Fémzárolt vetőmagok! Mi az előny, miért éri meg?

Magyarországon a 90-es évek végéig a minősített, fémzárolt vetőmag

 használat, a kalászos fajok esetében a felújítási arány nemzetközi mércével mérten is magas színvonalú volt. Többek között ennek is köszönhető, hogy a magyar gabonatermelés színvonala és nagyságrendje uniós szinten is meghatározóvá vált. A magyar búza minősége nemzetközi elismertséget vívott ki magának.
   

Az utóbbi 2-3 évben - rosszul felfogott takarékossági szempontok miatt - jelentős visszaesés következett be a fémzárolt vetőmag használatában.
 
   

Magyarországon a vetésterület55-60 %-án termesztünk gabonaféléket,

 és - annak ellenére, hogy néhány százezer hektár hosszú távon, más módon is hasznosítható - ennek a nagyságrendnek nincs alternatívája.
  

 A hazai gabonatermesztőknek elsődleges érdeke, hogy a megtermelt többlet kukorica, búza és a többi kalászos termény biztonságosan értékesíthető legyen, mind az uniós, mind harmadik országok piacain.
   

A különböző piacok különböző igényeket támasztanak a megtermelt árualappal szemben, amely elvárásoknak minden évben meg kell felelni, ha versenyben akarunk maradni. Más és más feltételeknek kell megfelelni az intervenciós felajánlásnál, az uniós, vagy akár az arab országok igényes piacain.
 
   

 Az elmúlt évek gyakorlata már bizonyította, hogy a vásárló a homogén tételeket részesíti előnyben. Egyre gyakrabban jelentkezik az az igény, hogy az árualap fajtához, fajtákhoz kötött legyen. A mostanában oly sokat emlegetett minőségbiztosítási és nyomonkövetési rendszerek megkövetelik a szántóföldi növények, így a kalászosok termesztésénél is a technológiai elemek, a felhasznált inputok bizonylatolását.
 
   

Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy a piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomonkövethetőség-biztosításának egyik, és nagyon fontos feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. Kizárólag az ellenőrzött keretek között megtermelt,  minősítő bizonyítvánnyal ellátott vetőmag garantálja a fajtatisztaságot és a használati értéket. A vetőmag felhasználással kapcsolatos jogi szabályozás nem csak a vetőmag-előállítókra és -forgalmazókra, hanem a vetőmagot felhasználókra is kötelező érvényű.
   

A vetőmag-forgalmazást

 a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet szabályozza.
   

A Vetőmag törvény 15.§ (1) szakasza a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról a következőképpen rendelkezik. A Magyar Köztársaságban a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Szállítói Fajtajegyzékben, a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre felhasználni, amennyiben azok a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.
   

A törvény végrehajtására kiadott 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet  39. § (1) kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan fémzárolni kell.
   

Az ennek ellentmondó magatartás "fekete" vetőmag-kereskedelemnek minősül.
   

Természetesen Magyarországon is működik az ún. "farmer privilégium". Ez azt jelenti, hogy nem számít fekete vetőmagforgalomnak, ha valaki fémzárolt vetőmagból származó árutermesztésből fog saját magának magot - vetési célra - és azt saját gazdaságában használja fel.
 
   

 Nem kötelezhető természetesen egyetlen gazdálkodó sem arra, hogy saját gazdaságában kizárólag fémzárolt vetőmagot használjon árutermesztésre. Mindenkinek, aki nem csak saját felhasználásra, hanem értékesítésre termel búzát, vagy egyéb kalászos féléket, jól felfogott érdeke, hogy a garanciát jelentő minősített, fémzárolt vetőmagot vesse el.

Szeretné tudni, mennyi vetőmagra van szüksége? Próbálja ki vetőmag kalkulátorunkat ide kattintva!

Forrás: Forrás: FVM - Mezőgazdasági Szakigazgatási Főosztály