notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Bortörvények, rendeletek

Hirdetés

Borozó

Kunszeri Miklós
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Belátható távolságra került mára az Európai Uniós csatlakozásunk. Az Európához történő visszatérés a borjogban is változásokat hoz, az eddigi önálló nemzeti jogalkotásnak teljes mértékben harmonizálni kell az EU jogszabályokkal. Az 1997. évi CXXI. törvény (a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról) előkészítésekor erre már a jogalkotók gondoltak, így a szakmánknak megrázó változásokat nem fog hozni a csatlakozás.
Bortörvények, rendeletek
Belátható távolságra került mára az Európai Uniós csatlakozásunk. Az Európához történő visszatérés a borjogban is változásokat hoz, az eddigi önálló nemzeti jogalkotásnak teljes mértékben harmonizálni kell az EU jogszabályokkal. Az 1997. évi CXXI. törvény (a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról) előkészítésekor erre már a jogalkotók gondoltak, így a szakmánknak megrázó változásokat nem fog hozni a csatlakozás.
A teljes jogharmonizáció érdekében a napokban kerül(t) elfogadásra az új bortörvény, illetve az ehhez csatlakozó végrehajtási rendeletek is kiadásra kerülnek. Ezekben a jogszabályokban több utalás történik az EU rendeletekre, melyek közül az alábbiak a legfontosabbak a szakmánk számára:
Ř A TANÁCS 1999. május 17-i 1493/1999/EK RENDELETE a közös borpiaci szervezetről
Ř A BIZOTTSÁG 2000. július 24-i 1622/2000/EK RENDELETE a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásának egyes szabályainak részletes megállapításáról, és közösségi kódex létesítéséről a borászati eljárásokra és kezelésekre
Ř A BIZOTTSÁG 2002. április 29-i 753/2002/EK RENDELETE az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és védelme tekintetében történő alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról
A tárgyaló küldöttség szőlészeti-borászati szakemberei sikeres munkát végeztek a csatlakozási tárgyalások szakmánkat érintő részeinél, minek következtében a hasonló ökológiai adottságú szőlőtermelő régiókkal teljesen azonos feltételek mellett folytathatjuk szakmai tevékenységünket. A legkritikusabb kérdés a mustjavítás volt. Hazánkban a répacukorral történő mustjavítást csak az utóbbi évtizedben engedélyezte a bortörvény, előtte csak egyedi engedélyek alapján - diszkriminatív módon - a nagyüzemek használhattak répacukrot a mustjavításra. A tárgyaló küldöttségnek jelentős ellenállást kellett leküzdenie a régi EU tagokkal szemben, hogy ezt az eljárást továbbra is alkalmazhassuk, és ne kerüljünk indokolatlan hátrányba versenytársainkkal szemben.
Az EU borjog, hogy elkerülje a különböző tagországokban használt különböző mustfok definíciókból adódó kuszaságot, a cukortartalmat alkohol tartalomnak számolja. A nálunk használt magyar mustfok mindenki számára egyértelmű átszámítása érdekében a megjelenő miniszteri rendelet mellékletét fogja alkotni a hivatalos átszámítási táblázat.
A mai szabályozás szerint 3 magyar mustfokkal szabad a must cukortartalmát növelni, legfeljebb 19,5 magyar mustfokig, ami 12,4%vol. alkoholtartalomnak felel meg. Az EU jogszabályok 2%vol. alkoholtartalom emelést engedélyeznek mustjavítással szőlőtermő zónánkban, asztali borok esetén legfeljebb 13%vol., meghatározott termőhelyről származó minőségi borok esetén 15%vol. összes alkoholtartalomig. A 2%vol. alkoholemelés kisebb, mint az eddig engedélyezett 3 magyar mustfok, azonban az eltérés a gyakorlat szempontjából nem jelentős, miután ez fokhatártól függően 2,6-2,9 magyar mustfok emelésnek felel meg. A mustjavítás hatósághoz történő bejelentését az eddigi magyar bortörvényhez hasonlóan az EU borjog is kötelezően előírja, pontosan részletezve az írásbeli bejelentés tartalmi és formai előírásait, és azt is meghatározza, hogy a művelet elvégzését követően legkésőbb 2 órán belül ezt a pincekönyvben rögzíteni kell.
