Magyar Tudományos Akadémia, reform

Megkezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kétnapos, 175. közgyűlése; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az akadémikusoknak írt levelében azt hangsúlyozta, hogy új Magyarország felépítése előtt állunk ma, és ez most nemcsak történelmi kényszer, de végre történelmi lehetőség is.  

A miniszterelnök levelében azt ígérte: az új kormány nem pusztán folytatja azt, amit az elmúlt másfél évben megkezdett, hanem ennél jóval többet kíván tenni. "Az előttünk álló esztendőkben Magyarország legintenzívebb reformkorszaka következik" - mutatott rá.  

A kormányfő érdeklődéssel várja az akadémiai reformot  

A kormányfő szerint ahhoz, hogy az uniós fejlesztési forrásokat a lehető leghatékonyabban használhassa fel az ország, az állam működését "mélyrehatóan" meg kell változtatni "a nagy elosztórendszerektől kezdve az oktatáson át egészen az új gazdasági preferenciák kijelöléséig". Csak egy új állam képes hatékonyan szolgálni az új Magyarország céljait - állapította meg a miniszterelnök.  

Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy érdeklődéssel várja az akadémiai reform lépéseit, melyről korábban az Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter beszélt.  

A tudomány megújuló képessége példaként, megújító képessége pedig hajtóerőként szolgálhat az állami működés, a nemzetgazdaság vagy éppen a tágan értelmezett társadalompolitika megújításában - írta az akadémikusoknak a miniszterelnök.  

A szellemi tőkeerő rangsorol  

A magyar kutatás-fejlesztésnek (k+f) alkalmazkodnia kell a világ kihívásaihoz, ha ez nem történik meg, Magyarország még hátrább sorolódik a világ ranglistáján - hangoztatta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.  

Vizi E. Szilveszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a világ országait már nem katonai erejük vagy lélekszámuk alapján rangsorolják, hanem szellemi tőkeerejük szerint.  

A testület elnöke szerint az Akadémiának is megújulására van szüksége, mert mint mondta, jelenlegi döntési rendszere lassú, bizottsági rendszere pedig "elmossa a világos felelősségeket".  

Akadémiai kitüntetések  

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2006. évi Akadémiai Aranyérmet  

Michelberger Pálnak, az MTA rendes tagjának, az Academia Europaea, az Aacademia Scientiarum et Artium Europaea tagjának, az Eötvös Loránd-díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje, a Széchenyi-díj és Eötvös József-díj tulajdonosának adományozta korszakokat átölelő sokoldalú munkásságáért, mely egyformán sikeres az ipari, egyetemi és akadémiai pályáján csakúgy, mint a nemzetközi szakmai életben, s amelynek kiemelkedő állomásai az Ikarus buszcsalád számos típusának tervezése, autóbuszok borulásbiztonsági kutatása, iskolateremtő nyolc magyar nyelvű szakkönyve, műegyetemi rektorsága a rendszerváltás éveiben, munkája az Akadémia alelnökeként és - az elsősorban a járműiparhoz kapcsolódó - nemzetközi szervezetekben kifejtett vezetői tevékenységéért.  

A Magyar Tudományos Akadémia 1897-től jutalmazta a Wahrmann Mór által létesített adományból a magyar kereskedelem, a hazai ipar területén elért legnagyobb érdemeket.  

A kitüntetettek között a hazai gazdasági élet korabeli kiválóságai találhatók, például BláthyOttó a mérnöki működéséért, Kvassay Jenő a Duna szabályozásáért, Kandó Kálmán az új villamos vontatási rendszer kidolgozásáért, Mechwart András a magyar gépipar felvirágoztatása és a gépészmérnöki kar szervezése körüli érdemeiért, Weiss Manfréd a magyar ipar fejlesztése terén kifejtett működéséért.  

Az Akadémia 2003-ban felújította e hagyományos kitüntetését azzal, hogy a tudomány, a kutatás-fejlesztés támogatása, a gazdasági és állami élet területein tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyek munkáját ismeri el.  

Az Akadémia Elnöksége és Vezetői Kollégiuma a 2006. évi Wahrmann Mór-érmet  

Csányi Sándornak, az OTP Rt. elnök-vezérigazgatójának adományozta a magyar bankrendszer és gazdaság hazai és külföldi versenyképességének növelése érdekében kifejtett tevékenységéért, valamint a tudomány és a kultúra támogatására létesített mecenatúráért.  

