A komponensek bemérése, keverési technológiák, berendezések

Hirdetés

A keveréktakarmány-gyártás berendezései, technológiái III.

Komka Gyula
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A keverési művelet célja a recepturának megfelelően adagolt és bemért komponensekből homogén keverék takarmány előállítása. A keveréssel el kell érni, hogy az egyes alkotók a teljes tételhez viszonyított kis adagban is az előírt arányban szerepeljenek a megengedhető határok között.
A komponensek bemérése, keverési technológiák, berendezések
 

A keverési művelet célja a recepturának megfelelően adagolt és bemért komponensekből homogén keverék takarmány előállítása. A keveréssel el kell érni, hogy az egyes alkotók a teljes tételhez viszonyított kis adagban is az előírt arányban szerepeljenek a megengedhető határok között.

 

 

 

S = a minta szórása

x = a vizsgálati eredmények értéke

n = az adatok száma

x = az eredmények számtani átlaga

A működési engedély megszer

zésére kötelezett takarmány-előállító üzemekben gyártott takarmányok csoportjainak max. CV értékei (nyomelemek, makroelemek, vagy más garantált alkotóanyag vonatkozásában min. 2 paraméter, amennyiben állatgyógyászati készítményt is tartalmaz, max. 4 hatóanyag),

-

komplett premixek, adalékanyagok esetében 8%

-

koncentrátum, kiegészítő takarmány esetében 10%

-

A gyártott takarmány

takarmánykeverékek esetében 12%.okra előírt homogenitás biztosítását nagymértékben befolyásolja a komponensek pontos bemérése, a megfelelő keverési technológia kialakítása és a keverést végző keverőgép megfelelősége, korszerűsége.

A komponensek bemérése

feltétele annak, hogy az előállított keverék megfeleljen a receptura előírásainak. A komponensek összemérése a korszerű üzemekben tömegméréssel oldható meg. A tömeg szerinti bemérésre általában a tartályos mérlegek szolgálnak (szakaszos bemérés), ritkábban a költségesebb szalagmérlegek alkalmazásával is találkozhatunk (folyamatos bemérés).

A tartályos mérlegekkel való tételes mérlegeléskor az ún. összegező módszer használata a szokásos. Az összegező mérlegelés azt jelenti, hogy a mérleg tartályába egymás utáni sorrendben beadagolják a receptben előírt komponenseket. Az ad

Az irányítás szempontjából a mérlegelési folyamat lehet kézi, fél automatikus és automatikus, attól függően, hogy a beméréshez az emberi beavatkozásnak milyen szerepe van. Ma már a nagyobb komponensek keverőbe juttatását, az adagolók vezérlését a mérleg automatikája irányítja.

A mérlegre történő adagolások ideje alatt a mérleg

Legtöbb keverőnél a kiskomponensek (premix, só, MCP, lizin, stb.) kézi felöntéssel kerülnek a keverő-berendezésbe. Ezek kimérése gazdaságossági okokból, hagyományosan kézzel történik. Ezekben az esetekben feltétlenül szükséges megfelelő pontosságú kézi mérlegek alkalmazása és olyan automatika beépítése, amely csak a kézi beöntést nyugtázó jelzés kiadása után engedi a keverő-berendezés indítását. Fontos a beöntő

 

agolók lehetnek csigás adagolók vagy újabban lamellás adagoló tolózárak. Ez utóbbinál az adagoló üzemmódban az egyik lamella sor a pneumatikus működtetés révén beállítható lökethosszúságú lengőmozgást végez. A lengőmozgásos adagoló tolózár durva és finom adagolásra egyaránt képes. tartály alatti láncos szállító, amely az összemért anyagot elszállítja, a mérlegelés megbízhatósága érdekében legtöbb esetben áll. A mérlegürítő anyagmozgatók akkor indulnak újra, ha a keverőgép kiürítése során, a keverőgép fenéklapjának visszazárása megtörtént (közvetlen keverőbe ürítés), vagy akkor, ha a keverő előtartályának ürítőszerkezete bezárt (közvetett keverőbe ürítés).garat porelszívása és az elszívott pornak a gyártott táphoz való visszavezetése.

Nagyobb kapacitású keverőüzemeknél, keverő gyáraknál a kiskomponensek összemérése is automatikusan történhet egy kis komponens összemérő-adagoló rendszerrel. Ez utóbbi esetben az adagolók általában cellás adagolóberendezések.

Keverési technológiák

ző mérleggel mérik be, majd azokat összevezetve továbbítják a keverőgépbe. A meghatározott idejű keverés után a keverőgépet kiürítik, és újra kezdődik a bemérés.

A keverési technológia lehet szakaszos vagy folyamatos. A szakaszos keverésnél ismert az egyfokozatú, ill. a kétfokozatú keverési technológia.

 

Az egyfokozatú szakaszos keverésnél a nagyobb és a kisebb hányadú komponenseket külön-külön összege

 

A folyamatos keverőgép beömlőnyílásába a folyamatosan adagolt komponensek anyagárama érkezik, és a gép belső munkateréből a kiömlőnyíláson át homogén keverékké keverve távozik. A homogenitást az anyagnak a keverőben való tartózkodási idejével lehet szabályozni. Ez a kiömlőnyílás keresztmetszetének változtatásával módosítható.

