Hamarosan elkezdődhet a palánták kiültetése. A bő nyári és őszi termés, a sikeres kiskerti zöldségtermesztés egyik kritikus pontja az ültetés. Ezzel biztosíthatjuk a helyes indulást. Néhány tippel szeretnénk az olvasó segítségére lenni!
1. Készítsünk remek ültető gödröt
Bármilyen is kert adottsága fektessünk hangsúlyt ara, hogy megfelelő környezetet alakítsunk ki növényeink új otthona számára. Az ültető gödör legalább 15 cm mély legyen. A kitermelt föld helyébe, alulra töltsünk komposztot, esetleg érett istállótrágyát. A kitermelt földhöz Önthetünk kávézaccot, keverhetünk hozzá újabb komposzt adagot, hogy növényeink minél tápanyagdúsabb, morzsalékos szerkezetű talajba kerüljenek. Ezt a feldúsított földet hordjuk rá a növény gyökerére. Ültetéskor több növény, például a paradicsom, mélyebbre is kerülhet, ezáltal újabb gyökerek fejlesztésére ösztönözhetjük, ami a növények jó erőben tartásához nélkülözhetetlen. Ezáltal zömök, erős növényeink lesznek.
A jól előkészített, ősszel már fellazított talajba, emelt ágyásban, dombágyásban akarólyuk ásó segítségével is gödröt készíthetünk palántáinknak, megkímélve magunkat a görnyedéstől, talajemelgetéstől. Ezzel a módszerrel 20 perc alatt akár 100 paradicsompalántának is előkészíthetjük a helyét. A talajszerkezetet sem romboljuk. Ugyanígy jól használható a hagymaültető is. De már kisebb területre, és itt a hajolgatást nem tudjuk elkerülni. A lyukakba szintén szórhatunk komposztot, kávézaccot.
2. Készítsünk komposzt mulcsot
Városi kertészek figyelem! A mulcs nem csak szalmából vagy fóliából készül. Zöldségeink meghálálják, ha a tövük köré 5 cm vastag komposztot rétegezünk 20 cm-es sugarú körben. És máris kész komposzt mulcs. A mulcsozás előnyeinek ismérvei itt is érvényesek. A komposzt mulcs szabályozza a talajhőmérséklet szabályozása, a gyomok elnyomása. Arról nem is beszélve, hogy lassan ható műtrágyaként működik.
Nagyobb esőzések idején pedig gátolja a talajeróziót. Arra vigyázzunk, hogy csak már kellően felmelegedett talajon végezzük el ezt a műveletet, különben állandósítjuk az alacsony hőmérsékletet, hiszen a komposztréteg hőszigetelőként funkcionál. Ja, és nem is említettük, hogy, ha már úgyis komposztálunk, nem kell fóliavásárláson törni a fejünket, szalmát szerezni, meg hasonlók. A legolcsóbb megoldás! Minden valamire való kiskertésznek kéznél van.
3. Tapossuk meg a földet
Gondolta volna, hogy a gyökerek túlzott elburjánzása gátolja a növények fejlődését? A laza talaj kedvez a gyökerek akadálymentes terjeszkedésének. A lefelé történő növekedés kedvező, nem úgy, mint az oldalirányú terjeszkedés. A gyökereknek jól fejletteknek kell lenniük, de ugyanakkor a gyökérlabdának kompaktaknak kell lennie! A gyökerek szerte-szét burjánzása a föld felett részek fejlődésének és ezen keresztül a termés fejlődésének is a rovására történik. Az a jó, ha növények körül a talaj tömörebb, ezzel gátolva a gyökerek túlzott szétterülését. Erre a legjobb módszer, ha ültetéskor a növény körül megtapossuk a talaj.
4. Öntözzünk körültekintően
Az ültetés okozta stressz kivédésben segít az ültetés előtti és az ültetést követő bőséges beöntözés. Már az ültető gödörbe is töltsünk két deciliter vizet, ültetés után is alaposan öntözzük be a talajt. Legjobb, ha reggel ültetünk, és délután leellenőrizzük, hogy nem kókad-e egyik-másik palántánk. Amennyiben úgy látjuk, estefelé újabb adag vizet öntözzünk ki. A palánták megerősödéséig nem árt, ha naponta öntözünk. Később az öntözés gyakoriságát csökkenthetjük, az időjárás függvényében. Száraz időszakban hetente kétszer-háromszor öntözzünk. A napi öntözés, az aszályos időszakok kivételével inkább árt a növénynek, mint használ.
A gyökerek ugyanis nem nőnek le a mélyebb rétegekbe, a talajfelszín közelében maradnak, itt szét is terjednek. Hisze a gyökér oda nő, ahol a víz és a vízben oldott tápanyag található. Márpedig napi kis mennyiségű öntözés mindig csak a talaj felső rétegét nedvesíti. A sekély gyökerek gyenge növényt eredményeznek. Nő a kidőlés veszélye is.
