A keverési művelet célja a recepturának megfelelően adagolt és bemért komponensekből homogén keverék takarmány előállítása. A keveréssel el kell érni, hogy az egyes alkotók a teljes tételhez viszonyított kis adagban is az előírt arányban szerepeljenek a megengedhető határok között.
S = a minta szórása x = a vizsgálati eredmények értéke n = az adatok száma x = az eredmények számtani átlaga A működési engedély megszer - - - A gyártott takarmány A komponensek bemérése A tartályos mérlegekkel való tételes mérlegeléskor az ún. összegező módszer használata a szokásos. Az összegező mérlegelés azt jelenti, hogy a mérleg tartályába egymás utáni sorrendben beadagolják a receptben előírt komponenseket. Az ad Az irányítás szempontjából a mérlegelési folyamat lehet kézi, fél automatikus és automatikus, attól függően, hogy a beméréshez az emberi beavatkozásnak milyen szerepe van. Ma már a nagyobb komponensek keverőbe juttatását, az adagolók vezérlését a mérleg automatikája irányítja. A mérlegre történő adagolások ideje alatt a mérleg Legtöbb keverőnél a kiskomponensek (premix, só, MCP, lizin, stb.) kézi felöntéssel kerülnek a keverő-berendezésbe. Ezek kimérése gazdaságossági okokból, hagyományosan kézzel történik. Ezekben az esetekben feltétlenül szükséges megfelelő pontosságú kézi mérlegek alkalmazása és olyan automatika beépítése, amely csak a kézi beöntést nyugtázó jelzés kiadása után engedi a keverő-berendezés indítását. Fontos a beöntő Nagyobb kapacitású keverőüzemeknél, keverő gyáraknál a kiskomponensek összemérése is automatikusan történhet egy kis komponens összemérő-adagoló rendszerrel. Ez utóbbi esetben az adagolók általában cellás adagolóberendezések. Keverési technológiák A keverési technológia lehet szakaszos vagy folyamatos. A szakaszos keverésnél ismert az egyfokozatú, ill. a kétfokozatú keverési technológia. Az egyfokozatú szakaszos keverésnél a nagyobb és a kisebb hányadú komponenseket külön-külön összege A folyamatos keverőgép beömlőnyílásába a folyamatosan adagolt komponensek anyagárama érkezik, és a gép belső munkateréből a kiömlőnyíláson át homogén keverékké keverve távozik. A homogenitást az anyagnak a keverőben való tartózkodási idejével lehet szabályozni. Ez a kiömlőnyílás keresztmetszetének változtatásával módosítható. A folyamatos üzemi keverőgépeket csak nagy teljesítményű keverőüzemekben használják, célszerűen ott, ahol egyfajta tápot hosszabb ideig folyamatosan gyártanak. Kialakításuk szerint lehetnek: - - - s tengelyű forgódobos keverőnél a keverendő anyagot a dob egyik végén folyamatosan adagolják gépi úton. A keverést a dob belső palástján lévő csavarvonalszerű terelőlapátok végzik szabadesés útján. Az anyag tehát egyrészt örvénylő mozgású, másrészt folyamatosan végighalad a dobon, és a kifolyónyíláson távozik. A vízszintes tengelyű örvénykeverőnél a keverőgép dobja áll, a keverést a tengelyen lévő gyorsan forgó, ék alakú testek végzik. Az anyagot felemelik és két oldalra dobják, ezáltal intenzív keveredés és tengelyirányú folyamatos haladómozgás jön létre. A ferde tengelyű keverő-berendezéseknél a keverőtartály tengelye a vízszintessel állítható szöget zár be. Ezáltal a keverés mértéke, azaz az anyagáram sebessége szabályozható. A tengelyen lévő keverőelemek Hazai keverőüzemeket azonban inkább az jellemzi, hogy akár naponta is többféle táp gyártását kell elvégezniük a megrendelők igényei szerint, így jellemzően a szakaszos üzemű keverési technológiák terjedtek el. Ezeknél a Könnyen belátható, hogy a ciklusidő, ami a bemérést, a keverést és a keverőből történő kihordás idejét tartalmazza, úgy csökkenthető, hogy az első esetben, míg az egyik keverőbe a bemérés folyik, addig a másik kever, ill. ürít, majd ezek felváltva történnek, azaz a keverési technológia majdnem folyamatossá