notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A talajtakarás és a bakhát alkalmazásának lehetséges előnyei szabadföldi paprikatermesztésben

hirdetes

A talajtakarás és a bakhát alkalmazásának lehetséges előnyei szabadföldi paprikatermesztésben

Locher Judit - Dr. Ombódi Attila Szent István Egyetem Kertészeti

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A szabadföldi paprikatermesztés területe egyre inkább visszaszorul, a paprika hajtatófelület ugyanakkor egyre inkább emelkedik. A szabadföldi termesztés háttérbe szorulása környezeti és gazdasági okokra vezethető vissza. Mivel hazánk a szabadföldi paprika
A talajtakarás és a bakhát alkalmazásának lehetséges előnyei szabadföldi paprikatermesztésben Agrárágazat talajtakaró fólia

A szabadföldi paprikatermesztés azonban perspektivikus ágazat, mivel beruházási költsége kisebb, mint a hajtatásé, piaci lehetőségei jók, hiszen alkalmas mind a frisspiac, mind a feldolgozóipar igényeinek kielégítésére, export lehetőségei szintén kedvezőek, ezért a hanyatlás nem törvényszerű, visszafordítható.
Ahhoz, hogy a szabadföldi paprikatermesztés versenyképessé váljon, és a fennálló lehetőségeket ki tudja használni, növelni kell a termésbiztonságot, a termésátlagot és a termés minőségét, amit a termesztés intenzívebbé tételével, a termesztéstechnológia fejlesztésével, modernizálásával lehet elérni. Ilyen technológiai elemek például a tápoldatozás, a talajtakarás és a bakhátas termesztési mód, melyek már hazánkban is terjedőben vannak.

A Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Tanszékének Kísérleti Telepén abból a célból állítottunk be kísérletet, hogy objektív mérésekkel megvizsgáljuk, van-e létjogosultsága a talajtakarásnak és a bakhátas termesztési módnak Gödöllőn és körzetében, mely területek az Alföldhöz viszonyítva hűvösebb klímával rendelkeznek. A kísérletben olyan fajtatípusokat alkalmaztunk, melyek szabadföldi termesztése továbbra is indokolt. Ilyenek a nyers exportra és feldolgozóipari felhasználásra alkalmas, ún. paradicsom alakú típus és az elmúlt években hazánkban megjelent kapija típus. Ez utóbbi fajtatípus nálunk még kevéssé ismert, a Balkánon azonban elterjedt és Európa-szerte is népszerű. Frisspiaci értékesítésre zölden és biológiailag éretten is alkalmas, a feldolgozóipar is igényt tart rá.

A kísérlet rövid leírása


A kísérletben négy termesztéstechnológiát hasonlítunk össze:

  • fekete polietilén fóliával takart bakhátas,
  • talajtakarás nélküli bakhátas,
  • fekete polietilén fóliával takart sík,
  • talajtakarás nélküli sík termesztési mód.

A kísérletben két fajta szerepel: a paradicsom alakú Pritavit F1 és a kapija típusba tartózó Karpia F1. A palántanevelés a Kísérleti Telepen történt 4x4 cm-es tálcában. A magvetés időpontja 2001. április 5-e volt, a kiültetést május 16-án végeztük. A növényeket mind a bakhátas, mind a sík termesztési mód esetén ikersorosan helyeztük el, a tőtávolság 25 cm, a sortávolság pedig 30 cm (5,7 tő/m2). A területet csepegtető öntözéssel láttuk el, a tápanyag-utánpótlás pedig tápoldatozással történt. Az első szedés augusztus 27-én volt, a második szeptember 6-án, a harmadik pedig szeptember 19-én. Az időjárás alakulásától függően még két szedést tervezünk.

Tapasztalatok


A kísérlet a cikk megírásakor még tart, így a végleges eredményeket nem tudjuk közzétenni, csak a kísérlet során szerzett tapasztalatainkat és az eddigi mérési eredményeinket, a nemzetközi irodalmi adatokkal és tapasztalatokkal összevetve.
A fekete polietilén fólia elnyeli a napsugarakat, és az energiát hőátadás útján átadja a talajnak, így felmelegíti azt, nagyobb mértékben, mintha a sugarak közvetlenül a talajfelszínre érkeznének. Irodalmi adatok alapján az ilyen fóliával takart talaj 10 cm-es mélységben 1,7°C-al lesz melegebb, mint a takaratlan talaj. Kísérletünkben mind a négy technológiai változat talajhőmérsékletének alakulását mértük 10 cm-es mélységben óránkénti gyakorisággal. A május 25-től június 29-ig terjedő időszak átlagos hőmérsékleti adatai az 1. táblázatban találhatóak.

Kezelések/ Hőmérséklet (°C)
Takart bakhát/ 22,9
Takaratlan bakhát /21,0
Takart sík /21,4
Takaratlan sík /20,9
1. táblázat: A talajtakarás és a bakhát hatása a talaj hőmérsékletére

A 2. táblázat adatai jól mutatják, hogy a talajtakarásnak bakháttal együtt alkalmazva van a legnagyobb felmelegítő hatása.

