkívánt vetési mélységek.

Hirdetés

A gyártók a vetéssel egymenetben kiegészítő műveletek elvégzésére – starter műtrágya, talajfertőtlenítő-szer, gyomirtó vegyszer kijuttatására – is alkalmas adapterekkel, kiegészítő berendezésekkel szerelik fel a vetőgépeket. Ezek az adapterek az egyes gépeknél soronkénti elhelyezésűek vagy központi kialakításúak lehetnek.

A szemenkénti vetőgépek kiegészítő berendezései közé tartoznak a vetést ellenőrző készülékek is. Ezek a vetőcsoroszlyáknál – vagy a vetőtárcsáknál – elhelyezett (fotocellás vagy opto-elektrikus) magérzékelőkből, a soronkénti – fény és hang – hibakijelzőkből, valamint az üzemeltető erőgép vezetőfülkéjében lévő monitorból állnak. A berendezések (készülékek) az egyszerű – csak az egyes vetőelemenkénti magkihagyást kijelző – kialakításúak mellett fedélzeti komputeres megoldásúak is lehetnek (magszámlálás, munkasebesség, területteljesítmény kijelzés, stb.)

A vetőgépek alkalmazási területei

Az összeállításban tárgyalt szemenkénti vetőgépek alapvetően a kukorica vetésére lettek kialakítva. Ezek a gépek vetőtárcsák (vetődob) cseréjével, elem-felszereltség változtatásával más növények (pl. napraforgó, szója, stb.) magvainak kivetésére is alkalmassá tehetők. A gépek kiválasztását, alkalmazását a terület nagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az is meghatározza, hogy a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (sorközművelés, betakarítás) elvégzésére milyen sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Így a 6- és 8-soros vetőgépek után csak megegyező sorszámú sorközművelő kultivátorokat alkalmazhatunk, a 12-soros gépek után a 6-soros kultivátorok is dolgozhatnak.

A kapásnövények vetésénél is alapvető szempont, hogy a magok a jó csírázás és az erőteljes növekedés érdekében a talajban egyenletes távolságban és mélységben helyezkedjenek el. A magyarországi termesztési viszonyok mellett elsősorban a pneumatikus vetőszerkezetű gépek terjedtek el, mivel ezek lehetővé teszik a nagyobb munkasebességek esetén is a megfelelő pontosságú vetést. Természetesen az üzemnagyság is meghatározó tényező a gépek kiválasztásakor. A kisebb üzemeknek célszerűbb a függesztett, 6-8-soros gépeket használniuk, míg a vontatott, 12-soros vetőgépek a nagyobb területeken, a nagyüzemi árukukorica-termelés esetén ajánlhatók.

Az 1. táblázatban a gyakorlatban általánosan használt, jelenleg is forgalmazott vetőgépek főbb műszaki jellemzőit mutatjuk be.

Az általánosan alkalmazott 70-76,2 cm-es sortávolságok mellett – a növények szántóföldi kelését is figyelembe véve – hektáronként 60-80 ezer magot kell kivetnünk, hogy a betakarításkor hektáronként optimálisnak ítélt növényállományt kapjuk. Az alkalmazástechnikai kérdésekhez tartozik az is, hogy a vetést mindig a forgók „beszegésével” kell kezdeni. Általában 24 sort vetnek a forgóba, így biztosítják azt, hogy betakarításkor a gépek fordulásához elegendő hely álljon rendelkezésre.

Az összeállításban tárgyalt kukorica szemenkénti vetőgépek közül hazánkban jelenleg – döntő többségben – a pneumatikus gépek részaránya a nagyobb. Ezek közül a hazai gyakorlatban a régi, korszerűtlenebb (pl. SPC) gépeket is megtalálhatjuk, amelyek 10-12 éves korátlagúak, így munkaminőségük és teljesítményük kívánalmakat hagy maga után.

