A gyomnövények jelentős kárt okozhatnak az őszi búzában. Elsődleges károsítás az, hogy a növénytől elvonja a tápanyagot és a vizet (versengésre készteti), míg másodlagos károsításként a betakarítás megnehezítése, a betakarított termény szennyezése jelentkezik. Egyes gyomok magjai mérgezőek, melyek a takarmányba kerülve az állatoknál különböző betegségeket idézhetnek elő.
Gabonafélék gyomírtása
A gabonafélék gyomirtásánál elsődleges szempont az, hogy a vetőmagtétellel együtt ne kerüljön gyommag a talajba. Ennek érdekében már a vetőmagtermő állományt minél inkább gyommentesen kell tartani. A gyomirtás hatékonyságának növelése érdekében felvételezéssel kell a tábla gyomösszetételéről és a gyomosodás mértékéről meggyőződni. Az első felvételezéssel az áttelelt gyomok mennyiségét és fajösszetételét vizsgáljuk meg még a gabona fejlődésének megindulása előtt. A második felvételezést a kétszikű gyomok tömeges kelésekor (áprilisban) kell elvégezni.
Ennek célja a hagyományos, hormonbázisú herbicidekre rezisztens fajok gyakoriságának megállapítása. A harmadik felvételezés a szárbaindulás időszakában történik, melynek célja elsősorban a vadzab illetve a galaj egyedsűrűségének megállapítása. A gyomok összetételét és gyakoriságát a korábban alkalmazott gyomirtószerek illetve az elővetemény is jelentős mértékben befolyásolják.
Gyomok faji összetétele
A gyomok faji összetétele a búza vetésekben jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben, melyet jól szemléltet az 1. táblázat. A gyomfelvételezések alapján a búzavetésekben az ebszikfű (Matricaria inodora) és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) jelentős mértékű előretörését lehet megfigyelni csakúgy, mint az árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus) és a vadzab (Avena fatua) esetében.
Az őszi búza vetésekben az egynyáriak közül a T1-T2 életformába tartozó gyomok szaporodhatnak fel. Ezek közül hagyományos hormonhatású készítményekkel nem megfelelő hatásfokkal irthatók az árvacsalán fajok (Lamium spp.), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), tyúkhúr (Stellaria media), veronika fajok (Veronica spp.), ragadós galaj (Galium aparine), vetési boglárka (Ranunculus arvensis), gólyaorr fajok (Geranium spp.), mezei árvácska (Viola arvensis) és a zsombor fajok (Sisymbrium spp.), melyek elsősorban csapadékos őszi időjárás esetén és korai vetés esetén nagy felületen jelenhetnek meg a vetésekben.
Fertözöttség
Amennyiben erős fertőzöttség mutatkozik a felsorolt gyomok közül, a hormonbázisú készítményeket más típusú herbicid hatóanyaggal ki kell egészíteni vagy más típusú (pl.: szulfonil-urea) hatóanyagot kell alkalmazni. A felsorolt gyomfajok közül jelentős mértékű károsítást leggyakrabban a ragadós galaj okoz. Az ellene való védekezés sok esetben meghatározó, a vetőmagszabvány (MSZ 7145:1999) a káros gyomok közé sorolja, megengedett mag mennyisége szuperelit és elit szaporítási fokban 1 db/minta, I-II. szaporítási fokban 4 db/minta. Az áttelelő gyomok mellett tavasszal jelenhetnek meg a nyár eleji egyéves gyomok, melyek a betakarítás időszakára jelentős gyomborítást érhetnek el. A parlagfű (Ambrosia elatior), ugari szulákpohánka (Bilderdykia convulvulus), keserűfű fajok (Polygonum spp.) és a tarló tisztesfű (Stachys annua) mutathat nagyobb felületi borítást.
Ebből az életforma csoportból kiemelkedik a vadzab (Avena fatua), mely már alacsony egyedszámnál is jelentős terméskiesést okozhat. A vetőmagszabvány szerint az őszi búza vetőmag minta semmilyen szaporítási fokban nem tartalmazhatja magját, csakúgy, mint a szédítő vadóc (Lolium temulentum) esetében. A repcsényretek (Raphanus raphanistrum) és konkoly (Agrostemma githago) magja az őszi búza vetőmag mintában szuperelit és elit szaporítási fokban 1 db, I-II. fok esetében 3 db lehet. Az évelő kétszikű gyomok közül a mezei acat (Cirsium arvense) és a folyondár szulák (Convulvulus arvensis) okozhat jelentősebb problémát (1. kép).
