Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra!
Napjainkban, mikor az ivóvíz értéke drasztikus növekedést mutat, elgondolkodtató, hogy hálózati - vezetékes - vízzel, vagy valamilyen más alternatív lehetőséggel oldjuk meg kertünk, mezőgazdasági területünk, háztartásunk öntözését, vízellátását.
Napjainkban, mikor az ivóvíz értéke drasztikus növekedést mutat, elgondolkodtató, hogy hálózati - vezetékes - vízzel, vagy valamilyen más alternatív lehetőséggel oldjuk meg kertünk, mezőgazdasági területünk, háztartásunk öntözését, vízellátását.
Az elmúlt években az ivóvíz ára sokszorosára nőtt, és ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik.
Egyre többen ismerik fel, hogy van lehetőség kertjük, zöldterületük, házuk folyamatos és gazdaságos vízellátására.
Vízellátás saját kútról
Az egyik legelterjedtebb megoldás meglévő fúrt, vagy ásott kútból a víz eljuttatása az öntözendő területre. Az elmúlt években igen sok magán kút létsült. Fontos tudni, a kút fúrása engedély köteles. Ezt az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól, valamint az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről szóló jogszabályok határozzák meg.
A sajátkútból akár a házi vízellátás egy jelentős részét is meg lehet oldani, ha ezt a vízminőség engedi. A vízminőség meghatározásában a területileg illetékes ÁNTSZ-ek adnak felvilágosítást.
A kútból a vizet általában valamilyen szivattyú segítségével (szárazbeépítésű, vagy búvár) tudjuk eljuttatni az öntözőrendszerbe vagy akár a háztartásba is. Nagyon fontos tudni a kút jellemző paramétereit, mint pl.: átmérő, talpmélység, nyugalmi vízszint, üzemi vízszint, homokolási határ, szűrőzött szakasz elhelyezkedése, stb.
Ezen paraméterek hiányában a gépészet kiválasztása, komoly nehézségekbe ütközhet, és az üzemeltetés során igen sok problémával szembesülhet a felhasználó.
Gyakori probléma a kutak túlzott homokolása, ez igen nagymértékben károsíthatja a szivattyúkat, és a vízellátó rendszer többi elemét is (csapok, szórófejek, stb). Általában a gépészeti berendezések maximális homoktűrő képessége 40-100 g/m3 között van, ám egy jó minőségű kút és helyes üzemeltetés mellett ez az érték is túlméretezettnek számít. 7-8 méter alatti nyugalmi vízszinttel rendelkező kutakba ajánlatos búvárszivattyút telepíteni (1. ábra), az ennél magasabban lévő vízszinthez elegendő szárazbeépítésű szivattyúkat alkalmazni általában (2. ábra).
Esővízhasznosítás
Öntözésre önmagában nem a legalkalmasabb, hiszen igen nagy vízmennyiséget kell tárolnunk, ha csak erre a célra alkalmazzuk, ami jelentősen megdrágítja a beruházást. A csapadékvíz hasznosításnak ma már elsősorban a házi vízellátásban van egyre nagyobb létjogosultsága, hiszen a tetőfelületekről összegyűjtött és mechanikailag szűrt vizet remekül lehet hasznosítani wc-k öblítésére, mosásra (lágysága miatt kifejezetten előnyös), amely a háztartási vízfogyasztás több mint felét teszi ki. Németországban komoly állami támogatásban részesülnek azon közintézmények, vállalatok, vagy magánszemélyek, akik ezt a víztakarékos megoldást választják.
A ciszternák elhelyezkedésük (kül,- vagy beltéri), és anyaguk (beton, vagy műanyag) szerint különbözhetnek. A víz továbbítására itt is valamilyen szivattyút, vagy komplett esővízhasznosító gépegységet szoktak alkalmazni. Napjainkban már megjelentek az intelligens rendszerek, amelyek teljesen önállóan vezérlik a vízellátó rendszereket (ki,- bekapcsolás, tárolóban lévő vízszintérzékelés, vízhiány esetén hálózati vízpótlás, szárazonfutás elleni védelem).
Esővíz hasznosító rendszer létesítése előtt, mindenképpen ajánlatos erre szakosodott szakcégek felkeresése, hogy a csapadékvíz gyűjtő méretezésében, elhelyezésében, a gépészeti egység kiválasztásában a leggazdaságosabb megoldást tudjuk megvalósítani. Az esővízhasznosítás gyakorlati megvalósulását a 3. ábra mutatja be.
Vegyes rendszerek
Egyre gyakoribb, hogy csapadékvizet és kutat vegyesen alkalmaznak. Ennek lényege, hogy mikor az esővíz kifogyott a ciszternából, kútvízzel pótoljuk. Ez a megoldás kiválóan alkalmazható öntözésre és házi vízellátásra is egyaránt, figyelembe véve a kút vízminőségét, hiszen ha a kútvíz például vas,- mangán tartalmú, akkor a háztartásban csak tisztítás után használható. Ezen rendszereknél általában két külön szivattyút alkalmaznak a kútból történő vízkitermelésre és a csapadékvíz gyűjtőből történő vízkivétre.
Egyéb víznyerési módok
Esetenként lehetséges folyóból, tóból történő vízelvétel is. Ilyen esetben mindig követni kell az illetékes szakhatóságok utasításait.
Néhány szó a gépészetről
Ma már szinte mindenhol kapható szivattyú a szupermarketektől a szakcégekig. Ajánlatos a berendezés megvásárlásakor a garancia és szerviz hátteret is megvizsgálnunk az ár mellett. Fontos továbbá a helyes és szakszerű telepítés és karbantartás is, valamint az alkatrészellátás.
