A most következő cikkben bemutatom nektek a világ egyik legcsodálatosabb, legtöbb színben pompázó virágát, ami számomra hihetetleül kedvesn! Tudjatok meg mindent a sáfrány neveléséről, gondozásáról!
Röviden a sáfrányról
A sáfrány, vagy más néven krókusz a nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetség, illetve a nemzetséghez tartozó egyes fajok összegyűjtött és fűszerként használt bibéjének elnevezése. Szárleveleik nincsenek, a keskeny tőlevelek és a néhány centiméteres szár csúcsán álló virág a földalatti hagymából ered.
A Kárpát-medencében őshonos fajok kora tavasszal, a régebben fűszerként termesztett valódi vagy jóféle sáfrány (Crocus sativus) ősszel virágzik. A kerti dísznövényként használt sárga virágú sáfrányok az aranysáfrány (Crocus flavus), míg a fehér és lila virágúak a kerti sáfrány (Ccocus vernus) nemesített fajtái.
A felépítésükben hasonló kikericsfajok ősszel virágoznak, a szintén kora tavasszal virágzó egyhajúvirág levelei vaskosabbak és szélesebbek, így a sáfrányok nemigen téveszthetők össze más növényekkel. A sáfrány régen használt fűszernövény, az ókori időkben a fűszersáfrány termesztésére az i. e. 2300-as években utaltak elsőként.
Az ókori sumér uralkodó: Sargon nevének jelentése: “Sáfrány város”. Már az “Ebers”-féle papirusztekercsek, a Biblia és az ős-indiai írások is említik a növényt. Európában évszázadokon át a gazdagságot és magas társadalmi pozíciót szimbolizálta.
Valaha a magyarok is nagy sáfránytermesztők és fogyasztók voltak, első írásos magyarországi említése 1429-ből való. A sáfrányt a középkorban ruhanemű festésére is használták. Magyarország déli vidékein: Érsekcsanádon, és Dél Dunántúlon például Csökölyön a gyászruhákat festették vele sárgára. Hatásos lehet a szívinfarktus megelőzésében, krocetin nevű anyaga csökkenti a koleszterinszintet. A következő oldalon megtudhatsz mindent a krókusz neveléséről, gondozásáról!
A krókusz termesztése
Mint már említettük, a krókusz évelő növény, ami hagymagumós. Nagyjából 80 faja él a kertekben és az erdőkben egyaránt. Maga a növény 8-12 centiméter magas, virágszínei élénkek, erezettek vagy egyszínűek a virágai. Kertjeinkben leginkább tavasszal találkozunk ezzel a virággal, mivel a tavasszal nyíló fajok az elterjedtebbek. Virágzása a tavasz első jele is egyben, virágzásának pedig akkor szakad vége, amikor megjelennek az első virágport gyűjtő méhek.
A krókusz igényei
Talajigényben nem válogatós, viszont kedveli a laza, nem nagyon vizes területeket. Érdemes a hagymagumókat felszedni a földből teljes nyugalmi állapotukban, ezeket a gumókat tároljuk szellős helyen egészen szeptember-októberig. Ekkor ássuk fel a talajt, egyengessük el, ezáltal biztosítjuk azt, hogy a hagymák rögmentes talajba kerülnek.
A hagymákat nagyjából 10 centiméter mélyre ássuk, és hagyjunk egymástól 10-12 centiméteres távolságot. Ha időben elültetjük, akkor biztosítjuk, hogy a fagyok előtt kiváló gyökérzetet fejlesszenek, így tavasszal virágozhassanak. A krókuszok hajlamosak arra, hogy elszaporodjanak, így nem érdemes egy helyen tartani a hagymákat három évnél tovább. A tél nem viseli meg a növényeket, viszont, ha tartós mínuszok elé nézünk, akkor érdemes betakarni őket falombbal. A következő oldalon folytatom!
A krókusz felhasználása
Egyaránt ültethetjük a hagymákat évelőágyakba, és lombosodó cserjék alá is. Nekem viszont legjobban akkor tetszik, hogy gyepbe telepítjük! A téli álomból ébredező kert csodálatos színfoltja lehet a krókusz. Ebben az esetben viszont csak akkor nyírjuk a gyepet, hogyha a krókusz már elvirágzott, és a levele visszahúzódott.
A krókusz hajtatása
Ősszel töltsünk fel egy cserepet folyami homokkal kevert komposztfölddel, majd a krókuszhagymákat ültessük el benne. Ezután öntözzük meg, és vermeljük el egy védett helyen 10 centiméteres mélységben. Január végén szedjük ki a földből a cserepet, és helyezzük világos helyre, hajtassuk a virághagymákat. Fontos, hogy ekkor ne legyen melegebb a helyiségben 10 Celsius foknál, mert ha melegebb van, akkor csak a levelek fognak megnőni, a virág nem fog kifejlődni!
Érdekességek a krókuszról
Hagyományosan sáfránnyal ízesítik Spanyolországban és Iránban a rizsételeket, mint a paella és a piláf. A milánói rizottó is sáfránnyal készül. A bouillabaisse, a híres marseille-i halleves is sáfrányos étel. Az indiaiak bizonyos currykben használják.
A sáfrány illatáért és zamatáért felelős illékony vegyületekből (karotinoidok, aldehidek, terpének) kiindulva érdemes kiválasztani a sáfrányos ételekkel harmonizáló borokat: a karotinoidok főként a "nem aromás" szőlőfajtákban találhatók meg, mint a chardonnay, a sauvignon blanc és a rizling. Mivel a rizling aromás vegyületeiben nagy mennyiségben vannak jelen a terpének, melyek fűszeres-virágos jegyekben nyilvánulnak meg, a rizling lehet a legjobb választás.