A folyamatos üzemi keverőgépeket csak nagy teljesítményű keverőüzemekben használják, célszerűen ott, ahol egyfajta tápot hosszabb ideig folyamatosan gyártanak.

Hirdetés

Kialakításuk szerint lehetnek:

-

vízszintes tengelyű forgódobos keverők,

-

vízszintes tengelyű örvénykeverők,

-

s tengelyű forgódobos keverőnél a keverendő anyagot a dob egyik végén folyamatosan adagolják gépi úton. A keverést a dob belső palástján lévő csavarvonalszerű terelőlapátok végzik szabadesés útján. Az anyag tehát egyrészt örvénylő mozgású, másrészt folyamatosan végighalad a dobon, és a kifolyónyíláson távozik. A vízszintes tengelyű örvénykeverőnél a keverőgép dobja áll, a keverést a tengelyen lévő gyorsan forgó, ék alakú testek végzik. Az anyagot felemelik és két oldalra dobják, ezáltal intenzív keveredés és tengelyirányú folyamatos haladómozgás jön létre.

A ferde tengelyű keverő-berendezéseknél a keverőtartály tengelye a vízszintessel állítható szöget zár be. Ezáltal a keverés mértéke, azaz az anyagáram sebessége szabályozható. A tengelyen lévő keverőelemek

kialakítása többféle lehet.

Hazai keverőüzemeket azonban inkább az jellemzi, hogy akár naponta is többféle táp gyártását kell elvégezniük a megrendelők igényei szerint, így jellemzően a szakaszos üzemű keverési technológiák terjedtek el. Ezeknél a

Könnyen belátható, hogy a ciklusidő, ami a bemérést, a keverést és a keverőből történő kihordás idejét tartalmazza, úgy csökkenthető, hogy az első esetben, míg az egyik keverőbe a bemérés folyik, addig a másik kever, ill. ürít, majd ezek felváltva történnek, azaz a keverési technológia majdnem folyamatossá tehető. Gyakorlatilag ugyanezt lehet elérni egy szakaszos keverővel is, amely megfelelő előtartállyal és utótartállyal rendelkezik. Míg a keverő üzemel és a keverési idő lejárta után gyorsan az utótartályba tud üríteni, ahonnan a kész táp elvezethető, addig a következő adag az előtartályba bemérhető. Ezzel a kialakítással a gyors ürítési időt leszámítva, ami a korszerű gépeknél 15-20 sec alatt elvégezhető, a keverés gyakorlatilag folyamatossá tehető.

A keverési technológiáknál szükség lehet folyékony komponensek keverőtérbe juttatására is részben a táp beltartalmi értékeinek javításához (pl. metionin, lizin, zsír) vagy a mikrobiológiai fertőzöttség csökkentése (szervessavas tartósítósz

 

erek).

A befúvó fúvókákat a keverő palástjába kell beépíteni, a rendszer szabályozó berendezése biztosítja, hogy egy-egy keverési adaghoz a beállított mennyiségű folyékony komponens jusson.

Az adagolószivattyúk működése akkor kezdődik

A tartósítószerrel kezelt különböző tápokat rövidebb idei

, mikor minden alapanyag a keverőbe került.g ömlesztve tranzittartályokban vagy zsákos kiszerelésben hosszabb ideig is tárolhatjuk. A penészszám változását a három hónapos tárolás alatt a 6. ábrán mutatjuk be, amelyből látható, hogy a kezelt tápok penészszáma a kezeletlenhez képest csökkent, ill. a gazdasági hízótápnál ugyan kis mértékben emelkedett, de ez az emelkedés a kezeletlenhez képest kisebb mértékű volt.

 

Keverő berendezések

-

függőleges csigás keverők,

-

keringő és ferde elrendezésű csigás keverők,

-

lső részéhez szórja. Itt lefelé majd a csigához csúszik a dara, és a többször ismétlődő mozgás során keverednek össze az egyes alkotók. Az elkészült keveréket az ürítőnyíláson lehet eltávolítani a berendezésből. Az előzőnél intenzívebben kever a keringő és ferde elrendezésű csigás keverőgép. A keverőtartály itt is kúpos, a csiga pedig összetett mozgású: egyrészt saját tengelye körül forog, másrészt a tartály tengelye körül a fal mentén körbejár.

Legelterjedtebb a

rövidebb keverési idejű vízszintes keverőterű keverők alkalmazása a mezőgazdasági keverőüzemekben. Ezek keverőszerkezeteinek elemeit tengelyre szerelt csigákból, lapátos csigákból vagy szalagcsigákból alakítják ki. Jellegzetes képviselői az ellenáramos, szalagcsigás keverő berendezések.