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen Akadémiai Díjban részesítette  

Hajdú Mihályt, a nyelvtudomány doktorát, nyugállományú egyetemi tanárt. Hajdú Mihály a magyar névtani kutatások évtizedek óta legaktívabb szervezője, számos névtani kötet és tanulmány szerzője, névtani sorozatok és folyóirat alapítója és szerkesztője, névtani gyűjtések kezdeményezője és kiadója, az egyetemi névtani oktatás első magyar egyetemi tankönyvének szerzője.  

Kovács Ilonát, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét. Kovács Ilona Visual integration: development and impairments c. monográfiája bemutatja az emberi látás fejlődésének a korábban hittnél hosszabb folyamatát, kiemelve az integrációs folyamatok szerepét a perceptuális tanulásban. Számos látási és pszichiátriai, illetve fejlődési zavarban mutatta ki a vizuális integráció sérülését, ezzel alapot teremtve a korai kompenzáció kialakítására.  

Székelyhidi Lászlót, a matematika tudomány doktorát, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének egyetemi tanárát. Székelyhidi László az elmúlt öt esztendőben alapvető eredményeket ért el a diszkrét spektrálelmélet területén. Egy, a spektrálszintézissel kapcsolatos, közel 40 éve igazolni vélt tételre ellenpéldát talált, ami a kutatásoknak új irányt szabott. Szükséges feltételt adott a diszkrét spektrálszintézis fennállására, és egy csoportosztályon kimutatta ennek érvényességét. A diszkrét spektrálelmélet számos alkalmazását derítette fel a differencia-egyenletek, a digitális filtrálás, a polinomideálok leírása, a hipercsoportok és a klasszikus függvényegyenletek elmélete területein.  

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége megosztott Akadémiai Díjban részesítette  

Papp Jánost, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék egyetemi tanárát és  

Porpáczy Aladárt, a mezőgazdasági tudomány doktorát, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Kertészeti Tanszék egyetemi tanárát, a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai és agrokémiai tényezőinek kutatása, a tápanyag-gazdálkodási rendszerek megalapozása, illetőleg a bogyós gyümölcsűek termesztésének fejlesztése, fajtahasználatának 19 új fajtával való felújítása, továbbá a ribiszke termékenyülésbiológiai tényezőinek feltárása terén kifejtett nemzetközileg is elismert tudományos eredményeikért, a tudományos utánpótlás nevelésében és a tudományszervezésben végzett kiemelkedő teljesítményükért.  

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége Akadémiai Díjban részesítette  

Schaff Zsuzsát, az orvostudományok doktorát, a Semmelweis Egyetem II. Pathológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát. Schaff Zsuzsa a vírusindukált daganatok hazai és nemzetközi szinten kiemelkedő szakembere. Különösen a hepatitis vírusokkal, ezen belül a hepatitis C-vel, valamint ezen vírusok májrákkeltő hatásával foglalkozott. A májbetegségek és a májrákok differenciálásának és diagnosztizálásának nemzetközi szinten is elismert szakembere.  

Farkas Józsefet, a műszaki tudomány doktorát, a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék emeritusz professzorát, a hegesztett szerkezetek maradó feszültségeinek meghatározása, a vékonyfalú szelvények stabilitására vonatkozó hatása terén elért elméleti eredményeiért, a fémszerkezetek, hegesztett szerkezetek analízisében és optimálásában kifejtett munkájáért, különös tekintettel a bordázott lemezek és héjak, valamint a cellalemezek analízisére, illetve optimálására, a költségfüggvény figyelembe vételével. Az elmúlt években számos szakkönyvet és folyóiratcikket jelentetett meg. Tevékenysége kimagaslóan eredményes volt a fémszerkezetek műszaki egyetemi oktatásának fejlesztésében, valamint a tudományos, akadémiai és egyetemi közéletben.  

Kardos Juliannát, a kémia tudomány doktorát, a Kémiai Kutatóközpont tudományos osztályvezetőjét. Kardos Julianna az élő sejtek transzmembrán ionfluxusai kinetikájának vizsgálatában és a kémiai ingerületátvitel mechanizmusának kutatásában ért el nemzetközileg is elismert eredményeket. Meghonosította a radioaktív- és fluoreszcens-nyomjelzéses, továbbá kémiai gyorskinetikai mérési módszereket kombináló kísérleti technikát és új, a transzmembrán kálcium-, nátrium- és kálium-ionfluxus változások követésére alkalmas in vitro módszert fejlesztett ki munkatársaival. A módszer alkalmazásával jelentős eredményeket ért el a gamma-aminovajsav membránreceptor által szabályozott transzmembrán kloridion fluxusok tanulmányozásában. Fontos eredményeket ért el több gyógyszerfejlesztés alatt álló vegyület hatásának különböző típusú glutamát, gamma-aminovajsav és nukleotid receptor agonista és antagonista funkcionális működésére gyakorolt hatásának kimutatásában.  

