Akár rózsamályvának, strapabíró hibiszkusznak, tányérhibiszkusznak vagy mocsári mályvának nevezzük, ez az évelő kiváló választás a nyári kert feldobására. Nevelhető a táj gócpontjaként vagy buja virágzó sövényként.
A sokszínű hibiszkusz
A lehetőségek szélesek, a fajták 1,8-2,1 méter magasak, éréskor pedig mindössze 3-4 láb (0,9-1,2 m) magasak. A túlméretezett virágokon fodros szirmok találhatók a rózsaszín, a piros, a bíbor, a fehér minden árnyalatában, vagy akár két szín kombinációjaként. Némelyikük sötét középponttal vagy intenzív erezettel rendelkezik a zöldtől a sötét borliláig terjedő levelek tetején.
Ha szeretnéd kipróbálni magad egy ilyen látványos növény termesztésében, nézzük meg azt az 5 dolgot, amit tudnod kell a rózsamályva termesztéséről!
No.1. tény az óriás hibiszkuszról: magas a tűrőképessége
Még trópusi megjelenése és igényei ellenére is nagyon strapabíró. Gyakran összetéveszthető unokatestvérével, a trópusi hibiszkusszal. Ha rózsamályvát vásárolunk, feltétlenül ellenőrizzük, hogy a megfelelő hibiszkuszfajtát a megfelelő helyre vásároltuk-e!
No.2. tény az óriás hibiszkuszról: kedveli a nedves környezetet
A nedves talajt részesíti előnyben. Bár ez a növény a legtöbb talajtípusban jól működik, a nedves talajt részesíti előnyben. Tekintettel a mocsári mályva alternatív elnevezésére, jól illeszkedik az ingatlan nedves területére, ahol nehéz lehet más típusú növényeket termeszteni. Akár vízi objektumok és tavak közelébe is ültethető.
Ahhoz, hogy a rózsamályva a lehető legteljesebb virágzási potenciálját elérje, biztosítsunk neki teljes napsütést, vagy legalább napi hat órát!
No.3. tény az óriás hibiszkuszról: a kártevők kedvence
Vonzza a nemkívánatos kártevőket. A leggyakoribb rovarkártevők közül néhányat a rózsamályva lombozata és virágai igencsak vonzanak, ideértve a levéltetveket, takácsatkákat, tripszeket, fehérlegyeket és japán bogarakat. A fűrészlegy lárvái különösen kedvelik ezt a növényt. Ezen kis zöld hernyók hada mind a felső, mind az alsó leveleken lakmároz, csipkés lombozatot eredményezve.
No.4. tény az óriás hibiszkuszról: későn érő típus
A rózsamályva az egyik utolsó évelő növény, amely tavasszal emelkedik ki a földből. Egyes fajták a nyár elejéig várhatnak a növekedés megkezdésével. Annak ellenére, hogy késve törik meg a nyugalmi állapotukat, erőteljes növekedési ütemük kárpótol késői érkezésükért. Kora tavasszal vágjuk vissza a növényt néhány centiméterre a talaj felett, mielőtt újra növekedésnek indul! A szárak kissé fásak, ezért szükség lehet egy erős metszőollóra vagy akár egy kis metszőfűrészre.
No.5. tény az óriás hibiszkuszról: virágzása rövid életű
A rózsamályva trópusi megjelenésű virágai csak egy-két napig tartanak, de gyorsan felváltják őket az új virágok. Ha csábít is, hogy vágjunk egy csokrot ezekből a gyönyörű virágokból, ne tegyük! Nem alkalmasak a vázában való életre. A tányér méretű virágokat, bár rövid életűek, szeretik a pillangók és a kolibrik is. Ráadásul a legelő szarvasok is gyakran figyelmen kívül hagyják őket!
Az óriás hibiszkusz ideális társnövényei
Az óriás hibiszkusz más évelő növényekkel is jó viszonyt ápol, amelyek szeretik a napot és a nedves talajt. Ültessük össze a következő növényeket a tavasztól őszig virágzáshoz: fehér teknősfejű, mocsári tejfű, japán írisz, réti rózsafű, új-angliai őszirózsa fű!
