A komponensek bemérése, keverési technológiák, berendezések

A keveréktakarmány-gyártás berendezései, technológiái III.

Komka Gyula
A keverési művelet célja a recepturának megfelelően adagolt és bemért komponensekből homogén keverék takarmány előállítása. A keveréssel el kell érni, hogy az egyes alkotók a teljes tételhez viszonyított kis adagban is az előírt arányban szerepeljenek a megengedhető határok között.

A komponensek bemérése, keverési technológiák, berendezések
 

A keverési művelet célja a recepturának megfelelően adagolt és bemért komponensekből homogén keverék takarmány előállítása. A keveréssel el kell érni, hogy az egyes alkotók a teljes tételhez viszonyított kis adagban is az előírt arányban szerepeljenek a megengedhető határok között.

 

 

 

S = a minta szórása

x = a vizsgálati eredmények értéke

n = az adatok száma

x = az eredmények számtani átlaga

A működési engedély megszer

zésére kötelezett takarmány-előállító üzemekben gyártott takarmányok csoportjainak max. CV értékei (nyomelemek, makroelemek, vagy más garantált alkotóanyag vonatkozásában min. 2 paraméter, amennyiben állatgyógyászati készítményt is tartalmaz, max. 4 hatóanyag),

-

komplett premixek, adalékanyagok esetében 8%

-

koncentrátum, kiegészítő takarmány esetében 10%

-

A gyártott takarmány

takarmánykeverékek esetében 12%.okra előírt homogenitás biztosítását nagymértékben befolyásolja a komponensek pontos bemérése, a megfelelő keverési technológia kialakítása és a keverést végző keverőgép megfelelősége, korszerűsége.

A komponensek bemérése

feltétele annak, hogy az előállított keverék megfeleljen a receptura előírásainak. A komponensek összemérése a korszerű üzemekben tömegméréssel oldható meg. A tömeg szerinti bemérésre általában a tartályos mérlegek szolgálnak (szakaszos bemérés), ritkábban a költségesebb szalagmérlegek alkalmazásával is találkozhatunk (folyamatos bemérés).

A tartályos mérlegekkel való tételes mérlegeléskor az ún. összegező módszer használata a szokásos. Az összegező mérlegelés azt jelenti, hogy a mérleg tartályába egymás utáni sorrendben beadagolják a receptben előírt komponenseket. Az ad

Az irányítás szempontjából a mérlegelési folyamat lehet kézi, fél automatikus és automatikus, attól függően, hogy a beméréshez az emberi beavatkozásnak milyen szerepe van. Ma már a nagyobb komponensek keverőbe juttatását, az adagolók vezérlését a mérleg automatikája irányítja.

A mérlegre történő adagolások ideje alatt a mérleg

Legtöbb keverőnél a kiskomponensek (premix, só, MCP, lizin, stb.) kézi felöntéssel kerülnek a keverő-berendezésbe. Ezek kimérése gazdaságossági okokból, hagyományosan kézzel történik. Ezekben az esetekben feltétlenül szükséges megfelelő pontosságú kézi mérlegek alkalmazása és olyan automatika beépítése, amely csak a kézi beöntést nyugtázó jelzés kiadása után engedi a keverő-berendezés indítását. Fontos a beöntő

 

agolók lehetnek csigás adagolók vagy újabban lamellás adagoló tolózárak. Ez utóbbinál az adagoló üzemmódban az egyik lamella sor a pneumatikus működtetés révén beállítható lökethosszúságú lengőmozgást végez. A lengőmozgásos adagoló tolózár durva és finom adagolásra egyaránt képes. tartály alatti láncos szállító, amely az összemért anyagot elszállítja, a mérlegelés megbízhatósága érdekében legtöbb esetben áll. A mérlegürítő anyagmozgatók akkor indulnak újra, ha a keverőgép kiürítése során, a keverőgép fenéklapjának visszazárása megtörtént (közvetlen keverőbe ürítés), vagy akkor, ha a keverő előtartályának ürítőszerkezete bezárt (közvetett keverőbe ürítés).garat porelszívása és az elszívott pornak a gyártott táphoz való visszavezetése.

Nagyobb kapacitású keverőüzemeknél, keverő gyáraknál a kiskomponensek összemérése is automatikusan történhet egy kis komponens összemérő-adagoló rendszerrel. Ez utóbbi esetben az adagolók általában cellás adagolóberendezések.

Keverési technológiák

ző mérleggel mérik be, majd azokat összevezetve továbbítják a keverőgépbe. A meghatározott idejű keverés után a keverőgépet kiürítik, és újra kezdődik a bemérés.

A keverési technológia lehet szakaszos vagy folyamatos. A szakaszos keverésnél ismert az egyfokozatú, ill. a kétfokozatú keverési technológia.

 

Az egyfokozatú szakaszos keverésnél a nagyobb és a kisebb hányadú komponenseket külön-külön összege

 

A folyamatos keverőgép beömlőnyílásába a folyamatosan adagolt komponensek anyagárama érkezik, és a gép belső munkateréből a kiömlőnyíláson át homogén keverékké keverve távozik. A homogenitást az anyagnak a keverőben való tartózkodási idejével lehet szabályozni. Ez a kiömlőnyílás keresztmetszetének változtatásával módosítható.