tehető. Gyakorlatilag ugyanezt lehet elérni egy szakaszos keverővel is, amely megfelelő előtartállyal és utótartállyal rendelkezik. Míg a keverő üzemel és a keverési idő lejárta után gyorsan az utótartályba tud üríteni, ahonnan a kész táp elvezethető, addig a következő adag az előtartályba bemérhető. Ezzel a kialakítással a gyors ürítési időt leszámítva, ami a korszerű gépeknél 15-20 sec alatt elvégezhető, a keverés gyakorlatilag folyamatossá tehető. A keverési technológiáknál szükség lehet folyékony komponensek keverőtérbe juttatására is részben a táp beltartalmi értékeinek javításához (pl. metionin, lizin, zsír) vagy a mikrobiológiai fertőzöttség csökkentése (szervessavas tartósítósz A befúvó fúvókákat a keverő palástjába kell beépíteni, a rendszer szabályozó berendezése biztosítja, hogy egy-egy keverési adaghoz a beállított mennyiségű folyékony komponens jusson. Az adagolószivattyúk működése akkor kezdődik A tartósítószerrel kezelt különböző tápokat rövidebb idei Keverő berendezések - - - Legelterjedtebb a A keverést it Az előtartályból a keverőbe üríthető az összemért anyag, melynek ideje 25-50 sec. Az öt perces keverési idő letelte után a pneumatikus működtetésű palástba záródó ajtón keresztül az utótartályba ömlik az anyag 20-25 sec alatt. Az ürítőszerkezet pneumatikus mozgatását kétoldali működésű mágneses dugattyús pneumatikus hengerek biztosítják. A nyomáskiegyenlítő rendszer a töltésnél, ill. az ürítésnél a két kapcsolatban lévő térben (előtartály-keverő és keverő-utótartály) a nyomáskül A keverési idő csökkentését (1,5-3,5 min) eredményezi, így Keverőüzemeink kapacitásának nagyobb hányadá Zsákos kiszerelés esetén a dercés táp a zsákoló berendezések előtartályaiba, majd a zsákoló vonalra kerül. A zsákos anyagok tárolása raklapokon a keverőüzemhez csatlakozó tároló helyiségekben történik, ill. innen ke A megfelelő homogenitást biztosító keverőgépekkel rendelkező keverőüzemeinknél fontos, hogy a technológia végén, jelen esetünkben a dercés végtermék kitárolási helyén is a táp homogenit A homogenitá - - - - Ez utóbbi követelmény csökkenthető a pelletált végtermék készítésével, melynek részleteivel a következő részben foglalkozunk. A függőleges csigás keverőgépeknél a csiga alsó része szállítócsigaként működik és a garatba vezetett és előzetesen megfelelő arányban összemért adagot a keverőtartályba szállítja. A keverőcsiga a keverőtartály tengelyében lévő anyagot függőlegesen felfelé szállítja, és a tengely végén lévő szórólapátokkal a kúpos tartály kü A keverőüzemekben működő szakaszos keverőgépek kialakítási és működési elvüket tekintve három fő csoportba sorolhatók: A vízszinte
lső részéhez szórja. Itt lefelé majd a csigához csúszik a dara, és a többször ismétlődő mozgás során keverednek össze az egyes alkotók. Az elkészült keveréket az ürítőnyíláson lehet eltávolítani a berendezésből. Az előzőnél intenzívebben kever a keringő és ferde elrendezésű csigás keverőgép. A keverőtartály itt is kúpos, a csiga pedig összetett mozgású: egyrészt saját tengelye körül forog, másrészt a tartály tengelye körül a fal mentén körbejár.
A jobb keveredés végett, a rövidebb keverési idő elérhetősége miatt, a kétfokozatú szakaszos keverésnél a kis mennyiségű komponenseket külön előkeverik és az így kapott előkeveréket adagolják a kész tápot előállító keverőgépbe, ahová a nagyobb mennyiségű komponensek is mérlegelés után bekerülnek.
A keverés folyamatossá tehető a folyamatos keverőgépekkel és majdan folyamatossá tehető több szakaszos keverőgéppel, ill. a szakaszos keverőgép elő- és utótartállyal történő kiegészítésével.
A bemérési pontosság az egyik alap
A takarmány keverékek homogenitását az előállított termékek körére meghatározott variációs koefficiens (CV) értékei határozzák meg.
Forrás: Agrárágazat