Az apró szulák magja a vetőmagmintában szuperelit és elit szaporítási fokban 1 db, I-II. fokban 4 db lehet. A mezei acat jelentőségét növeli, hogy a hormonbázisú – és egyes szulfonil-urea – készítmények alkalmazása esetén többször is megfigyeltek hatékonyság-csökkenést, ami a hatóanyaggal szembeni rezisztencia kialakulásának jele. Az évelő egyszikű gyomnövények közül a nád (Phragmites australis) terjedésével is számolni kell, az ellene való védekezés nehéz.
Vegyszeres gyomírtás
A vegyszeres gyomirtás őszi búzában több alkalommal is kivitelezhető. Preemergens kezelésre csak ritkán kerül sor, elsősorban akkor, ha a tavaszi gyomirtás kivitelezhetősége nem megfelelő. Ebben az esetben elsősorban az ősszel kelő két- és néhány egyszikű ellen védekezhetünk izoproturon, klórszulfuron, pendimetalin, triaszulfuron hatóanyagú készítményekkel.
Csapadékos, enyhe ősz esetén ún. korai posztemergens gyomirtást (klórszulfuron, klórszulfuron + flupirszulfuron-metil hatóanyagok) alkalmazhatunk az áttelelő kétszikűek (T1-T2) ellen. Tavasszal a bokrosodás időszakában alkalmazhatunk leggyakrabban vegyszeres gyomirtást. A hormonhatású készítmények (dikamba, 2,4-D, MCPA, mecoprop-P, diklórprop-P, fluoroxipir) kijuttatására a bokrosodás fenofázisa alkalmas, szárbaindulás kezdetekor történő alkalmazás esetén a tenyészőcsúcs károsodhat. Egyes hatóanyagok rugalmasabb kijuttatást tesznek lehetővé, így a gyomirtás időszaka a zászlóslevél megjelenésének időszakáig is elhúzódhat.
Permetlé keverésénél jó ha tudod...
A permetlé keverésekor minden esetben hagyjunk elég időt a vegyszer és a víz teljes homogenizálódásának, ellenkező esetben a növényvédőszer koncentrációja a permetezés elején kisebb, a végén nagyobb lesz. Ennek kiküszöbölésére a lehetőségek szerint törzsoldatot kell készíteni, mely során a gyomirtószert kisebb mennyiségű vízben feloldjuk, majd ezt hígítjuk a kívánt koncentrációra. A vegyszerbemosó berendezéssel rendelkező gépek esetében sem történik előoldás, így a permetezés megkezdéséig a megfelelő keverést biztosítani kell. Túl kemény víz használata esetén előfordulhat, hogy a növényvédőszer nem oldódik megfelelően, szélsőséges esetben ki is csapódik. Hasonló eset fordulhat elő akkor, amikor – elsősorban tavasszal, a reggeli órákban – a használt víz hőmérséklete alacsony, így elsősorban az adalékanyagok csapódhatnak ki.
A lémennyiség megválasztása a gyomirtó hatékonyságot jelentős mértékben befolyásolhatja. A fejlettebb állományban és nagyobb mértékű gyomosodás esetén a lémennyiséget célszerű növelni (300-350 l/ha), így a felületi fedettség jelentős mértékben javul. A lémennyiség csökkentésére azonban ma már rendelkezésre állnak olyan segédanyagok, melyek kisebb vízmennyiség (100-150 l/ha) esetén is megfelelő fedettséget biztosítanak. A csatlakozósorok megválasztásánál, a tökéletes fedés (átfedés vagy kihagyás elkerülése) kivitelezésére alkalmazható a habjelző illetve a GPS alapú párhuzamos nyomkövetési rendszer, mellyel az átfedésből adódó permetléveszteség illetve a helytelen csatlakozásból adódó gyomos sávok elkerülhetők.
A permetlé eloszlását kedvezően befolyásolja a légáram segítségével történő kijuttatás. Ebben az esetben a permetlé cseppeket nagyobb nyomású levegő segítségével a zártabb állományokba is be tudjuk juttatni, ugyanakkor a cseppméret eloszlás is kedvezőbb. További előny, hogy a növényvédőszeres kezelések nagyobb légmozgás mellett is elvégezhetők az elsodródási veszély jelentős növekedése nélkül (2. kép).
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.