Napjainkban egyre többet találkozhatunk azzal, hogy mennyire fontos odafigyelni arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, minél több mindent hasznosítsunk újra, használjuk fel minél többször. Aktuális cikkünkben a kerti komposztálás folyamatáról, lehetőségéről és fontosságáról ejtenénk pár szót.
Mi is a komposztálás?
A komposztálás egy biológiai folyamat, melynek során oxigén jelenlétében, a szerves anyagból (szerves hulladékból) egy szilárd, morzsalékos szerkezetű, sötétbarna színű trágya jön létre, miközben ásványi sók és széndioxid keletkezik. A komposztálás során oda kell figyelni arra, hogy mit is tehetünk a komposzt ládánkba, miket nem.
Valamint fontos odafigyelni a komposztálás folyamata során a kellő nedvesség tartalomra, valamint a folyamatos oxigén jelenlétére. Nem szabad hagynunk, hogy a komposzt kiszáradjon, illetve azt sem, hogy oxigén mentes helyek jöjjenek létre, mert ott a rothadás folyamata indul be pillanatok alatt.
Miket komposztálhatunk?
Komposztálható anyagok körébe rengeteg szerves hulladék tartozik. A legtöbb konyhában keletkezett hulladékot, gondolva itt a gyümölcsökre, zöldségekre, krumplira, kávézaccra, tojás összetört héjára komposztládánkba dobhatjuk. Ezeken kívül az lakásban elhervadt vágott virágokat, illetve az elhalt cserepes növényeinket is nyugodt szívvel forgathatjuk komposztba.
Ha ezeket a konyhai hulladékokat a szemetes kuka helyett a kertben elhelyezett komposztládánkba tesszük, máris rengeteg szemetet forgatunk vissza a talajba, ezzel csökkentve ökológiai lábnyomunkat. A konyhában keletkezett szerves hulladékok mellett a komposztba dobhatjuk még kerti hulladékokat is, mint például az elhervadt virágokat, az elszáradt virágokat, a gallyakat, ágakat, a lehullott gyümölcsöket, zöldségeket. A kerti hulladékok kapcsán fontos odafigyelni arra, hogy olyan hulladék kerüljön csak a komposztra, amely mentes mindenféle növényvédőszertől.
Miket ne dobjunk a komposztra?
Úgy tűnhet szinte a legtöbb mindent a kertben kihelyezett komposztládánkba dobhatjuk, azonban van pár fontos kivétel. A kertben fellelhető diófa, vadgesztenye leveleket valamint tűleveleket ne dobjuk bele komposztládánkba. Ezeknek a leveleknek ugyanis hosszabb érlelési időre van szüksége, míg a növekedést gátló anyagok elpusztulnak.
Ha lehetőségünk van alakítsunk ki nekik egy másik komposztládát. A konyhában keletkező főtt étel maradványait, különösképpen a húsféléket, a halat, kenyeret ne dobjuk rá. Otthonunkban sok műanyaggal, fémmel, üveggel is találkozhatunk, azonban ezeket sem szabad beforgatni a trágyának szánt komposztba.
Nagyon fontos még, hogy semmi féle vegyszeres üveget, flakont, vagy bármi vegyszer tartalmú anyagot, hulladékot ne forgassunk a természetes komposztba. Ezzel még nincs vége, a következő oldalon további hasznos tanácsok várnak a komposztálásról!