Kezelések között adódott különbségek
takart bakhát-takaratlan bakhát/1,9°C
takart sík-takaratlan sík/ 0,5°C
takart bakhát-takart sík /1,5°C
takaratlan bakhát-takaratlan sík/ 0,1°C
2. táblázat: A talajhőmérsékletben adódott különbségek az egyes technológiák esetében

Irodalmi adatok alapján a talajtakarás fokozza a koraiságot, hatására nagyobb lesz az össztermés és javul a minőség. Az eddigi szedések termésátlagai a 3. táblázatban találhatóak. Mivel kísérletünk még folyik, az össztermésről nem tudunk nyilatkozni, előreláthatóan azonban jóval meghaladja majd a 30 tonna/ha-t, ami az idei időjárási viszonyokat és a gödöllői hűvösebb klímát figyelembe véve jó eredménynek számít. A termésátlagokban egyelőre nem tapasztaltunk számottevő különbséget, a koraiság fokozódását sem tapasztaltuk.

Kezelések /termésátlagok (kg/m2)
                Pritavit/ Karpia
Takart bakhát/ 2,53 /2,58
Takaratlan bakhát/ 2,49/ 2,39
Takart sík /2,56/ 2,64
Takaratlan sík/ 2,74/ 2,55
3. táblázat: Az első három szedés termésátlagai

A 4. táblázat adatai alapján jól látszik, hogy a minőség mindkét fajta esetében a takart bakhátas technológia esetében volt a legjobb, a legnagyobb eltérés ehhez a technológiához képest a takaratlan sík termesztés esetén adódott. A takart bakhátas termesztés nagyobb átlagos bogyótömegeiből adódóan a négyzetméterenkénti bogyó darabszám itt volt a legkisebb.

Kezelések  /átlagos bogyótömeg (g)
                Pritavit/ Karpia
Takart bakhát/ 87/ 67
Takaratlan bakhát/ 75 /61
Takart sík/ 69/ 60
Takaratlan sík/ 71/ 53

4. táblázat: Az átlagos bogyótömeg alakulása különböző kezelések esetén (g)

Az irodalom alapján a talajtakarás további előnye, hogy csepegtető öntözéssel párosítva csökkenti az evaporáció mértékét, így nő az öntözés hatékonysága és csökken a vízfelhasználás. A kísérletben a takart és takaratlan parcellákba tenziómétereket helyeztünk el a talaj nedvességtartalmának objektív mérése céljából. A tenyészidőszak első két hónapjában a tenzióméterek adatai alapján külön öntöztük a takart és takaratlan parcellákat, talajtakarás esetén ebben az időszakban majdnem 50%-kal kevesebb volt a vízfelhasználás. Később technikai okok miatt nem tudtuk megoldani a külön történő öntözést.


További előny, hogy a fekete talajtakaró fólia alatt a gyomnövények nem tudnak növekedni. Gyomirtásra azonban itt is szükség van a sorközökben, illetve a haszonnövény számára hasított lyukon kinövő gyomok esetében. Ez utóbbi csak addig szükséges, amíg növényeink elegendő lombot nem fejlesztenek, utána már elnyomják a gyomokat. A takaratlan bakhát mechanikai gyomirtása nehézkes, mert a bakhát oldala könnyen leomlik.
A talajtakaró fólia csökkenti a tápanyagok kimosódásának mértékét. A túlzott mennyiségű esővíz nagy része lefolyik a fólián, így a tápanyagok a gyökérzónában maradnak, hatékonyabbá válik a tápanyag-utánpótlás. A talaj tömörödése is kisebb lesz talajtakarás esetén, hiszen eső általi tömörítő hatás és taposási kár nem lép fel, így a talaj laza, morzsalékos és levegős marad, ezt a pozitív hatást a bakhát kialakítása tovább fokozza.


A betakarított termés tiszta lesz, mivel az eső nem veri fel a talajt. A növényekre sem kerül talaj eredetű szennyeződés, így kisebb a talaj eredetű kórokozók fertőzésének esélye. Bakhátas termesztés esetében még jobban érvényesül ez a hatás, mivel a bakhát kiemelkedik a talajszinthez képest.


A kísérletről még el kell mondani, hogy a tenyészidőszak alatti időjárás rendkívül szélsőséges volt (szélverés, jégeső, hűvös időjárás az első hónap során), valamint súlyos víruskártételt is szenvedtek a növények. Ennek ellenére számos környékbeli szabadföldi paprika állománnyal ellentétben az intenzív technológiának köszönhetően növényeink kiheverték a kezdeti stresszhatásokat, és kielégítő termést produkálnak.


Összegzésképpen elmondható, hogy a hőmérsékleti adatok és a bogyóminőség szempontjából a bakhátas fekete fóliával takart technológia mutatkozik a legeredményesebbnek, azonban mivel a kísérlet még nem ért véget, az össztermés alapján nem tudunk állást foglalni. Azt is meg kell említeni, hogy ennek a technológiának számos előnye mellett nagy hátránya a nagyobb beruházási költség, ez a takaróanyag árából, a bakháthúzás és a fólia kihelyezési költségeiből adódik. Csak akkor érdemes ezt a technológiát választani, ha az előnyökből származó bevételek ellensúlyozzák a megnövekedett beruházási költséget.

hirdetes

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
870 471
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
2 398 469
Közösség

fertőtlenítés

célja az ember v. az állat környezetébe került kórokozók elpusztítása v. számuk jelentős... Tovább

csüd

háziállatokban az ujj csontjait képező ujjpercek közül az első ujjperc, csontos váza a... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 192

Átlagos értékelés: 4.7