A savtompítás és savemelés előírásában nem lesz változás. Savemelést továbbra is csak meghatározott mértékben, előzetes engedély alapján (hegyközségi tanács, területre, fajtára pontosan meghatározva) szabad végezni december 31-el bezárólag, egyidejű bejelentési kötelezettség mellett.
A borok édesítésének előírása sem változik, az eddig engedélyezett és részletesen szabályozott kizárólag szőlőből származó édesítő anyagokkal, bejelentési kötelezettség mellett.
Jelentős változást a borászati melléktermékek kötelező lepárlásának előírása okoz, mely eddig Magyarországon nem volt bevezetve. Ez a szakma számára többletmunkával, de ezzel együtt anyagi előnyökkel is jár. Előre láthatólag a 10 hl/év bor mennyiségnél kisebb mértékben bort előállítókra nem vonatkozik. A legfeljebb 80 hl/év mennyiségben bort előállítók melléktermékeiket - vámhivatali ellenőrzés mellett - megsemmisíthetik. Az ennél több bort előállítók kötelesek melléktermékeiket meghatározott módon leadni. A pontos elszámolási kötelezettség azonban mindenkire vonatkozik.
Az előállított bor mennyiség vélelmezett alkohol tartalmának 10%-a leadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy 100 hl bor előállítása esetén, mely az átalánnyal számolva 9 hl alkoholt tartalmaz, ezért 90 liter alkoholt tartalmazó melléktermék mennyiség leadása a kötelezettség, miután szőlőtermő zónánkban 9%vol. a bor alkohol átalánya.
A törköly minimális alkohol tartalma (az EU mindig alkoholban számol!) 2,8 liter/q. 25q törköly, mely szakmailag elfogadható mértékű préseléskor keletkezik, leadása már 70 liter alkoholt jelent. A maradék 20 liter alkoholt seprőben kell teljesíteni, melynél mindenképpen több keletkezik. Itt szeretném megjegyezni azt, hogy az EU jog nem különbözteti meg a derítési aljat és a seprőt, ezért írom csak a seprő szót, a kékderítési alj azonban továbbra is külön kezelendő.
A melléktermékek átvételének mindenki megelégedésére történő, szakmailag és jogszabályilag is megfelelő megszervezése jelentős feladatot ró a szakigazgatásra és a támogatott lepárlást vállalóra.
Az EU nagyon részletesen szabályozza az egyes borászati termékek megnevezését és jelölését, a magyar borjog elmúlt években történt folyamatos jogharmonizációja miatt azonban ez sem fog hozni lényeges változást. Alapvető eltérés, hogy eddig a címkéken csak kéttípusú információ szerepelt. Az egyik, amit kötelezően előírt a borjog, a másik, aminek feltüntetését pontosan szabályozva lehetővé tette. Az EU borjogban ez háromtípusú lehet:
Ř Kötelező jelölés. Ez pontosan meghatározott (pl. méret, látótér) és mindenki számára a címkén kötelezően feltüntetendő (pl. alkohol tartalom).
Ř Nem kötelező jelölés, de feltüntetése esetén csak az EU előírások szerint engedélyezett. Ilyen például a borok cukortartalom szerinti kategóriája, melynek feltüntetése nem kötelező, de amennyiben egy bor címkéjén feltüntetem, hogy az félszáraz, annak az EU jog szerinti félszáraz kategóriának kell megfelelnie, nehogy a vásárló megtévesztésre kerüljön.
Ř Egyéb jelölések, melyekre külön szabályozás nincs, de alapelv, hogy a feltüntetett információ valóság tartalmát a bor palackozójának (a felelősnek) tudnia kell bizonyítani, és a vásárlót nem tévesztheti meg.
Fontos változás még, hogy eddig a tájboroknál hazánkban 70%-ban kellett a megnevezésben szereplő termőhelynek, fajtának és évjáratnak megfelelni. Ez az előírás az EU-ban 85%.




Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
278 749
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 404 469
Közösség

Egri Körzeti Földhivatal

Földhivatal Körzeti Földhivatal Cím: Eger Barkóczy u. 7. 3300 Magyarország Tovább

agrobiocönózis

a mg.-lag művelt területek állati és növényi életközössége (->biocönózis).... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 237

Átlagos értékelés: 4.9