A szőlőpermetezés gépi technológiája

Hirdetés

A szőlőpermetezés gépi technológiája

Dr. Dimitrievits György, FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az eredményes szőlőtermesztéshez hatékony növényvédelemre van szükség. A védekezések sikere az alkalmazott vegyszerek hatásossága és egyéb tényezők mellett nagymértékben függ az alkalmazott permetezőgépek kialakításától és az üzemeltetési feltételektől. Vizsgálatok bizonyították, hogy nem megfelelő gép használata, illetve helytelen működtetés következtében a permet eloszlás nem kellően egyenletes, túl- és alulpermetezett felületek adódnak, a permetlé jelentős része veszendőbe megy, a talajra hull vagy elsodródik.
A szőlőpermetezés gépi technológiája

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

Szőlőpermetezésnél a permetezési technika megválasztásánál az ültetvény adottságaiból kell kiindulni. Ezek közül a legfontosabbak a sortávolság, a művelésmód, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sűrűsége. Üzemi szőlőültetvényekben a sortávolság többnyire 1,8-3,5 m között van. A permetezés-technika szempontjából kedvezőtlen lehet a kis sortáv, mert a traktor és a permetezőgép nehezen tud haladni a növények károsítása nélkül, sőt a kisebb sortávolságú ültetvénybe egyes géptípusok be sem férnek. Éppen ezért az üzemeltetés egyik nehézsége a keskeny sorköz.

Szőlőpermetezésnél a permetezési technika megválasztásánál az ültetvény adottságaiból kell kiindulni. Ezek közül a legfontosabbak a sortávolság, a művelésmód, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sűrűsége. Üzemi szőlőültetvényekben a sortávolság többnyire 1,8-3,5 m között van. A permetezés-technika szempontjából kedvezőtlen lehet a kis sortáv, mert a traktor és a permetezőgép nehezen tud haladni a növények károsítása nélkül, sőt a kisebb sortávolságú ültetvénybe egyes géptípusok be sem férnek. Éppen ezért az üzemeltetés egyik nehézsége a keskeny sorköz.

A permetezéskor a szórószerkezet és a levélzet között egy minimális távolságnak kell lennie ahhoz, hogy munka közben a traktor és a permetezőgép oldalirányú kitérései miatt a gépek szerkezeti egységei a levélzetet, illetve a fürtöket se sértsék meg, a szórófejekből kiáramló permetlé a szórási kúp kialakulása és a megfelelő cseppképződés előtt ne csapódjon le közvetlenül az első leveleken, hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa, az esetleges hibaelhárítást (pl. szűrők tisztítása, szórófejek eltömődésének megszüntetése) a sorok között is el lehessen végezni valamint a traktoros a vezetőfülkéből jól láthassa, ellenőrizhesse a szórófejek munkáját.

A sortávolság és a lombozat szélességének különbsége adja a szabad sorközt. A lombszélesség a művelésmódtól, a fajtától és a metszésmódtól függően egy-egy soron belül is 0,5-1,8 m között változhat, de gyakran tapasztalható a méretének jelentős ingadozása. A zöldmunkák, hajtásválogatás elmulasztása miatt a szabad sorköz sok esetben nem elegendő a megfelelő minőségű munkavégzéshez. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a permetezés alapfeltétele, hogy a lombozat megfelelően kezelt, szellős legyen. Ez különben a betegségek elkerülésének preventív módja, valamint a termés jó minőségének egyik előfeltétele is.

A szőlő lombozat egyik jellegzetes sajátossága, amit permetezéskor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a levelek „pikkelyszerűen” helyezkednek el. A sűrű lombozat permetezésekor zárt, felületet képez, mintegy falat húz a permetcseppek útjába és ezáltal a kellő penetráció kialakulását nagymértékben akadályozza. Ezt még csak fokozza, hogy a szőlő levélzetének mozgékonysága rossz. Különösen akkor, ha a lombozatot merőlegesen éri a levegő-permet áram, mert ilyenkor ez a leveleket zsindelyszerűen egymásra nyomja és a penetráció minimális lesz.

Ha azonban a permetezéskor a szállítólevegő oldal irányban éri a lombozatot, a levelek fonákoldalába ütköző légáram már könnyebben biztosíthat szabad utat a permetcseppek számára a levélzet mozgatásával. Ezt axiálventilátoros gépnél a légterelők és a munkasebesség megfelelő megválasztásával, radiálventilátoros szórószerkezetnél többnyire a lövellés irányának célszerű beállításával lehet elérni.

