Csalamádék, másodvetésűek, szálasok, lédús- és silótakarmányok, trágyázás

Hirdetés

TÖMEGTAKARMÁNYOK II.

Dr. Antal József, Szent István Egyetem Gödöllő
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az őszi és a tavaszi vetésű zöld szálastakarmányokon kívül a legtöbb gazdaságnak szüksége van csalamádéra vagy lédús takarmányra is, hogy zökkenőmentes legyen a folyamatos ellátása állatainak. Tehenészettel, növendékmarhákkal foglalkozó gazdaságban a silótakarmány is nélkülözhetetlen.
Csalamádék, másodvetésűek, szálasok, lédús- és silótakarmányok, trágyázás

Az őszi és a tavaszi vetésű zöld szálastakarmányokon kívül a legtöbb gazdaságnak szüksége van csalamádéra vagy lédús takarmányra is, hogy zökkenőmentes legyen a folyamatos

ellátása állatainak. Tehenészettel, növendékmarhákkal foglalkozó gazdaságban a silótakarmány is nélkülözhetetlen.

Termőhelytől, a talaj kultúrállapotától, sőt a vetést nevelő esőktől is függ, hogy hol, mely növényekből választja ki azokat a növényeket, melyek leggazdaságosabbak és legmegfelelőbbek az adott gazdaságban.

A tömegtakarmányok területi igényét és évenkénti vetésváltását egyéb szántóföldi növénnyel meghatározza az is, hogy van-e legelő, s ha van is, milyen, mekkora területen, és mennyi zöldtakarmányt kell vetni, megtermelni.

A talajelőkészítés néhány szempontja

A legtöbb nyári takarmánynövénynek zölden az optimális feltakarmányozhatósága többnyire 2-3 hét, de növényfajtól függően ennél lehet - pl. kukorica csalamádéból - több is. Ez azt jelenti, hogy ennek megfelelően kell erre az időre a talajt előkészíteni és vetni, majd 2-3 hét múlva újból vetni ugyanazt a növényt vagy másikat, hogy biztosítva legyen a folyamatos zöldtakarmány ellátás.

Ehhez kell igazítani a talaj előkészítését, ami alapművelésből és magágy készítésből áll.

A vegetáció első felében, vagyis tavasztól az aratás befejezéséig az őszi szántás és a tavaszi simítózás jelenti az alapművelést, nedvességmegőrzést. Az aratás után sorra kerülő vetések pedig a másodvetések, melyek alá külön szempontok alapján készítjük elő a talajt.

A korai márciusi, vagy az áprilisi vetéshez a magágyat a tavaszi árpa, zab vagy napraforgó, kukorica stb. alá a szokásos módon készítsük elő. A májusi vagy a júniusi vetésig a gyommentesen tartás legyen a cél, sekély műveléssel, a talajfelszín azonnali zárásával.

Az aratás utáni másodvetésű zöldtakarmányok sikeres termesztéséhez a termőhelynek is meg kell felelnie, kivéve, ha öntözésre van lehetőség. A termőhellyel szemben támasztott feltételek a következők:

a., A talaj tegye lehetővé a magágykészítést a másodvetésnek. Hazánk időjárási viszonyai között gyakori, hogy a júliusi szárazság a gabona betakarítása után a jó magágykészítést megnehezíti, vagy gyakran akadályozza is, főleg a kötöttebb réti és szikes talajokon. Ezért a hagyományos magágykészítés helyett kötött talajon csak a minimális, a vetés sorait nyitó talajelőkészítést lehet választani, és csak ott, ahol jó a talaj kultúrállapota, és amely növények kevésbé igényesek a magágy iránt. Esőre várni a július elején vetendő másodnövények talajelőkészítésével kockázatos. Nem véletlen az, hogy régebben gabona után másodnövényeket elsősorban laza talajon és könnyű mezőségi talajokba vetették.

b., A talaj termékenysége és kultúrállapota.Termesztésükhöz a várható termésnek megfelelő adagú tápanyagot érdemes adni. Másodnövény termesztésével a talaj tápanyag-szolgáltató képessége a legtöbb takarmánynövény után még javul is. A másodvetésű növény a gyökereivel javítja a talaj fizikai állapotát, a beárnyékolás pedig talajbiológiai szempontból előnyös.

Nyáron a magágy készítése után is azonnal vessünk, mert ilyenkor a talaj gyorsabban szárad. Kivétel ez alól az olajretek és a mustár, melyeket augusztus első felében kell csak vetni, mert napszak érzékenységük miatt csak így hoznak nagy vegetatív tömeget.

A tömegtakarmányok trágyázása

A korszerű trágyázás környezetet nem károsító és a termőréteg biológiai és agrokémiai állapotát is fenntartó módszere az alábbiakból tevődik ki:

- Ismerni kell szántóföldünk talajának felvehető tápanyag készletét és termőképességét.