Ellenőrzések, beállítások üzembe helyezés előtt

A vetőgépek többféle típusa és különbözőségük nem ad lehetőséget arra, hogy minden egyes gép felkészítésével külön-külön is foglalkozni lehessen, ezért azokra az általános vetés-előkészületi munkákra hívnánk fel a figyelmet, amelyek valamilyen vonatkozásban tulajdonképpen valamennyi vetőgépre érvényesek lehetnek:

§ csatlakoztassuk az üzemeltető erőgépet a vetőgéphez: a függesztett gépeknél a 3-pontos függesztő berendezéshez, vontatott gépeknél a vonórúdhoz. Végezzük el a hidraulikus rendszerek összekapcsolását. Kapcsoljuk össze a ventilátort a kardántengellyel, illetve a traktor TLT-jével. Emeljük fel a gép támasztólábát, s kiemelt helyzetben rögzítsük azt;

§ a vetőgépek műszaki állapotának teljeskörű felülvizsgálata:

új gép esetében ellenőrizzük, hogy a gép a szállítás során nem sérült-e meg; részegységei, tartozékai fel vannak-e szerelve; a csavarkötések meghúzása, gépelemek rögzítettsége megfelelő-e;

használt gép esetében – feltételezve azt, hogy az elmúlt vetési idény után a gép és tartozékai megtisztításra kerültek – ellenőrizzük a vetés technikai megvalósítása lehetőségének (talajkerék és lehajtás, lánckerekek-hajtóláncok, hajtóműszekrény állapota, feltöltöttsége, stb.) meglétét; ellenőrizzük az általános hidraulikus funkciók működését; a gumiabroncsok nyomását; a pneumatikus vetőszerkezetű gépeknél szüntessük meg az esetleges tömítetlenségeket, feszítsük meg a ventilátor meghajtó ékszíjakat a szükséges vákuum, vagy túlnyomás biztosítása érdekében;

Hirdetés

§ ellenőrizzük a vetőcsoroszlyák, magládák, maglesodrók, magkilökők állapotát; válasszuk ki a kivetendő magfajta méretfrakciójának, alakjának, ezermagtömegének megfelelő vetőtárcsákat (vetődobot vagy celláskerekeket) és a gépkönyvekben leírtaknak megfelelően szereljük be azokat;

§ a vetési sortávolságokat is ellenőrizzük, s ha szükséges végezzük el az utánállításokat. (A sortávolság beállításánál mindig az erőgép geometriai középpontjából kell kiindulni és az egyes sorok távolságát a vetőcsoroszlyák csúcsainál mérjük);

§ a starter-műtrágya, talajfertőtlenítő-szer kiadagoló berendezések (meghajtás, tartályok, ejtőcsövek, adagoló szerkezetek) ellenőrzése, beállítása; ügyeljünk arra, hogy az egyes tartályok tökéletesen tiszták legyenek;

Ellenőrzések, beállítások a szántóföldön

§ kereszt- és hosszirányban állítsuk vízszintbe a gépet; töltsük fel a magládákat, tartályokat;

§ a gépkönyveknek megfelelően végezzük el az alapbeállításokat a következő helyeken:

­ ventilátor fordulatszám, vákuum (vagy túlnyomás) megfelelő értéke;

­ maglehelyező rendszer (maglesodrók, kettőzésgátlók, sornyitó csoroszlyák, magkilökők, stb.);

­ hajtóműszekrény fokozata, lánckerekek, áttételek;

­ műtrágya, mikrogranulátum kiadagoló adapterek (lánckerekek, áttételek);

­ vetési mélység (beállítása soronként, a magfajtától és a talajállapotától függően);

­ nyomjelzők (a beállítást mindenkor a traktorvezető szempontjából – soronvezetés traktorközépre vagy jobb első kerékre) kell elvégezni;

§ végezzük el a vetésellenőrző berendezés kalibrálását;

§ a vetés megkezdése előtt – felszíni próbavetéssel – minden esetben ellenőrizzük az 1 folyóméterre kivetett magvak számát (a tőtávolságokat) és a sortávolságból számítással meghatározhatjuk a kivetett magmennyiséget. Amennyiben szükséges módosítsuk a gépbeállítást.