Nusser Zoltánt, az MTA doktorát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetőjét. Nusser Zoltán kiemelkedő eredményeket ért el a központi idegrendszeri szinaptikus jelátvitel subcelluláris szerkezeti és működési alapjainak felderítésében és a tudatos érzékelés neuronhálózati folyamatinak értelmezésében. Ezen komplex funkcionális kérdések megválaszolásához a legmodernebb neurofiziológiai és molekuláris neuroanatómiai módszerek újszerű kombinációin keresztül jutott el.  

Barta Györgyit, az MTA doktorát, a Regionális Kutatások Központja intézeti igazgatóját, a magyar ipar területi folyamatainak több évtizedes, nagy nemzetközi elismerést szerzett kutatásáért, különösen "A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000" c. monográfiájáért. A mű rávilágít, hogy mennyire jellemzi és befolyásolja az ország ipari gazdaságának működését térbeli szerkezete. Az egész gazdaság mechanizmusára kiterjedően fél évszázad magyar iparfejlődésének összehasonlító elemzését végezte el, s bizonyította a korszerű ipar jelentőségét hazánk felzárkózási kísérleteiben.  

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége megosztott Akadémiai Díjban részesítette  

Dövényi Zoltánt, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettesét;
Kiss Edit Évát, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát;
Kocsis Károlyt, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos osztályvezetőjét;
Kovács Zoltánt, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadóját;
Michalkó Gábort, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát és
Tiner Tibort, a Földrajztudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársát,  

a "Délkelet-Európa térképekben" című, 2005-ben megjelent munkájukért. A kötet több mint félszáz tematikus térkép és a hozzájuk kapcsolódó elemző-értékelő tanulmányok alapján mutatja be a régió szerteágazó (etnikai, vallási, gazdasági, társadalmi, politikai stb.) problémáit. A Kossuth Kiadónál angol és magyar nyelven megjelent, a maga nemében újdonságnak számító anyag Magyarországon és külföldön egyaránt komoly tudományos érdeklődést váltott ki.  

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Akadémiai Díjban részesítette  

Csörgő Tamást, az MTA doktorát, az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadóját az elméleti és a kísérleti nehézion-fizika területén elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó tudományos eredményeiért és az ilyen irányú hazai kutatások iskolateremtő szervezéséért.  

A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói munkásságuk elismeréseképpen Akadémiai Újságírói Díjban részesítette  

Daniss Győzőt, a Népszabadság nyugdíjas főmunkatársát. Daniss Győző közel két évtizede mutat példát arra, hogy a magyar nyelvvel kapcsolatban is lehet tudományosan helytálló, felelősségteljes, informatív és egyben élvezetes cikkeket közölni, napilapban is. Szakszerűsége, pontossága és megbízhatósága minden írását jellemzi. Különös értéke munkásságának a kisebbségi nyelvhasználók gondjainak bemutatása, legyen szó a szlovákiai magyar beiskolázásról vagy a magyarországi kisebbségi tannyelvű oktatásról. Igazi közszolgálati újságíró, aki megbízhatóan és sokoldalúan informál.  

Sályi Andrást, a Magyar Rádió szerkesztőjét, aki műsoraiban kiválóan mutatja be riportalanyai segítségével a tudományos kutatás legújabb eredményeit, sikeresen ragadva meg az információözönből azt, ami valóban fontos és érdekes. A magyar elektronikus sajtóban a társadalomtudományokkal foglalkozó rendszeres műsorokban Sályi András követi a legszisztematikusabban nyomon az akadémiai intézetekben folyó kutatásokat. Az általa szervezett szakmai beszélgetések magas színvonalúak. A Magyar Rádióban több sikeres műsort is jegyzett szerkesztőként, műsorvezetőként.  

Fried Juditot, a Magyar Távirati Iroda Zrt. újságíróját a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységének hiteles, tárgyilagos bemutatásáért, a tudomány eredményeinek magas színvonalon történő közvetítéséért.