IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Belátható távolságra került mára az Európai Uniós csatlakozásunk. Az Európához történő visszatérés a borjogban is változásokat hoz, az eddigi önálló nemzeti jogalkotásnak teljes mértékben harmonizálni kell az EU jogszabályokkal. Az 1997. évi CXXI. törvény (a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról) előkészítésekor erre már a jogalkotók gondoltak, így a szakmánknak megrázó változásokat nem fog hozni a csatlakozás.
Belátható távolságra került mára az Európai Uniós csatlakozásunk. Az Európához történő visszatérés a borjogban is változásokat hoz, az eddigi önálló nemzeti jogalkotásnak teljes mértékben harmonizálni kell az EU jogszabályokkal. Az 1997. évi CXXI. törvény (a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról) előkészítésekor erre már a jogalkotók gondoltak, így a szakmánknak megrázó változásokat nem fog hozni a csatlakozás.
A teljes jogharmonizáció érdekében a napokban kerül(t) elfogadásra az új bortörvény, illetve az ehhez csatlakozó végrehajtási rendeletek is kiadásra kerülnek. Ezekben a jogszabályokban több utalás történik az EU rendeletekre, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak a szakmánk számára:
Ř A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a közös borpiaci szervezetről
Ř A BIZOTTSÁG 2000. július 24-i 1622/2000/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes szabályainak részletes megállapításáról, és közösségi kódex létesítéséről a borászati eljárásokra és kezelésekre
Ř A BIZOTTSÁG 2002. április 29-i 753/2002/EK RENDELETE az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és védelme tekintetében történő alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
A tárgyaló küldöttség szőlészeti-borászati szakemberei sikeres munkát végeztek a csatlakozási tárgyalások szakmánkat érintő részeinél, minek következtében a hasonló ökológiai adottságú szőlőtermelő régiókkal teljesen azonos feltételek mellett folytathatjuk szakmai tevékenységünket. A legkritikusabb kérdés a mustjavítás volt. Hazánkban a répacukorral történő mustjavítást csak az utóbbi évtizedben engedélyezte a bortörvény, előtte csak egyedi engedélyek alapján - diszkriminatív módon - a nagyüzemek használhattak répacukrot a mustjavításra. A tárgyaló küldöttségnek jelentős ellenállást kellett leküzdenie a régi EU tagokkal szemben, hogy ezt az eljárást továbbra is alkalmazhassuk, és ne kerüljünk indokolatlan hátrányba versenytársainkkal szemben.
Az EU borjog, hogy elkerülje a különböző tagországokban használt különböző mustfok definíciókból adódó kuszaságot, a cukortartalmat alkohol tartalomnak számolja. A nálunk használt magyar mustfok mindenki számára egyértelmű átszámítása érdekében a megjelenő miniszteri rendelet mellékletét fogja alkotni a hivatalos átszámítási táblázat.
A mai szabályozás szerint 3 magyar mustfokkal szabad a must cukortartalmát növelni, legfeljebb 19,5 magyar mustfokig, ami 12,4%vol. alkoholtartalomnak felel meg. Az EU jogszabályok 2%vol. alkoholtartalom emelést engedélyeznek mustjavítással szőlőtermő zónánkban, asztali borok esetén legfeljebb 13%vol., meghatározott termőhelyről származó minőségi borok esetén 15%vol. összes alkoholtartalomig. A 2%vol. alkoholemelés kisebb, mint az eddig engedélyezett 3 magyar mustfok, azonban az eltérés a gyakorlat szempontjából nem jelentős, miután ez fokhatártól függően 2,6-2,9 magyar mustfok emelésnek felel meg. A mustjavítás hatósághoz történő bejelentését az eddigi magyar bortörvényhez hasonlóan az EU borjog is kötelezően előírja, pontosan részletezve az írásbeli bejelentés tartalmi és formai előírásait, és azt is meghatározza, hogy a művelet elvégzését követően legkésőbb 2 órán belül ezt a pincekönyvben rögzíteni kell.
A savtompítás és savemelés előírásában nem lesz változás. Savemelést továbbra is csak meghatározott mértékben, előzetes engedély alapján (hegyközségi tanács, területre, fajtára pontosan meghatározva) szabad végezni december 31-el bezárólag, egyidejű bejelentési kötelezettség mellett.
A borok édesítésének előírása sem változik, az eddig engedélyezett és részletesen szabályozott kizárólag szőlőből származó édesítő anyagokkal, bejelentési kötelezettség mellett.
Jelentős változást a borászati melléktermékek kötelező lepárlásának előírása okoz, mely eddig Magyarországon nem volt bevezetve. Ez a szakma számára többletmunkával, de ezzel együtt anyagi előnyökkel is jár. Előre láthatólag a 10 hl/év bor mennyiségnél kisebb mértékben bort előállítókra nem vonatkozik. A legfeljebb 80 hl/év mennyiségben bort előállítók melléktermékeiket - vámhivatali ellenőrzés mellett - megsemmisíthetik. Az ennél több bort előállítók kötelesek melléktermékeiket meghatározott módon leadni. A pontos elszámolási kötelezettség azonban mindenkire vonatkozik.