A folyamatos üzemi keverőgépeket csak nagy teljesítményű keverőüzemekben használják, célszerűen ott, ahol egyfajta tápot hosszabb ideig folyamatosan gyártanak.

Kialakításuk szerint lehetnek:

-

vízszintes tengelyű forgódobos keverők,

-

vízszintes tengelyű örvénykeverők,

-

s tengelyű forgódobos keverőnél a keverendő anyagot a dob egyik végén folyamatosan adagolják gépi úton. A keverést a dob belső palástján lévő csavarvonalszerű terelőlapátok végzik szabadesés útján. Az anyag tehát egyrészt örvénylő mozgású, másrészt folyamatosan végighalad a dobon, és a kifolyónyíláson távozik. A vízszintes tengelyű örvénykeverőnél a keverőgép dobja áll, a keverést a tengelyen lévő gyorsan forgó, ék alakú testek végzik. Az anyagot felemelik és két oldalra dobják, ezáltal intenzív keveredés és tengelyirányú folyamatos haladómozgás jön létre.

A ferde tengelyű keverő-berendezéseknél a keverőtartály tengelye a vízszintessel állítható szöget zár be. Ezáltal a keverés mértéke, azaz az anyagáram sebessége szabályozható. A tengelyen lévő keverőelemek

kialakítása többféle lehet.

Hazai keverőüzemeket azonban inkább az jellemzi, hogy akár naponta is többféle táp gyártását kell elvégezniük a megrendelők igényei szerint, így jellemzően a szakaszos üzemű keverési technológiák terjedtek el. Ezeknél a

Könnyen belátható, hogy a ciklusidő, ami a bemérést, a keverést és a keverőből történő kihordás idejét tartalmazza, úgy csökkenthető, hogy az első esetben, míg az egyik keverőbe a bemérés folyik, addig a másik kever, ill. ürít, majd ezek felváltva történnek, azaz a keverési technológia majdnem folyamatossá tehető. Gyakorlatilag ugyanezt lehet elérni egy szakaszos keverővel is, amely megfelelő előtartállyal és utótartállyal rendelkezik. Míg a keverő üzemel és a keverési idő lejárta után gyorsan az utótartályba tud üríteni, ahonnan a kész táp elvezethető, addig a következő adag az előtartályba bemérhető. Ezzel a kialakítással a gyors ürítési időt leszámítva, ami a korszerű gépeknél 15-20 sec alatt elvégezhető, a keverés gyakorlatilag folyamatossá tehető.

A keverési technológiáknál szükség lehet folyékony komponensek keverőtérbe juttatására is részben a táp beltartalmi értékeinek javításához (pl. metionin, lizin, zsír) vagy a mikrobiológiai fertőzöttség csökkentése (szervessavas tartósítósz

 

erek).

A befúvó fúvókákat a keverő palástjába kell beépíteni, a rendszer szabályozó berendezése biztosítja, hogy egy-egy keverési adaghoz a beállított mennyiségű folyékony komponens jusson.

Az adagolószivattyúk működése akkor kezdődik

A tartósítószerrel kezelt különböző tápokat rövidebb idei

, mikor minden alapanyag a keverőbe került.g ömlesztve tranzittartályokban vagy zsákos kiszerelésben hosszabb ideig is tárolhatjuk. A penészszám változását a három hónapos tárolás alatt a 6. ábrán mutatjuk be, amelyből látható, hogy a kezelt tápok penészszáma a kezeletlenhez képest csökkent, ill. a gazdasági hízótápnál ugyan kis mértékben emelkedett, de ez az emelkedés a kezeletlenhez képest kisebb mértékű volt.

 

Keverő berendezések

-

függőleges csigás keverők,

-

keringő és ferde elrendezésű csigás keverők,

-

lső részéhez szórja. Itt lefelé majd a csigához csúszik a dara, és a többször ismétlődő mozgás során keverednek össze az egyes alkotók. Az elkészült keveréket az ürítőnyíláson lehet eltávolítani a berendezésből. Az előzőnél intenzívebben kever a keringő és ferde elrendezésű csigás keverőgép. A keverőtartály itt is kúpos, a csiga pedig összetett mozgású: egyrészt saját tengelye körül forog, másrészt a tartály tengelye körül a fal mentén körbejár.

Legelterjedtebb a

rövidebb keverési idejű vízszintes keverőterű keverők alkalmazása a mezőgazdasági keverőüzemekben. Ezek keverőszerkezeteinek elemeit tengelyre szerelt csigákból, lapátos csigákból vagy szalagcsigákból alakítják ki. Jellegzetes képviselői az ellenáramos, szalagcsigás keverő berendezések.