- Évente 5 fő tápanyag közül adjunk legalább annyit a nitrogénből (N), foszforból (P2O5) és káliumból (K2O), mint amennyit a növény azon a táblán a várható betakarított terméssel fel is vesz (1.sz. táblázat).

- A talaj mésztartalmának fenntartásához 4-5 évenként gondoskodjunk mésztrágyázásról, mert a zöldtakarmányokban a mészhiány az állatok anyagcserezavarát idézheti elő.

- Magnézium hiányos takarmány főleg savanyú, laza talajokon fordul elő, amit magnéziumtartalmú kálisó használatával pótoljunk.

A zöld tömegtakarmányok minél nagyobb termése érdekében hajlunk arra, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben növeljük meg a nitrogén adagját. A nitrogén műtrágyából 15-25%-nál többet kiadni kockázatos, mert gyakori a nitrát felhalmozódás a növényekben, ami nemcsak káros, hanem kockázatos is lehet.

A terméshez szükséges műtrágyák adagja a szántó termőhelyi besorolásának és tápanyag-ellátottságának ismeretében szakszerűbben megállapítható, mint a fentiekben leírtak. Gazdálkodást új területen kezdőnek érdemes szaktanácsadóhoz fordulni. A tápanyagok arányának és mennyiségének ismeretében gazdaságosabb, környezet- és talajkímélőbb lesz trágyázásunk.

Istállótrágyázott növény után a takarmánynövény alá kevesebb műtrágyára van szükség. Ezzel nemcsak javítjuk talajunk termőképességét, de ezután vetett növényünk termésbiztonsága is javul.

Csalamádék és másodvetésű szálasok

A kukorica, a cukorcirok és a napraforgó dupla, vagy háromszoros gabona sortávolságra való vetését csalamádénak nevezzük. Lehetőség szerint válasszunk jobb vízháztartású talajokat. Szélsőségesebbre fordult időjárásunk miatt érdemes a csalamádék vetésterületét 10-20%-kal növelni. A felesleg kisebb baj, mint a takarmányhiány (2.sz. táblázat).

A másodvetésű szálasoknál vegyük figyelembe a talajelőkészítésnél leírtakat. A másodvetésű szálasokkal számolhatunk úgy is, hogy a talajvédelmet is szolgálják, besegítenek a zöld- és silótakarmány-ellátásban, vagy legeltethetők juhokkal is, mint az olajretek, vagy a fehérmustár. (3.sz. táblázat)

Lédús takarmánynövények

A takarmányrépák a tarlórépával és takarmány-sárgarépával együtt, valamint a takarmánytökkel és takarmánykáposztákkal csak kevés helyen kapnak szerepet a nagy állatlétszámú tehenészetek vagy sertéstelepek takarmányozásában.

Jelentőségüket és előnyeiket tekintve bizonyos értelemben érthető a szerepük, mégis időszerű lenne a nagy gazdaságokban is termeszteni, és takarmányozásra újra bevezetni ezeket a növényeket. (4.sz. táblázat)

A kistermelőknél, de nagyobb családi gazdaságokban is egyre nagyobb mértékben látható takarmányrépa és takarmánytök. Dunántúlon a tarlórépa, lovakat tenyésztőknél a takarmány-sárgarépa. A takarmánykáposztának előnyeivel és hasznával pedig nem számolunk eléggé.

Siló takarmánynövények

A legtöbb gazdaság a kukoricát tekinti egymagában vetve silótakarmánynak. Az is gyakori, hogy szemes hibridet vetnek silózás céljára, pedig kiváló silóhibridek vannak forgalomban.

Másik oldala a termesztésnek, hogy társításukat az egyéb növényekkel (5.sz. táblázat) gyakran mellőzik, hivatkozva a drága vetőmagárra. A siló beltartalmi értékében viszont ez bőségesen megtérül.

