Értékesítési problémák a következő években sem lesznek, hiszen jelenleg a világban napraforgó hiány mutatkozik; a termék iránti kereslet növekedésével szemben a termelés drasztikus csökkenése áll

hirdetes

Irányok és lehetőségek a napraforgó-termesztésben

Nagyné Kutni Rozália
"A van - tul sose kell félni!" - mondogatta gazdálkodó édesapám és ez a mondata mindig eszembe jut amikor egy-egy nagyobb termés esetén kitör a pánik. Vajon hová lett a paraszti bölcsesség? A megoldást a "problémára" sok esetben nem az emberi gondolkodás, hanem a természet erői jelentették és egy - egy aszályos, vagy járványos évjárat miatt megfeleződött termés levezette a felesleget.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a napraforgó esetében nem voltak eladási gondok, az ágazat eredményességét leginkább a termésátlagok és a felvásárlási árak ingadozása befolyásolta

Magyarország

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a napraforgó esetében nem voltak eladási gondok, az ágazat eredményességét leginkább a termésátlagok és a felvásárlási árak ingadozása befolyásolta.

Értékesítés

Értékesítési problémák a következő években sem lesznek, hiszen jelenleg a világban napraforgó hiány mutatkozik; a termék iránti kereslet növekedésével szemben a termelés drasztikus csökkenése áll. A fejlett Nyugat-Európai országokban és az USA-ban a napraforgótermő területek csökkenése, a keleti régió nagy napraforgó termelő körzeteiben, pedig az aszály okozott több mint 2 millió tonna terméskiesést. Argentínában az első termésbecslések az aszály miatt szintén terméscsökkenést prognosztizálnak.

Napraforgótermesztés

Ha a hazai napraforgótermesztés elmúlt évtizedeit elemezzük, láthatjuk, hogy pontosan 30 éve 1978-ban haladta meg először az országos termésátlag a hektáronkénti 1000kg-ot, ami az első köztermesztésre alkalmas hibridek megjelenésének volt köszönhető. Már a rákövetkező évben majdnem megkétszereződött az átlagtermés, mivel a szabadelvirágzású fajták helyét 90 százalékban átvették a nagyobb termés potenciállal rendelkező hibridek. Az 1980-as évekre az országos termésátlagok stabilitása volt a jellemző, az évenkénti termésátlagok szórása nem haladta meg a 14%-ot. Az évtized termésátlaga 1975 kg/ha, ami az ökológiai, biológiai (genetikai termőképesség kb. 3000kg/ha) és agrotechnikai tényezők összhangját mutatják.

Az 1990-es éveket az országos vetésterület jelentős növekedése mellett a drasztikus terméscsökkenés jellemezte. Ebben az évtizedben már itt voltak a világcégek hibridjei, a genetikai termőképesség az 5000 kg-ot súrolta, mégis a termésátlag az előző évtizednél alacsonyabb 1702 kg/ha volt. Az évjáratok közötti szórás elérte a 24%-ot. Az 1997-es katasztrofális terméscsökkenés nem csak a gombabetegségek (főleg a Diaporthe /Phomopsis helianthi) fertőzésével és ehhez szorosan kapcsolható növényvédelmi hiányosságokkal hozható összefüggésbe. Kísérletekkel bizonyítható, hogy közvetett hatása volt a tápanyag hiánynak, hiszen az előző évtizedekben tápanyaggal (foszfor, káliummal) feltöltött talajok ebben az időszakban ürültek ki, a kisebb mértékű tápanyag visszapótlás leginkább csak a nitrogén kijuttatását jelentette. A kálium szerepe pedig vitathatatlan a kórokozók és az abiotikus stresszek kivédésében.

hirdetes

A 2000 és 2001. évet a termelési kedv csökkenése mellett, a hőség és az aszály jellemezte. A termésátlag szempontjából csak a 2004. év emelhető ki (2470 kg/ha), az ezt követő három évben ez a rekordtermés nem ismétlődött meg.

A bemutatott adatokból azt láthatjuk, hogy a kilencvenes évek országosan nem jelentettek haladást a napraforgó-termelés szempontjából. A huszonegyedik század elején, pedig elmondható, hogy talán soha nem volt ekkora szakadék a fajták genetikai termőképessége és az országosan realizálódott (2000-től-2007-ig 2029kg/ha) termésátlagok között. Az évjáratok közötti szórás is magas 25%. Ma Magyarország vetésterületének 95%-át a 6000-7000 kg/ha genetikai termőképességű „top” hibridek foglalják el, mégis az országos átlagtermés a nyolcvanas évek szintjén van.

A következő évek jó alternatívát nyújthatnak a napraforgót termesztők számára:

  •  biztos piac, magas felvásárlási árak,
  •  új hasznosítási irányok: biodízel, energia-napraforgó stb.

A napraforgó-termesztésben rejlő lehetőségek kihasználását nem  a termőterület növelése jelentheti - az 500.000 ha az okszerű vetésváltás, a repce vetésterületek növekedése (azonos betegségek Sclerotinia) miatt a vetésterület felsőhatára- a megoldás a termésátlagok emelése, ami a biztonságos termelés megalapozásával valósítható meg.

A termésbiztonságot az ökológiai körülményekhez való alkalmazkodás, a termesztéstechnológia fejlesztése, és az adott földrajzi környezethez – termőhelyhez legjobban adaptálódó biológiai alap adja.

hirdetes

A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a fajták alkalmazkodóképessége még jobban felértékelődik. A termőképesség, pedig nem minden esetben jelenti a fajta jó adaptációs képességét is, hiszen az átlag értékek sok mindent elfednek. Még a „top” hibridek sem tudnak mindig minden termőhelyen jól teljesíteni, erre bizonyíték a 2007-es esztendő, amikor a nagyüzemi fajtakísérletekben – közel azonos termesztéstechnológia mellett – az elsőkből lettek utolsók és fordítva.

Jelenleg

Jelenleg a hazai fajtaminősítés rendszere kizárólag a több termőhelyes hivatalos kísérletek átlagát értékeli, pedig sokszor a magas szórásértékek miatt a szignifikancia (Szd) szintjén belül teljesítenek a hibridek. Így a minősítéstől eleve elesik az alacsonyabb termőképességű, de az extenzív körülményekhez (pl. sekély termőrétegű talajokhoz stb.) jól alkalmazkodó fajta. A legfontosabb összegző szempont az átlagtermés, pedig egy adott környezetben elérhető legnagyobb termés biztosítása lenne a cél. Ennek az értékelése sokkal nehezebb, az alap kritériumok mellett (betegség-ellenállóság, olajtartalom,) sokkal több speciális tulajdonság összegzését jelentené. A nyolcvanas években ezt segítette a hazai kutatás, növényvédelmi szaktanácsadás valamint a termelők saját kísérletei. Már ebben az időszakban a fajtaspecifikus termesztéstechnológiáról, a tábla adottságaihoz legjobban alkalmazkodó fajta kiválasztásáról beszéltünk.

Ma a fajtaválasztást leginkább marketing munkára, a hazai fajtaminősítő intézet kísérleteire alapozzuk. A hazai termésátlagok alakulása a változó ökológiai körülmények az alkalmazott termesztéstechnológia és az 5-6 meghatározó külföldi hibrid termő-és adaptációs képességének függvénye.

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


terimés takarmány

Az olyan laza állagú,többnyire szálastakarmány (kevéssé ülepedett széna,kukoricaszár... Tovább

ejtőcsöves ültető

félautomata rendszerű, többsoros, vontatott ültetőgép, amely az előcsíráztatott v. normál... Tovább

Tovább a lexikonra