 

A keverést it

t a gép teknőszerűen kiképzett keverőterébe beépített, tengelyre felerősített jobb és bal menetű szalagcsigák végzik. Az ellentétes menetirányú csigák ellenáramlást okoznak a keverendő anyagban, aminek hatására a bemért komponensek rövid idő alatt (5-6 min) homogén késztermékké keverednek össze. Ilyen berendezéseket gyárt több méretlépcsőben több hazai üzem is. Jellemző példája a GRÁNIT-2000 típusú berendezés, melynek főbb részei az előtartály, a keverőtér az utótartállyal, a pneumatikus ürítőszerkezet, a nyomáskiegyenlítő rendszer.

 

Az előtartályból a keverőbe üríthető az összemért anyag, melynek ideje 25-50 sec. Az öt perces keverési idő letelte után a pneumatikus működtetésű palástba záródó ajtón keresztül az utótartályba ömlik az anyag 20-25 sec alatt. Az ürítőszerkezet pneumatikus mozgatását kétoldali működésű mágneses dugattyús pneumatikus hengerek biztosítják. A nyomáskiegyenlítő rendszer a töltésnél, ill. az ürítésnél a két kapcsolatban lévő térben (előtartály-keverő és keverő-utótartály) a nyomáskül

 

önbség kiegyenlítésére és a kiporzás elkerülésére szolgál.

A keverési idő csökkentését (1,5-3,5 min) eredményezi, így

 

a keverési teljesítményt növeli a külföldön kifejlesztett lapátos keverőgépek alkalmazása, amelyek a hazai nagy kapacitású keverőüzemeinkben is megtalálhatók.

Keverőüzemeink kapacitásának nagyobb hányadá

Zsákos kiszerelés esetén a dercés táp a zsákoló berendezések előtartályaiba, majd a zsákoló vonalra kerül. A zsákos anyagok tárolása raklapokon a keverőüzemhez csatlakozó tároló helyiségekben történik, ill. innen ke

ban a keverő berendezést elhagyó ún. dercés táp a végtermék. Ezek ömlesztett formában történő felhasználását az anyagmozgató vonalakon át az utótartályba juttatásuk, ill. onnan szállító járművel történő elszállításuk biztosítja.rül elszállításra.

A megfelelő homogenitást biztosító keverőgépekkel rendelkező keverőüzemeinknél fontos, hogy a technológia végén, jelen esetünkben a dercés végtermék kitárolási helyén is a táp homogenit

A homogenitá

ása a megengedett határon belül legyen.s állandóságának megőrzése, a szétkeveredés és a szennyeződés minimálisra csökkentése érdekében alapvető, hogy

-

a premixek, kiegészítő anyagok közvetlenül a keverőbe juttathatók legyenek (a hosszabb szállítási út helyett),

-

a keverő gyors, teljes kiüríthető konstrukciójú legyen,

-

a kész keverék (dercés táp) anyagmozgató berendezéseinek úthossza a lehető legrövidebb legyen, megfelelő konstrukciója biztosítsa az anyagelmaradás csökkentését,

-

Ez utóbbi követelmény csökkenthető a pelletált végtermék készítésével, melynek részleteivel a következő részben foglalkozunk.

 

az utótartályba zuhantatás mérséklésével a porzás, szétosztályozódás csökkenthető legyen.

A függőleges csigás keverőgépeknél a csiga alsó része szállítócsigaként működik és a garatba vezetett és előzetesen megfelelő arányban összemért adagot a keverőtartályba szállítja. A keverőcsiga a keverőtartály tengelyében lévő anyagot függőlegesen felfelé szállítja, és a tengely végén lévő szórólapátokkal a kúpos tartály kü

vízszintes keverőterű keverők.

A keverőüzemekben működő szakaszos keverőgépek kialakítási és működési elvüket tekintve három fő csoportba sorolhatók:

teljesítmény fokozását szolgálja a két szakaszos keverőgép alkalmazása, és főleg a szakaszos keverőgépek elő- és utótartállyal történő kiegészítése a gyors töltési és ürítési lehetőség megoldása, ill. a keverő konstrukciós kialakítása a keverési és a ciklusidő csökkentése érdekében.

A vízszinte

ferdetengelyű keverők.

A jobb keveredés végett, a rövidebb keverési idő elérhetősége miatt, a kétfokozatú szakaszos keverésnél a kis mennyiségű komponenseket külön előkeverik és az így kapott előkeveréket adagolják a kész tápot előállító keverőgépbe, ahová a nagyobb mennyiségű komponensek is mérlegelés után bekerülnek.

A keverés folyamatossá tehető a folyamatos keverőgépekkel és majdan folyamatossá tehető több szakaszos keverőgéppel, ill. a szakaszos keverőgép elő- és utótartállyal történő kiegészítésével.

A bemérési pontosság az egyik alap

 

A takarmány keverékek homogenitását az előállított termékek körére meghatározott variációs koefficiens (CV) értékei határozzák meg.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS


.../2006. (...) FVM rendelet nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerrõl szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól

Az itt közzétett, szám és kihirdetési idõpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba,... Tovább

Heves Megyei Földhivatalok

Földhivatal Heves Megyei Földhivatal, Eger Körzeti Földhivatal, Füzesabonyi Körzeti... Tovább

Tovább a lexikonra