Az előállított bor mennyiség vélelmezett alkohol tartalmának 10%-a leadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy 100 hl bor előállítása esetén, mely az átalánnyal számolva 9 hl alkoholt tartalmaz, ezért 90 liter alkoholt tartalmazó melléktermék mennyiség leadása a kötelezettség, miután szőlőtermő zónánkban 9%vol. a bor alkohol átalánya.
A törköly minimális alkohol tartalma (az EU mindig alkoholban számol!) 2,8 liter/q. 25q törköly, mely szakmailag elfogadható mértékű préseléskor keletkezik, leadása már 70 liter alkoholt jelent. A maradék 20 liter alkoholt seprőben kell teljesíteni, melynél mindenképpen több keletkezik. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy az EU jog nem különbözteti meg a derítési aljat és a seprőt, ezért írom csak a seprő szót, a kékderítési alj azonban továbbra is külön kezelendő.
A melléktermékek átvételének mindenki megelégedésére történő, szakmailag és jogszabályilag is megfelelő megszervezése jelentős feladatot ró a szakigazgatásra és a támogatott lepárlást vállalóra.
Az EU nagyon részletesen szabályozza az egyes borászati termékek megnevezését és jelölését, a magyar borjog elmúlt években történt folyamatos jogharmonizációja miatt azonban ez sem fog hozni lényeges változást. Alapvető eltérés, hogy eddig a címkéken csak kéttípusú információ szerepelt. Az egyik, amit kötelezően előírt a borjog, a másik, aminek feltüntetését pontosan szabályozva lehetővé tette. Az EU borjogban ez háromtípusú lehet:
Ř Kötelező jelölés. Ez pontosan meghatározott (pl. méret, látótér) és mindenki számára a címkén kötelezően feltüntetendő (pl. alkohol tartalom).
Ř Nem kötelező jelölés, de feltüntetése esetén csak az EU előírások szerint engedélyezett. Ilyen például a borok cukortartalom szerinti kategóriája, melynek feltüntetése nem kötelező, de amennyiben egy bor címkéjén feltüntetem, hogy az félszáraz, annak az EU jog szerinti félszáraz kategóriának kell megfelelnie, nehogy a vásárló megtévesztésre kerüljön.
Ř Egyéb jelölések, melyekre külön szabályozás nincs, de alapelv, hogy a feltüntetett információ valóság tartalmát a bor palackozójának (a felelősnek) tudnia kell bizonyítani, és a vásárlót nem tévesztheti meg.
Fontos változás még, hogy eddig a tájboroknál hazánkban 70%-ban kellett a megnevezésben szereplő termőhelynek, fajtának és évjáratnak megfelelni. Ez az előírás az EU-ban 85%.
A teljes jogharmonizáció érdekében a napokban kerül(t) elfogadásra az új bortörvény, illetve az ehhez csatlakozó végrehajtási rendeletek is kiadásra kerülnek. Ezekben a jogszabályokban több utalás történik az EU rendeletekre, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak a szakmánk számára:
Ř A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a közös borpiaci szervezetről
Ř A BIZOTTSÁG 2000. július 24-i 1622/2000/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes szabályainak részletes megállapításáról, és közösségi kódex létesítéséről a borászati eljárásokra és kezelésekre
Ř A BIZOTTSÁG 2002. április 29-i 753/2002/EK RENDELETE az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és védelme tekintetében történő alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
A tárgyaló küldöttség szőlészeti-borászati szakemberei sikeres munkát végeztek a csatlakozási tárgyalások szakmánkat érintő részeinél, minek következtében a hasonló ökológiai adottságú szőlőtermelő régiókkal teljesen azonos feltételek mellett folytathatjuk szakmai tevékenységünket. A legkritikusabb kérdés a mustjavítás volt. Hazánkban a répacukorral történő mustjavítást csak az utóbbi évtizedben engedélyezte a bortörvény, előtte csak egyedi engedélyek alapján - diszkriminatív módon - a nagyüzemek használhattak répacukrot a mustjavításra. A tárgyaló küldöttségnek jelentős ellenállást kellett leküzdenie a régi EU tagokkal szemben, hogy ezt az eljárást továbbra is alkalmazhassuk, és ne kerüljünk indokolatlan hátrányba versenytársainkkal szemben.
Az EU borjog, hogy elkerülje a különböző tagországokban használt különböző mustfok definíciókból adódó kuszaságot, a cukortartalmat alkohol tartalomnak számolja. A nálunk használt magyar mustfok mindenki számára egyértelmű átszámítása érdekében a megjelenő miniszteri rendelet mellékletét fogja alkotni a hivatalos átszámítási táblázat.