 

A keverést it

t a gép teknőszerűen kiképzett keverőterébe beépített, tengelyre felerősített jobb és bal menetű szalagcsigák végzik. Az ellentétes menetirányú csigák ellenáramlást okoznak a keverendő anyagban, aminek hatására a bemért komponensek rövid idő alatt (5-6 min) homogén késztermékké keverednek össze. Ilyen berendezéseket gyárt több méretlépcsőben több hazai üzem is. Jellemző példája a GRÁNIT-2000 típusú berendezés, melynek főbb részei az előtartály, a keverőtér az utótartállyal, a pneumatikus ürítőszerkezet, a nyomáskiegyenlítő rendszer.
Hirdetés

 

Az előtartályból a keverőbe üríthető az összemért anyag, melynek ideje 25-50 sec. Az öt perces keverési idő letelte után a pneumatikus működtetésű palástba záródó ajtón keresztül az utótartályba ömlik az anyag 20-25 sec alatt. Az ürítőszerkezet pneumatikus mozgatását kétoldali működésű mágneses dugattyús pneumatikus hengerek biztosítják. A nyomáskiegyenlítő rendszer a töltésnél, ill. az ürítésnél a két kapcsolatban lévő térben (előtartály-keverő és keverő-utótartály) a nyomáskül

 

önbség kiegyenlítésére és a kiporzás elkerülésére szolgál.

A keverési idő csökkentését (1,5-3,5 min) eredményezi, így

 

a keverési teljesítményt növeli a külföldön kifejlesztett lapátos keverőgépek alkalmazása, amelyek a hazai nagy kapacitású keverőüzemeinkben is megtalálhatók.

Keverőüzemeink kapacitásának nagyobb hányadá

Zsákos kiszerelés esetén a dercés táp a zsákoló berendezések előtartályaiba, majd a zsákoló vonalra kerül. A zsákos anyagok tárolása raklapokon a keverőüzemhez csatlakozó tároló helyiségekben történik, ill. innen ke

ban a keverő berendezést elhagyó ún. dercés táp a végtermék. Ezek ömlesztett formában történő felhasználását az anyagmozgató vonalakon át az utótartályba juttatásuk, ill. onnan szállító járművel történő elszállításuk biztosítja.rül elszállításra.

A megfelelő homogenitást biztosító keverőgépekkel rendelkező keverőüzemeinknél fontos, hogy a technológia végén, jelen esetünkben a dercés végtermék kitárolási helyén is a táp homogenit

A homogenitá

ása a megengedett határon belül legyen.s állandóságának megőrzése, a szétkeveredés és a szennyeződés minimálisra csökkentése érdekében alapvető, hogy

-

a premixek, kiegészítő anyagok közvetlenül a keverőbe juttathatók legyenek (a hosszabb szállítási út helyett),

-

a keverő gyors, teljes kiüríthető konstrukciójú legyen,

-

a kész keverék (dercés táp) anyagmozgató berendezéseinek úthossza a lehető legrövidebb legyen, megfelelő konstrukciója biztosítsa az anyagelmaradás csökkentését,

-

Ez utóbbi követelmény csökkenthető a pelletált végtermék készítésével, melynek részleteivel a következő részben foglalkozunk.

 

az utótartályba zuhantatás mérséklésével a porzás, szétosztályozódás csökkenthető legyen.

A függőleges csigás keverőgépeknél a csiga alsó része szállítócsigaként működik és a garatba vezetett és előzetesen megfelelő arányban összemért adagot a keverőtartályba szállítja. A keverőcsiga a keverőtartály tengelyében lévő anyagot függőlegesen felfelé szállítja, és a tengely végén lévő szórólapátokkal a kúpos tartály kü

vízszintes keverőterű keverők.

A keverőüzemekben működő szakaszos keverőgépek kialakítási és működési elvüket tekintve három fő csoportba sorolhatók:

teljesítmény fokozását szolgálja a két szakaszos keverőgép alkalmazása, és főleg a szakaszos keverőgépek elő- és utótartállyal történő kiegészítése a gyors töltési és ürítési lehetőség megoldása, ill. a keverő konstrukciós kialakítása a keverési és a ciklusidő csökkentése érdekében.

A vízszinte

ferdetengelyű keverők.

A jobb keveredés végett, a rövidebb keverési idő elérhetősége miatt, a kétfokozatú szakaszos keverésnél a kis mennyiségű komponenseket külön előkeverik és az így kapott előkeveréket adagolják a kész tápot előállító keverőgépbe, ahová a nagyobb mennyiségű komponensek is mérlegelés után bekerülnek.

A keverés folyamatossá tehető a folyamatos keverőgépekkel és majdan folyamatossá tehető több szakaszos keverőgéppel, ill. a szakaszos keverőgép elő- és utótartállyal történő kiegészítésével.

A bemérési pontosság az egyik alap

 

A takarmány keverékek homogenitását az előállított termékek körére meghatározott variációs koefficiens (CV) értékei határozzák meg.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

zsióka (Bolboschocnus maritimus IL.I Palla)

a palkafélék (Cyperaceac) családjába tartozó évelő, kúszógyöktörzsű növény. Szárán a... Tovább

kakukkhomokhúr (Arenaria serpyllifolia L.)

a szegfűfélék (C’aryophyllaceae) családjába tartozó, egyéves, áttelelő, ágas-bogas... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.