Jelenleg a gyümölcs- és szőlőültetvényekben egyaránt azonos kialakítású permetezőgépeket alkalmaznak, azonban az eltérő kultúrák permetezés technikai szempontból különböző követelményeket támasztanak. Gyümölcsösökben elsősorban a megfelelő hatótávolság elérése és egyenletes kezelés okozhat nehézséget, szőlőben pedig a megfelelő penetráció elérése és levelek fonákoldalának védelme a legfontosabb feladat. Ezért a használatban lévő permetezőgépek szőlőültetvények kezelésére gyakran nem optimálisak, és csak megfelelő, szakszerű üzemeltetés esetén várható megfelelő munkaminőség.

A permetezőgépek főbb jellemzőit nemzetközi szabványok határozzák meg. Hazánkban rendelet írja elő, hogy 2004. január 1. után a növényvédő gépek csak az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet engedélyével hozhatók forgalomba. Az Intézet nemzetközi szabványok alapján ellenőrzi a legfontosabb műszaki paramétereket. A Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke az Intézet www.típusminősítés.fvmmi.hu honlapján található meg.

Jelenleg összesen 28 függesztett és 53 vontatott szőlő permetezőgép típus van engedéllyel forgalomban, tehát elmondható, hogy megfelelő választék áll rendelkezésre. Az eladott gépeken a gyártó, vagy forgalmazó matricával igazolja, hogy a típus megfelel az előírásoknak. Aki ilyen gépet vásárol, biztos lehet benne, hogy alapvető munkaminőségi jellemzők kielégítőek. A jelenleg engedélyezett függesztett és vontatott t géptípusok főbb jellemzői összefoglalóan az 1. és 2. táblázatban láthatók.

Hirdetés

Szőlőültetvények védelmére kisebb táblákon jól használhatók a 300–600 dm3-es tartállyal ellátott függesztett gépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő maradjon. Ez különösen fontos lejtős területekre telepített ültetvényeknél. Nagyobb felületeken gazdaságosabb munka végezhető vontatott permetezőgépekkel, amelyek általában 800-2000 dm3-es tartállyal kerülnek forgalomba. A gépeket rendszerint 20-50 bar nyomású membránszivattyúval készítik.

A permetezés minőségét alapvetően meghatározza a szórószerkezet kialakítása és műszaki jellemzői. A hidraulikus szórószerkezeteket ma már ritkábban alkalmaznak, mert ezek csak kisebb felületű, nem túl sűrű lombozatú növényzet kezelésére használhatók megfelelő minőségben. Ez alól kivételt képeznek a szórópisztolyok, amelyek nagy lombozatú ültetvény kezelésére is eredményesen alkalmazhatók, használatuknál azonban igen nagy munkaerő igénnyel és kis teljesítménnyel kell számolni.

Üzemszerűen ventilátoros szórószerkezetekkel juttatható ki megfelelő minőségben a permetlé és ilyen felszereléssel sűrűbb lombozatú ültetvények is eredményesen kezelhetők. A gép kiválasztásánál figyelemmel kell azonban arra lenni, hogy a nagynyomású ventilátoros gépek teljesítményigénye általában jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor szükséges.

Ültetvénypermetező gépeken általában légszállításos axiálventilátoros vagy légporlasztásos radiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak. Ezek a legtöbb esetben lehetővé teszik, hogy a permetezés irányát a lombozat elhelyezkedésének megfelelően állítani lehessen.

A korszerű axiálventilátoros gépek (1. ábra) ventilátora általában kétfokozatú hajtóművel készül, és a lapátszög állításával is szabályozható a kibocsátott levegő mennyisége és sebessége. A kilépő légsebesség rendszerint nem haladja meg 25-30 m/s-ot, ezért ha szórófejek és a lombozat között a szórási kúpszög kialakulásához szükséges távolság megvan, akkor a növények sérülése kizárható.