A mai szabályozás szerint 3 magyar mustfokkal szabad a must cukortartalmát növelni, legfeljebb 19,5 magyar mustfokig, ami 12,4%vol. alkoholtartalomnak felel meg. Az EU jogszabályok 2%vol. alkoholtartalom emelést engedélyeznek mustjavítással szőlőtermő zónánkban, asztali borok esetén legfeljebb 13%vol., meghatározott termőhelyről származó minőségi borok esetén 15%vol. összes alkoholtartalomig. A 2%vol. alkoholemelés kisebb, mint az eddig engedélyezett 3 magyar mustfok, azonban az eltérés a gyakorlat szempontjából nem jelentős, miután ez fokhatártól függően 2,6-2,9 magyar mustfok emelésnek felel meg. A mustjavítás hatósághoz történő bejelentését az eddigi magyar bortörvényhez hasonlóan az EU borjog is kötelezően előírja, pontosan részletezve az írásbeli bejelentés tartalmi és formai előírásait, és azt is meghatározza, hogy a művelet elvégzését követően legkésőbb 2 órán belül ezt a pincekönyvben rögzíteni kell.
A savtompítás és savemelés előírásában nem lesz változás. Savemelést továbbra is csak meghatározott mértékben, előzetes engedély alapján (hegyközségi tanács, területre, fajtára pontosan meghatározva) szabad végezni december 31-el bezárólag, egyidejű bejelentési kötelezettség mellett.
A borok édesítésének előírása sem változik, az eddig engedélyezett és részletesen szabályozott kizárólag szőlőből származó édesítő anyagokkal, bejelentési kötelezettség mellett.
Jelentős változást a borászati melléktermékek kötelező lepárlásának előírása okoz, mely eddig Magyarországon nem volt bevezetve. Ez a szakma számára többletmunkával, de ezzel együtt anyagi előnyökkel is jár. Előre láthatólag a 10 hl/év bor mennyiségnél kisebb mértékben bort előállítókra nem vonatkozik. A legfeljebb 80 hl/év mennyiségben bort előállítók melléktermékeiket - vámhivatali ellenőrzés mellett - megsemmisíthetik. Az ennél több bort előállítók kötelesek melléktermékeiket meghatározott módon leadni. A pontos elszámolási kötelezettség azonban mindenkire vonatkozik.
Az előállított bor mennyiség vélelmezett alkohol tartalmának 10%-a leadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy 100 hl bor előállítása esetén, mely az átalánnyal számolva 9 hl alkoholt tartalmaz, ezért 90 liter alkoholt tartalmazó melléktermék mennyiség leadása a kötelezettség, miután szőlőtermő zónánkban 9%vol. a bor alkohol átalánya.
A törköly minimális alkohol tartalma (az EU mindig alkoholban számol!) 2,8 liter/q. 25q törköly, mely szakmailag elfogadható mértékű préseléskor keletkezik, leadása már 70 liter alkoholt jelent. A maradék 20 liter alkoholt seprőben kell teljesíteni, melynél mindenképpen több keletkezik. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy az EU jog nem különbözteti meg a derítési aljat és a seprőt, ezért írom csak a seprő szót, a kékderítési alj azonban továbbra is külön kezelendő.
A melléktermékek átvételének mindenki megelégedésére történő, szakmailag és jogszabályilag is megfelelő megszervezése jelentős feladatot ró a szakigazgatásra és a támogatott lepárlást vállalóra.
Az EU nagyon részletesen szabályozza az egyes borászati termékek megnevezését és jelölését, a magyar borjog elmúlt években történt folyamatos jogharmonizációja miatt azonban ez sem fog hozni lényeges változást. Alapvető eltérés, hogy eddig a címkéken csak kéttípusú információ szerepelt. Az egyik, amit kötelezően előírt a borjog, a másik, aminek feltüntetését pontosan szabályozva lehetővé tette. Az EU borjogban ez háromtípusú lehet:
Ř Kötelező jelölés. Ez pontosan meghatározott (pl. méret, látótér) és mindenki számára a címkén kötelezően feltüntetendő (pl. alkohol tartalom).
Ř Nem kötelező jelölés, de feltüntetése esetén csak az EU előírások szerint engedélyezett. Ilyen például a borok cukortartalom szerinti kategóriája, melynek feltüntetése nem kötelező, de amennyiben egy bor címkéjén feltüntetem, hogy az félszáraz, annak az EU jog szerinti félszáraz kategóriának kell megfelelnie, nehogy a vásárló megtévesztésre kerüljön.
Ř Egyéb jelölések, melyekre külön szabályozás nincs, de alapelv, hogy a feltüntetett információ valóság tartalmát a bor palackozójának (a felelősnek) tudnia kell bizonyítani, és a vásárlót nem tévesztheti meg.
Fontos változás még, hogy eddig a tájboroknál hazánkban 70%-ban kellett a megnevezésben szereplő termőhelynek, fajtának és évjáratnak megfelelni. Ez az előírás az EU-ban 85%.
Forrás: Agrárágazat
