A japánok éves szinten több száz bálnát mészárolnak le, a környezetvédők folyamatosan tiltakoznak ez ellen. A japánok viszont az

Japán bálnavadászat-hagyomány vagy kegyetlenség?

Lapozd végig a képeket és tudd meg az igazságot a japán bálnavadászattal kapcsolatban--->

 

Forrás: japanfelderito.hu

A bálnavadászatról megoszlanak a vélemények, mindkét oldal kikel magából, amikor ez a téma előkerül. A környezetvédők több éve próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy Japán évente több száz, a legtöbb országban védett fajnak számító bálnát mészárol le. A japánok azzal védekeznek, hogy a vadászat ősi kultúrájuk része, éppen ezért rasszizmusnak tekintik, hogy a környezetvédők mindig csak velük foglalkoznak és a többi országot meg sem említik.

 

 

A japánok valamiképpen jogosan hozzák fel azt az indokot, hogy a bálnavadászat része ősi kultúrájuknak. A legkorábbi források a XII. századra nyúlnak vissza ugyanis, ekkor még szigonnyal vadásztak a bálnákra. Csoportosan először az 1500-as évek közepén kezdtek el vadászni.  Az 1900-as években jött divatba az a fajta vadászat, amikor modern hajókkal, ágyúkkal és kilőhető szigonyokkal támadtak a bálnákra.

 

 

Japánban a bálnát a húsáért és zsírjáért vadásszák, sokan vallják azt, hogy megélhetéshez szükséges a mészárlás. Azonban egy 2008-as közvélemény kutatás kimutatta, hogy a japán emberek 95 százaléka még soha életében nem fogyasztott bálnahúst, a vadászat azonban folytatódik. A japán fiatalok többsége ellenzi a vadászatot.

 

 

Az International Whaling Comission (IWC)  1986-ban hivatalosan is betiltotta a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de a japánok ezt szinte teljesen figyelmen kívül hagyták. Amikor felelősségre vonták őket, úgy nyilatkoztak, hogy a legyilkolt bálnákat tudományos célra használják fel. Persze mindenki tudja, hogy ez nem igaz, hiszen bizonyos japán városokban (például Wadában) most is lehet kapni a luxusételnek számító bálnahúst.

 

 

A Greenpeace hivatalos honlapja szerint az óriási mennyiségű bálnahúst nem is tudják eladni, és a 2006-os év feleslegét, a hús mintegy 20%-át be kellett fagyasztani, hogy ne romoljon meg. A legtöbbet vadászott fajok a csukabálna, a nagy ámbráscet, a tőkebálna és a közönséges barázdásbálna.

 

 

2010-ben egy titkos nyomozás állítólag kiderítette, hogy Japán több fejlődő ország képviselőjét lefizette, hogy az IWC ülésein a japán érdeket támogassák. Ebben a témában a legtöbbet talán az ultranacionalista Masayuki Komatsu nevét emlegetik, aki nem titkolja, hogy célja a japán bálnavadászat fejlesztése. Szerinte ugyanolyan barbár dolog marhahúst enni, mint  bálna vagy delfinhúst, és már többször kijelentette, hogy a külföldieknek nem kellene beleavatkoznia a japán tradíciókba.

 

 

A 2010-es legutóbbi marokkói  IWC találkozón a 88 delegált közül összesen 3 szavazott amellett, hogy töröljék el a több mint 20 éve fennálló kereskedelmi célú bálnavadászatot tiltó törvényt. Nem meglepő módon ők Norvégiát, Izlandot és Japánt képviselték. A vadászatot ellenző országok koalíciója kompromisszumot ajánlott, amely szerint csak ez a 3 ország folytathatná tevékenységét, de kisebb zsákmánnyal, és csak ellenőrzés alatt. Választ egyelőre még nem kaptak.

 

 

Hágában megtiltották Japánnak, hogy bálnákat vadásszanak le a Déli-óceánon. Az ítélet szerint a japánok nem tudományos célokból ölik meg az állatokat. Japánt az ausztrál kormány perelte be 2010-ben, mert a nemzetközi tilalmak ellenére Japán továbbra is kereskedelmi célokból ölte meg a bálnákat.

Az ítélet után Japán nem vadászhat le több bálnát a Déli-óceánon, mivel ezzel megsérti a bálnavadászatról szóló 1986-os moratóriumot - mondták ki Hágában. Az országnak tehát le kell állítania az amúgy is sokat támadott programját.

A dánok is nagyban hasonlítanak a Japánokra, kattints a linkre és olvasd el, hogy mit tesznek ők:

ELKÉPESZTŐ ÜNNEP DÁNIÁBAN