Önjáró permetezőgépek

Hirdetés

ÖNJÁRÓ PERMETEZŐGÉPEK

Sipos Géza - Racskó József, Debreceni Egyetem ATC
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A magajáró szántóföldi permetezőgépek utóbbi időben történő terjedése arra utal, hogy váltás történik a permetezéstechnikában, mely nagymértékben talán olyan is lehet, mint amilyet tapasztaltunk az utóbbi évtizedben az anyagmozgatás-rakodás területén a magajáró teleszkópos rakodógépek megjelenésével.
Önjáró permetezőgépek

A magajáró szántóföldi permetezőgépek utóbbi időben történő terjedése arra utal, hogy váltás történik a permetezéstechnikában, mely nagymértékben talán olyan is lehet, mint amilyet tapasztaltunk az utóbbi évtizedben az anyagmozgatás-rakodás területén a magajáró teleszkópos rakodógépek megjelenésével.

A légi permetezés korlátai közismertek: repülésre alkalmas terepadottságok és időjárási körülmények megléte, csupán nappali és a repülőgép-vezető számára ezen belül is korlátozott időtartamú munkavégzési lehetőség, nagyfokú permetlé-elsodródási veszély, pontatlan csatlakozások, stb.

A függesztett vagy vontatott földi gépes permetezés hátránya a viszonylag merev traktor és munkagépesítés valamint a terepegyenetlenségek miatt a munkavégzés során bekövetkező szórókeret rázkódások-belengések miatti pontatlan szórás és alacsony területteljesítmény, valamint a gépek alacsony építése miatti korlátozott használhatóságuk (vagy éppen használhatatlanságuk) magas növények esetében.

Márpedig ez utóbbiraegyre inkább szükség van az áru-, hibrid- és csemegekukorica, valamint a napraforgó esetében. Különösen ha figyelembe vesszük a kukoricatermesztésünket, egyre nagyobb mértékben fenyegető kukoricabogár elleni védekezés fontosságát. Sőt, mindezekkel együtt a jövőben alkalmazható technológiának meg kell felelni az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak is.

Az önjáró permetezőgépek járószerkezete gyakran hidrosztatikus hajtású összkerék kormányzású. A kormányzás lehetővé teszi a hagyományos elsőkerékkormányzást, ami nagyobb fordulási sugarat kíván. Lehetőség van az első és hátsó kerekek ellentétes irányú elfordítására, ami kis fordulási sugarat biztosít és lehetőség van az első és hátsó kerekek azonos irányú elfordítására, amely lejtőn művelés esetén az oldalcsúszás kiküszöbölését teszi lehetővé.








Az önjáró permetezőgépeken esetenként a szórókeretet elöl helyezik el. Ez a megoldás jó rálátást, pontos vezetést biztosít a kezelőnek, csökkenti a keret ütközésekből eredő keret sérüléseket és kedvező feltételeket teremt a pontos fogáscsatlakoztatás megoldására, például a habjelző alkalmazásával. A keret paralelogramma felfüggesztése lehetővé teszi a keret magasságának változtatását anélkül, hogy zavarná a vezetőt a kilátásban. Az elöl elhelyezett keret természetesen még szigorúbb követelményeket támaszt a kabin vegyszermenetessége tekintetében.

A vezetőfülke gyakran hidraulikus úton emelhető süllyeszthető, térben előre-hátra állítható, amely a vezető számára optimális munkavégzési feltételeket biztosít. Ezt egészíti ki a fülke vegyszermentesítése, amely legtöbbször túlnyomásos rendszerrel és megfelelő szűréssel oldható meg.

Az önjáró permetezőgépek speciális járószerkezettel is kialakíthatók. Egyes sorkultúrák célszerűen csak hidas járószerkezettel rendelkező permetezőgéppel kezelhetők. Ezeknél a gépeknél a sortávolság függvényében eltérő szélességben a járószerkezet mellett kétoldalt jelentős szabadmagasságot képeznek ki, így a gép nagy magasságú ültetvényben vagy növényállományban (szőlő, dohány stb.) is kezelést tud végezni.

Hirdetés

A géptörzs és a szórókeret olyan célszerű építése, mely lehetővé teszi e szerkezeti egységek nyugalomban tartása mellett a nagy sebességű - 25-30 km/h - munkavégzést még egyenetlen terepfelszín esetén is. Ezek hátterében pedig már biztosított természetesen a nagy területteljesítmény elérésének lehetősége.

Így a magajáró permetezőgépek egyesítik magukban a légi és földi gépes permetezés előnyeit (nagy teljesítmény és környezetkímélő módon elérhető pontos szórásegyenletesség) azok hátrányai (korlátozott időtartamú és csak nappali munkavégzési lehetőség, alacsony területteljesítmény) nélkül. A gépek előnyeit és használhatóságát értékelve pontosan kitapintható tehát a tervezők jól körbehatárolt céltárgykiválasztása és az e célnak megfelelően végzett pontos mérnöki munka is. Beleértendő ebbe természetesen az az ugyancsak lényegi elgondolás is, hogy nagy - több mint másfél méteres - hasmagasságuk révén biztonsággal használhatók legyenek e gépek hosszabb szezonális időtartamban, így például magas növényeknek még kései vegetációs periódusában is.

