biogazdálkodás (biológiai gazdálkodás)

elméletileg az ősi földművelési formák kitöltése korszerű tartalommal. Hívei mindenekelőtt környezet- és természetvédelmi megfontolásból eleve elvetik a vegyszerek (különösen a szintetikus vegyszerek) használatát. A tápanyagokat a talajban szerves (főleg istálló- és zöld-) trágyákkal igyekeznek pótolni, a növ.véd.-ben pedig a biol. és bizonyos mértékig a mechanikai módszereket alkalmazzák. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a vetésforgónak, amelybe minél több ->pillangós növényt iktatnak be. Felfogásuk szerint a talaj olyan rendszernek tekinthető, amelynek bemenete a környezet, folyamata az éredés, kibocsátása pedig a termékenység. E rendszer belső szabályozása a —>talajélet, külső szabályozása a talajhasználat, ill. az emberi beavatkozás (művelés, ápolás stb.) (->biológiai talajművelés). Arra kell törekedni, hogy a növ. szempontjából kedvező érési és egyéb folyamatokat a művelés elősegítse, a hátrányosokat viszont gátolja v. legalábbis tompítsa. Különös fontosságot tulajdonít a b. a természetes trágyaszereknek (istálló-, zöldtrágya, fahamu, komposzt stb.). Erősen bírálja az állattartás nélküli növ.-t. Kiváltképpen a kérődzők, főleg a szm. és a juh tenyésztését javasolja. Elveit igyekszik az állattartási rendszerekben is érvényesíteni. Evégből elítéli a zsúfolt elhelyezést, a teljes elsötétítést, ezzel együtt a vízöblítéses istállózást. Ehelyett a levegős, világos épületet, az almozással egybekötött, hagyományosan bevált trágyakezelést ajánlja, megfelelő gépesítéssel. Külföldön a b. számos országban terjedő irányzatot mutat. Termékeit — mint vegyszermentes ("reform") élelmiszer-alapanyagokat — a többinél drágábban viszi piacra, s így kárpótolja művelőit a gyakran kisebb termésátlagokért. A rendelkezésre álló adatok szerint ui. a b.-t folytató üzemek nagyobb munkaerő-ráfordítás ellenére, kisebb költséghányaddal ugyan, de alacsonyabb hozamszintet érnek el, mint a vegyszerezők. A kétféle gazdálkodási móddal kimutatható jövedelemeltérés a mindenkori árviszonyoktól (elsősorban a termény- és vegyszerárak arányától) függ. Mintegy közbülső helyzetet foglal el az ->ökologikus gazdálkodás. Nálunk a szántóföldi b. nem lépett túl a kísérleti kereteken. Ellenben teret hódított olyan kiskertekben, ahol a munkaerő igénybevétele nem szerepel költségtényező gyanánt. A b. egyik mellékhajtását képező —>biokertészet napjainkban meglehetősen népszerűvé vált.