Helytelenül kiválasztott, méretezett gépészeti egységgel nem problémát oldunk meg, hanem egy nehézséget vállalunk föl.
Az elmúlt években az ivóvíz ára sokszorosára nőtt, és ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik.
Egyre többen ismerik fel, hogy van lehetőség kertjük, zöldterületük, házuk folyamatos és gazdaságos vízellátására.
Vízellátás saját kútról
Az egyik legelterjedtebb megoldás meglévő fúrt, vagy ásott kútból a víz eljuttatása az öntözendő területre. Az elmúlt években igen sok magán kút létsült. Fontos tudni, a kút fúrása engedély köteles. Ezt az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól, valamint az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről szóló jogszabályok határozzák meg.
A sajátkútból akár a házi vízellátás egy jelentős részét is meg lehet oldani, ha ezt a vízminőség engedi. A vízminőség meghatározásában a területileg illetékes ÁNTSZ-ek adnak felvilágosítást.
A kútból a vizet általában valamilyen szivattyú segítségével (szárazbeépítésű, vagy búvár) tudjuk eljuttatni az öntözőrendszerbe vagy akár a háztartásba is. Nagyon fontos tudni a kút jellemző paramétereit, mint pl.: átmérő, talpmélység, nyugalmi vízszint, üzemi vízszint, homokolási határ, szűrőzött szakasz elhelyezkedése, stb.
Ezen paraméterek hiányában a gépészet kiválasztása, komoly nehézségekbe ütközhet, és az üzemeltetés során igen sok problémával szembesülhet a felhasználó.
Gyakori probléma a kutak túlzott homokolása, ez igen nagymértékben károsíthatja a szivattyúkat, és a vízellátó rendszer többi elemét is (csapok, szórófejek, stb). Általában a gépészeti berendezések maximális homoktűrő képessége 40-100 g/m3 között van, ám egy jó minőségű kút és helyes üzemeltetés mellett ez az érték is túlméretezettnek számít. 7-8 méter alatti nyugalmi vízszinttel rendelkező kutakba ajánlatos búvárszivattyút telepíteni (1. ábra), az ennél magasabban lévő vízszinthez elegendő szárazbeépítésű szivattyúkat alkalmazni általában (2. ábra).
Esővízhasznosítás
Öntözésre önmagában nem a legalkalmasabb, hiszen igen nagy vízmennyiséget kell tárolnunk, ha csak erre a célra alkalmazzuk, ami jelentősen megdrágítja a beruházást. A csapadékvíz hasznosításnak ma már elsősorban a házi vízellátásban van egyre nagyobb létjogosultsága, hiszen a tetőfelületekről összegyűjtött és mechanikailag szűrt vizet remekül lehet hasznosítani wc-k öblítésére, mosásra (lágysága miatt kifejezetten előnyös), amely a háztartási vízfogyasztás több mint felét teszi ki. Németországban komoly állami támogatásban részesülnek azon közintézmények, vállalatok, vagy magánszemélyek, akik ezt a víztakarékos megoldást választják.
A ciszternák elhelyezkedésük (kül,- vagy beltéri), és anyaguk (beton, vagy műanyag) szerint különbözhetnek. A víz továbbítására itt is valamilyen szivattyút, vagy komplett esővízhasznosító gépegységet szoktak alkalmazni. Napjainkban már megjelentek az intelligens rendszerek, amelyek teljesen önállóan vezérlik a vízellátó rendszereket (ki,- bekapcsolás, tárolóban lévő vízszintérzékelés, vízhiány esetén hálózati vízpótlás, szárazonfutás elleni védelem).
Esővíz hasznosító rendszer létesítése előtt, mindenképpen ajánlatos erre szakosodott szakcégek felkeresése, hogy a csapadékvíz gyűjtő méretezésében, elhelyezésében, a gépészeti egység kiválasztásában a leggazdaságosabb megoldást tudjuk megvalósítani. Az esővízhasznosítás gyakorlati megvalósulását a 3. ábra mutatja be.
Vegyes rendszerek
Egyre gyakoribb, hogy csapadékvizet és kutat vegyesen alkalmaznak. Ennek lényege, hogy mikor az esővíz kifogyott a ciszternából, kútvízzel pótoljuk. Ez a megoldás kiválóan alkalmazható öntözésre és házi vízellátásra is egyaránt, figyelembe véve a kút vízminőségét, hiszen ha a kútvíz például vas,- mangán tartalmú, akkor a háztartásban csak tisztítás után használható. Ezen rendszereknél általában két külön szivattyút alkalmaznak a kútból történő vízkitermelésre és a csapadékvíz gyűjtőből történő vízkivétre.
Egyéb víznyerési módok
Esetenként lehetséges folyóból, tóból történő vízelvétel is. Ilyen esetben mindig követni kell az illetékes szakhatóságok utasításait.
Néhány szó a gépészetről
Ma már szinte mindenhol kapható szivattyú a szupermarketektől a szakcégekig. Ajánlatos a berendezés megvásárlásakor a garancia és szerviz hátteret is megvizsgálnunk az ár mellett. Fontos továbbá a helyes és szakszerű telepítés és karbantartás is, valamint az alkatrészellátás.
Helytelenül kiválasztott, méretezett gépészeti egységgel nem problémát oldunk meg, hanem egy nehézséget vállalunk föl.
Forrás: Agrárágazat