A nagy működési úthosszú állítható légpárnák, a stabil nyomtartást biztosító csuklós ollózókeret, a keretenként külön-külön, a hajtásrendszerben pedig „keresztbe” kötött (bal első - jobb hátsó, ill. jobb első - bal hátsó) hidromotorok a terepviszonyoktól független erős és folyamatos hajtást biztosítanak a gépnek a géptörzs egyidejű nyugalomban tartásával.

Az így már nyugalomban tartott géptörzshöz csatlakozik a csillapított mozgású szórókeret. E két megoldás együttesen biztosítja az egyenletes permetlé-kijuttatásnak ill. fedettségnek azt az egyik alapve

tő feltételét, hogy a szórókeret munkavégzés közben állandóan párhuzamban maradjon a terepfelszínnel. A keret csillapított, függőleges irányú mozgását a keretfüggesztő rendszerbe épített hidroakkumulátor, a terepfelszínnel párhuzamos keretbeállást vízszintes, a kanyarodás közbeni szórókeretbelengés („csapkodás”) elkerülését pedig függőleges beépítésű központi csapok ill. csuklózás biztosítja. Ezek együttesen gondoskodnak munkavégzés közben a szórókeret rázkódás és csapkodás nélküli terepfelszínnel párhuzamban tartásáról még nagy sebesség esetén is.

Az előbbiekben említett alapvető konstrukciós megoldásokon vannak gépek, amelyeken egyéb újítások is találhatók:

- nagy hasmagasság, a géptörzs és szórókeret „nyugalomban tartása” túlmenően még egy sor más műszaki-technikai újdonság is található a gépen,

- menet közbeni nyomtávállítás,

- nem kapás növények esetében a mellső és hátsó kerék eltérő nyomtávállítása a növény, ill., talajtaposás elkerülése céljából,

Hirdetés

- menet közbeni sebességváltás egyszerűen egy reteszkapcsoló kézi átváltásával,

- kis fordulási sugár (7m),

- minden igényt kielégítő vezetőfülke,

- permetléadag-mennyiség automatikus szabályozása (SprayStar system),

- kiegészítő szerelvények meglétével automatikus nyomkövetés és műveletdokumentáció,

- éjszakai munkavégzési lehetőség („méhkímélő technológia”) a gépen telepített lámpákkal.

A gépek teljesítménye kb. 700 motoróra/év. A nagy teljesítményű gépek 12 órás műszakban és 100 hektár átlagos táblaméretek esetén ezeknek a gépeknek az átlagos műszakteljesítménye 400 ha-ra adódik. Ez 3-4-szeresen több, mint a ma általánosan használt más földi gépek átlagteljesítménye, óránkénti átlagértékben összüzemóra számoltan pedig 33 ha/h teljesítményt jelent. Tisztán munkaidőben, permetézéskor (az ún. alapidőben) azonban a gépek komputere többször is 50ha/h feletti teljesítményt jelzett ki, csúcsértékben pedig 56ha/h-t!

Ezekkel a gépekkel az éjszakai munkavégzés is megoldott. Márpedig az éjszakai munkavégzés a nappalival szemben két óriási előnyt jelent. Egyrészt azért, mert éjszaka általában jelentősen kisebb a légmozgás, amely pontosabb szórást tesz lehetővé, és kisebb permetlé-elsodródást okoz. Másrészt pedig mivel a méhek éjszaka nem repülnek, a permetezés méhkímélő módon valósítható meg. A kisebb elsodródás és a méhkímélés pedig környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépést jelent. Ezek a gépek ugyanis úgy fel vannak szerelve lámpákkal, hogy a munkatér tökéletesen be van világítva, és ellenőrizhető még nagy sebességű haladás esetén is. A gépek nagy teljesítményének és kitűnő munkavégzésének birtokában jelentős mennyiségű bérmunka végzésére is sor kerülhet. A gépek építése, konstrukciója és kapacitása olyan, hogy ezeket jól kihasználni természetesen csak megfelelő körülmények esetén lehet. A munkavégzési lehetőséget nagyobbrészt a saját üzemi méreteket túlhaladóan, de egyben annak figyelembevételével lehet jól felmérni, hogy a gép csak nagyméretű táblákon használható gazdaságosan.

Természetesen nincs olyan gép/technológia, aminek használatakor / alkalmazásakor nem merülnek fel jobbító szándékú gondolatok. Közülük az utántöltési idő csökkentését és ezzel a töltési-permetezési időarány javításának fontosságát emeli ki. Az eddig alkalmazott kiszolgálóeszközökkel - például DEKTK-117 tartálykocsi a feltöltési helyen, melyhez tartályokkal felszerelt pótkocsis IFA tehergépkocsi szállítja ki a vizet 150 l/ha permetlémennyiség és átlagosan 100 ha nagyságú táblák permetezése esetén a töltési-permetezési idő aránya ugyanis 1:1,3 - 1:1,7 körül alakult. Márpedig a feltöltési idő csökkentése vagy új, permetlé-takarékos technológiák alkalmazása további lényeges területteljesítmény- növekedése nyújtana lehetőséget.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

tenyészterület

Egy növény (tő) részére kívánatos talajfelület. Meghatározható a tő- és a sortávolság... Tovább

zárvatermők (Angiospermatophyta)

a növényvilág legfejlettebb törzse. A magkezdeményt a termőlevelekből kialakult zárt termő... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.