Üzemeltetési ajánlások, tanácsok

§ a vetés ajánlott munkasebessége: a gépek vetőszerkezetének korszerűségétől függően 6-10 km/h közötti legyen (a korszerűtlenebb, régebbi gépek és nem megfelelő magágy-előkészítés esetén a sebességhatárok alsó értékét; technikailag korszerű, modern vetőszerkezetű gép, jó vetőágy esetében a nagyobb sebességértéket célszerű betartani);

§ a nagyobb sebességű vetésnél (kisebb tőtávolságok esetén) növekszik a magadagolási intenzitás, s a járókerekek csúszása miatt változhat a hektáronkénti tőszám és megnövekednek a hiányhelyek, magkihagyások értékei, így ezt a tőtávolság beállításánál vegyük figyelembe;

§ a jó minőségű vetés érdekében igen fontos a vetőszerkezetek működtetéséhez szükséges vákuum (vagy túlnyomás) értékek folyamatos ellenőrzése és betartása, mert az is befolyásolja a duplavetések és magkihagyások arányát;

§ üzemeltetés közben folyamatosan ellenőrizzük a vetőelemenkénti egyenletes magfogyást, illetve a vetésellenőrző berendezés működését;

§ a gépüzemeltetés feltételeit megfelelően szervezzük meg. A (vetőmag, talajfertőtlenítő-szer, műtrágya) feltöltés-kiszolgálás jó munkaszervezése az időkihasználási tényezők javítását, a produktív idő alatti teljesítmény növekedését jelenti;

§ ne feledkezzünk meg a gépkönyvek által előírt (használatba vétel előtti, napi, 50 üzemóra utáni, vagy időszaki) karbantartások elvégzéséről.

A vetési szezon végén ürítsük ki a vetőmag, műtrágya, mikrogranulátum tartályokat, mossuk át azokat. Vetőgépünk élettartamát növelhetjük, ha a vetési szezon befejeztével a gépet gondosan letisztítjuk, a hajtóláncokat, vetőtárcsákat leszereljük és konzerváljuk, ellenőrizzük a kopó alkatrészeket, s ha kell, cseréljük ki azokat. Célszerű a gépet üres, tiszta tartályokkal, száraz (lehetőleg szilárd padozatú, fedett) tárolóhelyen megfelelően alábakolva tárolni.

Sorozatunk végén nem bonyolódunk hosszú szakmai okfejtésekbe, hiszen igyekeztünk legjobb tudásunk szerint úgy összefoglalni a tavaszi talajelőkészítés és vetés dolgait, hogy az olvasóink számára is megfelelő legyen. Elemzések és következtetések helyett közreadjuk, és egyúttal javasoljuk megszívlelni a vetés 11 parancsolatát:

A JÓ SZÁNTÓFÖLDI KELÉS 11 PARANCSOLATA

(KLEINWANZLEBEN – KWS alapján)

1. ÜGYELJ A SZÁNTÁS MINŐSÉGÉRE

2. TÖREKEDJ A BARÁZDAKÉPZÉS KÁROS HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉRE

3. KERÜLD A TALAJELŐKÉSZÍTÉS SORÁN ELKÖVETHETŐ NÉGY HIBÁT

4. ÜGYELJ A SÓKONCENTRÁCIÓRA

5. HATÁROZD MEG HELYESEN A VETÉS IDEJÉT

6. TÖREKEDJ AZ IDEÁLIS VETÉSRE

7. VÉGEZD EL MEGFELELŐEN A VETÉS ELŐTTI KARBANTARTÁST ÉS BEÁLLÍTÁST A VETŐGÉPEKEN

8. ELLENŐRIZD A KIVETÉST

9. ADAGOLD HELYESEN A GYOMIRTÓ SZEREKET

10. HATÁROZD MEG TERMŐHELY ÉS VETÉSFORGÓ SZERINT A ROVAROK ELLENI VÉDEKEZÉST

11. VÁLASZD A MEGFELELŐ FAJTÁT


Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Mv 500 (Mv 502)

Kukorica Cél: szemes Leírás:Hímvirágzásának ideje közepes. A kalászkapelyva nem, vagy... Tovább

gyapjúfélék

aszerint, hogy a juhok bundájamilyen szálakból tevődik össze, kereskedelmi és textilip.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.