Szőlőültetvényekben nem jelent gondot a hatótávolság biztosítása, rendszerint a megfelelő penetráció elérése okoz nehézséget. A védekezésnél nem előnyös, ha a permetezés iránya merőleges a lombfalra. A légáram hatására ilyenkor ugyanis a nagyméretű és kevésbé mozgékony szőlőlevelek zsindelyszerűen egymásra nyomódnak és a permetcseppek nem jutnak el a lombozat belsejébe, illetve a levelek fonák oldalára. Ez a veszély elsősorban axiálventilátoros szórószerkezeteknél jelentkezik. Ezért a haladási sebességet úgy kell megválasztani, hogy lehetővé tegye azt, hogy a levegő és permetáram elölről, oldalról érje a lombozatot. Erre a légteljesítmény függvényében rendszerint 4-6 km/h munkasebességnél van lehetőség.

A permetezés irányának a lombozat elhelyezkedésének megfelelő helyes szabályozása a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében is feltétlenül szükséges teendő. Axiálventilátoros szórószerkezetnél rendszerint oldalanként legalább a felső egy-két szórófejet le kell zárni, hogy cseppek ne a növények lombozata felett repüljenek el. A permetnek ez a része különben a talajra kerül, vagy a növények felszínén feleslegesen növeli a fedettséget.

Természetesen az alsó szórófejek lezárása is szükséges lehet annak elkerülése érdekében, hogy a permetlevet közvetlenül ne a talajra szórjuk. A permetezés irányát a korszerű gépeken a szórófejek szögének és a ventilátoron elhelyezett légterelő lemezek állításával is lehet bizonyos határok között szabályozni.

Axiálventilátoros gépeknél rendszerint 1,0-2,0 bar üzemi nyomást célszerű alkalmazni. Ezeknél az értékeknél már megfelelő méretű cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomásnál azonban már jelentősen és feleslegesen növekszik az energiaigény, valamint a szivattyú igénybevétele.

A légporlasztású permetezőgépeknél a radiálventilátor légárama nemcsak a cseppek képzését nemcsak szállítását biztosítja. A permetezés iránya – mint az a 2. ábrán látható gépnél is szembetűnő- jól állítható, azonban a viszonylag kisebb mennyiségű levegő – különösen kisebb ventillátornál – a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért a légporlasztású gépek alkalmazásánál különösen kerülni kell a nagyabb munkasebességek alkalmazását.

Elsősorban szőlőpermetezéshez fejlesztették ki a keresztáramú ventilátoros szórószerkezeteket, amelyek légteljesítménye és kilépő légsebessége rendszerint kisebb, mint a hagyományos kivitelű axiálventilátoros gépeknél. A függőleges tengelyű, kis átmérőjű, nagy szélességű axiális ventilátorok kilépő keresztmetszetében elhelyezett szórófejek a lombfal teljes magasságában egyenletes mennyiségű, és minőségű permetezést tesznek lehetővé. A hidraulikus hajtású ventilátorokat tengelyük körül el lehet fordítani, és így lehetséges olyan beállítás, hogy a lombozatot a legjobb penetrációt biztosító szögben érje a légáram és permet (3. ábra).

A védekezések hatékonyságát a lombozat kezelésének egyenletessége mellett a veszteségek nagysága jellemzi. Szőlőültetvényekben a jelenleg alkalmazott technológiáknál jelentős, 15-40%-os, az első egy-két permetezésnél pedig esetenként 80-90%-os veszteségek lépnek fel. A veszteségek mértékének csökkentésére számos fejlesztés történt, azonban az új megoldások hazánkban ez ideig széles körben nem terjedtek el.

Hirdetés

A cseppek megfelelő lerakódásának biztosítására régóta alkalmaznak elektrosztatikus eljárást. Ennél a rendszernél a folyadékot nagyfeszültségű, de kis erősségű árammal elektrosztatikusan feltöltik, és ennek következtében a cseppek az ellenkező töltésű célfelületre intenzíven lerakódnak. Mivel ez az eljárás meglehetősen nagy energiaigénnyel jár, ezért általában kis folyadék felhasználással működő légporlasztásos gépeket alkalmaznak.

A 4. ábrán ilyen elektrosztatikus permetezőgép látható. Az elektrosztatikus feltöltés hatására a cseppek igyekeznek a legközelebbi ellenkező töltésű felületen lerakódni, ennek következtében az elsodródás, a veszteség esélye kisebb. Az azonos töltésű cseppek egymást taszítják, ezért a lerakódás egyenletesebb lehet, mint a hagyományos permetezésnél. Az eljárás eredményessége függ az alkalmazott műszaki megoldás jellemzőitől, és a környezeti feltételektől, mivel az igen kis töltések hatását a szabadban számos tényező korlátozhatja.

A permetveszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben rendszerint nem folyamatos és egyenletes a lombfal. A telepítési mód sajátosságai, a növényzet eltérő fejlettsége, tőke hiányok miatt a folyamatos permetezésnél a permet jelentős része nem jut célfelületre, nagyobbik része a talajra kerül, a többi elsodródik, elpárolog. Az elsodródás mérséklését és a permetveszteségek radikális mérséklését teszik lehetővé az alagútpermetezők. Az egy vagy kétsoros gépeken a lombozatot burkoló elemekkel, veszik körül, és ezek alatt történik a permetezés.

Az 5. ábrán egysoros alagútpermetező látható. A növényzetet elkerülő cseppek a burkoló felületen rakódnak le. A lecsapódott permetlé a lemezek alján lévő edényekben gyűlik össze, majd szűrés után újrafelhasználásra visszakerül a gép tartályába. Igen előnyös tulajdonsága ennek a megoldásnak, hogy a burkoló lemezek nemcsak a lombozaton átjutó cseppek felfogására, hanem a szél elsodró hatásának mérséklésére, kiküszöbölésére is alkalmasak. Vizsgálatok eredményei alapján megállapítható volt, hogy kifejlett lombozat esetén a visszanyert permetlé aránya 20-30% lehet, kisebb lombnál ennél lényegesen nagyobb megtakarítás is elérhető. Az eljárás az elsodródás minimalizálását, a permetlé jelentős részének megtakarítását, a gépkihasználás javítását egyaránt lehetővé teszi. A hidraulikus rendszerű alagút permetezőgépek mellett kifejlesztettek axiálventilátoros szállítólevegős változatokat is, ezeknél a folyadék leválasztására cseppcsapdákat alkalmaznak.

A veszteségek csökkentése érdekében fejlesztették ki a növényérzékelő ültetvény permetezőgépeket is. Az infravörös vagy ultrahangos érzékelőkkel működő rendszerek a szórófejek magasságában érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát, és ennek függvényében szelepek segítségével pillanatszerűen nyitják, illetve zárják a szórófejeket, így csak ott történik permetszórás, ahol ténylegesen van lombozat.

A növényérzékelő berendezéssel végzett permetezés minősége a berendezések alkalmazása nélkül végzett munkáéval egyenértékű. A permetlé megtakarítás mértéke nagymértékben függ az ültetvény lombozat folyamatosságának mértékétől. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata még fejletlen, vagy a tavaszi első permetezéseknél a megtakarítás elérheti az 30-50%-ot. Összefüggő lombozat kezelésénél 5-20% közötti megtakarítással lehet számolni. A megtakarítás nagysága függ az érzékelők számától is.

Az axiálventilátoros szórószerkezetek kialakítása nem teszi indokolttá 2 párnál több érzékelő alkalmazását. A berendezések alkalmazása a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidő jobb kihasználása következtében területteljesítmény 10-15%-os növelését eredményezheti. A növényérzékelő berendezések elterjedését elősegítheti, hogy nemcsak új, hanem használt gépekre utólag is felszerelhetők.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy szőlőültetvények védelméhez jelenleg megfelelő választékban állnak rendelkezésre különböző kialakítású és rendszerű permetezőgépek. Feltétlenül célszerű az ültetvény adottságainak megfelelő permetezőgépet alkalmazni. A hagyományos axiálventilátoros és légporlasztásos gépek alkalmazása azonban csak az ültetvény adottságainak megfelelő, gondos beállítással lehet igazán hatékony.

A védekezések eredményességének feltétele a zöldmunkák gondos elvégzése is. Megfelelő penetráció, egyenletes fedettség, a szórószerkezet célirányos beállításával és a munkasebesség helyes megválasztásával érhető el. A vegyszertakarékos megoldások elterjedése gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból egyaránt indokoltnak látszik.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

vektor (vektormolekula)

A ->génsebészeti sajttranszformációkhoz használt, önálló másolódó egység (replikon),... Tovább

védekezés

A betegségek megelőzéséből,jelentkezésük esetén pedig elfolytásukból áll.A v.-hez... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.