1. táblázat. A zöldtakarmányok 1 t tömegével felvett tápanyagok

Hirdetés

Növény

N

P2O5

K2O

CaO

MgO

Zabosbükköny zöld

2,5

1,2

3,5

1,1

0,6

Moharfélék zöld

3,1

1,3

3,4

1,5

0,4

Réparepce

2,5

1,5

3,9

2,0

0,7

Facélia

2,3

1,5

3,2

1,0

0,4

Szudánifű

2,6

1,2

3,5

1,0

0,5

Takarmányrepce

2,8

1,3

3,4

1,1

0,6

Olajretek zöld

2,9

1,6

3,2

2,8

0,6

Fehérmustár zöld

2,6

1,9

3,7

2,5

0,5

Kukoricacsalamádé

2,9

1,2

3,0

1,3

0,2

Napraforgó csalamádé

2,8

1,3

3,1

1,3

0,3

Takarmányrépa

3,7

1,7

5,5

4,2

1,2

Murokrépa

4,0

1,5

5,0

3,6

1,0

Tarlórépa

3,2

1,5

3,9

3,0

0,6

Takarmánytök

3,6

1,8

4,9

4,0

1,2

Takarmánykáposzta

3,8

1,5

4,8

3,8

0,9

Silókukorica

3,5

1,5

4,0

2,0

0,7

Silócirok

3,1

1,4

3,2

1,5

0,5

2. táblázat. Csalamádék

Növény

Vetésidő

Csíra db/m2

Betakarítás

Termés

t/ha

Kukorica

IV.15-VII.15.

- 30-40

címerhányás után

18-25

Cukorcirok

V.1-VII.15.

- 40-50

100-120 cm-es

zöldbugós

10-20

Napraforgó

IV.25-VII.20.

- 35-45

tányérkezdemény

10-18

Borsós-kukorica

IV.15-VII.15.

borsó 60

kuk. 30

címerhányás

kezdetén

24-38

Lóbabos-kukorica

IV.10-VI.15.

lóbab 30

kuk. 20

címerhányás

kezdetén

18-35

Szudáni füves-kukorica

IV.25-VII.5.

szud. 100

kuk. 25

címerhányás

kezdetén

15-40

Borsós-napraforgó

másodvetésű

III.25-VII.10.

borsó 60

n.for. 35

tányérkezdemény

24-35

15-22

Napraforgós-c.cirok

V.1-VI.10.

n.for. 20

cirok 30

tányérkezdemény

15-25

3. táblázat.

Másodvetésű szálastakarmányok

Növény

sortáv.

Vetésidő

Csíra/ha

Zöld

t/ha

Betakarítás

Takarmányrepce

VI.1-VIII.10.

2.200.000

10-25

VIII.1-től

Szudánifű

VI.5-VII.10.

1.500.000

15-30

VIII.10-től

Borsós tak.

repce

VII.20-VIII.10.

Hirdetés

bo. 500.000

re. 2.000.000

17-22

X.1-től

Facélia

V.1-VII.30.

5.000.000

20-40

VII.1

5-től

Perzsahere

VII.10-20.

8.000.000

5-16

X.1-től

Keszthelyi kev.

rozs

káposztarepce

VIII.1-10.

ro. 2.000.000

re. 4.000.000

12-18

X.15-től nyári

vetésű

Olajretek

VIII.1-15.

2.000.000

10-40

X.1-től

Fehérmustár

VIII.1-15.

2.000.000

10-35

X.1-től

4. táblázat. Lédús takarmányok

Növény

Vetésidő

Tőszám/ha

Sortáv.

cm

Betakarítás

Termés

t/ha

Takarmány répa

IV.10-30.

70.000

45

október

levél áttetsző

40-80

Murokrépa Takarmány

sárgarépa

IV.10-VII.10.

250.000-

400.000

30-36

augusztus-október

5-80

Tak.tök

IV.25-V.10.

17.000

120-140

héj kemény

szept.-okt.

20-80

Tak.káposzta

IV.15-VII.15.

35.000

70

októbertől

-13 oC-ig

20-100

Tarlórépa

VII.1-20.

150.000

30-36

szeptember-

október

20-40

5. táblázat. Silótakarmányok

Növény

Vetésidő

Csíra db/m2

Sortáv.

cm

Betakarítás

Termés

t/ha

Kukorica

IV.15-V.15.

- 5,5-10

70

viaszéretten

18-50

Cukorcirok

V.1-15.

- 20-30

50-60

tejesérésben

15-40

Kukorica + c.cirok

V.1-15.

kuk. 55-80

c.cir.55-80

2-2 sor

70-70

viaszérésben

20-45

Szójás-kukorica

IV.20-V.10.

szója 25

kuk. 5,5-8

70

viaszérés

kezdetén

30-40

Szójás-c.cirok

V.1-10.

szója 25

c.cir. 30

5-60

tejesérésben

15-40

(Források: Antal J.: A tömegtakarmányok termesztésének helyzete in MTA II. Növénytermesztési Tudományos Napok. 2002. 291-298 o. Budapest ISBN 963 472 642 9;

Agrofórum 2001 12:11:21-23; Növénytermesztők zsebkönyve III. kiadás Mezőgazda Kiadó Budapest)


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

ellés

az a folyamat, amelynek során, a —>vemhességi idő elteltével, a magzat a magzatburkokkal,... Tovább

albinizmus

a melanin nevű festékanyag adja a bőr és a szőr színét. Ha melanin nem termelődik, a. alakul... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.