A kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

Agrárképzés a kor szellemében

Szabó - Kocsis János
Hirdetés

A mezőgazdasági szakoktatás országos helyzetének bemutatása mellett kíváncsi voltam egy olyan, konkrét példára is, mely egy sikeres, a kor igényeinek megfelelő, de a gyökereket sem megtagadó alkalmazkodási folyamatot tár elénk. Szerencsére nem kellett messzire mennem, hiszen egykori szakközépiskolám, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola jó példát szolgáltat erre.
A kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
A mezőgazdasági szakoktatás országos helyzetének bemutatása mellett kíváncsi voltam egy olyan, konkrét példára is, mely egy sikeres, a kor igényeinek megfelelő, de a gyökereket sem megtagadó alkalmazkodási folyamatot tár elénk.
Szerencsére nem kellett messzire mennem, hiszen egykori szakközépiskolám, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági, Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola jó példát szolgáltat erre.
Az iskola igazgatóját, Klein Imre Urat kértem arra, hogy válaszoljon néhány kérdésemre.
- Igazgató Úr, a középfokú mezőgazdasági oktatás a rendszerváltás óta milyen folyamatokon ment keresztül és milyen a jelenlegi helyzete?
- A 90-es évek munkaerő-piaci igényeihez és azok gyors változásaihoz a rendszerváltás előtti képzés nem tudott rugalmasan alkalmazkodni, hiszen az érettségire való felkészítéssel egy időben történt a szakmai képzés is. A tanulóknak már 14 évesen szakmát, illetve szakmai irányt kellett választaniuk. A túl korai döntéskényszer mellett természetesen pályaismeretük sem volt, ráadásul az oktatási intézmény sem tudta 4 évre előre kiszámítani a munkaerőpiaci igényeket. Így a végzett tanulók elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségei leszűkültek. Ez jelentette az egyik problémát.
További gondot jelentett az is, hogy a korábbi képzési forma csak szűk, speciális szakmai ismereteket nyújtott, viszont a mai kor emberének a fejlődés, illetve a változások miatt gyakran át kell képeznie magát, esetleg még szakmát is kénytelen váltani. Ezeknek a követelményeknek az oktatás akkori formája már nem felelt meg.
A rendszerváltás után szerencsére hamar felismertük az új elvárásokat és lehetőségeket is. Iskolánk bekapcsolódott két világbanki programba, létrehozva egy új típusú szakközépiskolát.
Az új struktúránk egy 4 éves általános képzéssel indul, melynek befejezéseként a gimnáziumi érettségivel teljesen egyenértékű érettségi vizsgát tesznek a tanulók, így lehetőségük van arra, hogy érettségi után gyakorlatilag bármilyen irányba - tehát ne csak a szűk szakirányba - tanulhassanak tovább. Ugyanakkor a négy év alatt történik olyan szakmai orientáció is, amely segítséget nyújt abban, hogy a szakmában maradjon vagy éppen teljesen más irányt válasszon az érettségizett tanuló. Így az igazi szakmaválasztás a 18. életévre tolódik ki, ekkor kell eldöntenie, hogy továbbtanul-e főiskolán, ill. egyetemen vagy a mezőgazdasági szakképzésben vesz részt, esetleg éppen a tapasztalataira alapozva más szakirányt választ magának. A választás tehát már érettebb, tapasztaltabb korban történik, ami azért sem baj, mert a tapasztalatok szerint a munkaerőpiac nem igényli a 18 évesnél fiatalabb korosztályt.
Az előbb elmondottaknak megfelelően, amennyiben a tanuló nem tanul tovább főiskolán, ill. egyetemen, akkor a szakképzés az érettségi után kezdődik. Ezek rövidebb, többnyire kétéves képzési szakaszok. Így mi is rugalmasabban tudunk a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodni (egyszer az egyik szakmát indítjuk, másszor a másikat). Az új képzési formánk bevezetése óta a visszajelzések minket igazolnak: javultak az elhelyezkedési arányok, és a munkába állt fiatalok felkészültsége megfelelő a munkáltatóknak. Erre az is garanciát nyújt, hogy az érettségi utáni szakképzésünk tematikája moduláris rendszerű, amellyel felkészítjük a tanulókat arra, hogy akár többször is szakmát tudjanak váltani. A rokonszakmákban szakmacsoportok alakultak, ahol egy-egy szakmacsoportra több szakmakimenet épül, a szakmai kimeneteknek pedig vannak közös moduljaik. Ennek megfelelően, ha a tanuló az egyik szakmát már megszerezte, de egy másikra is szeretné átképezni magát, akkor a közös modulból már nem kell vizsgáznia, így nem kell még egyszer tanítani sem, és a mukaerőpiac igényeinek megfelelően, nagyon rövid idő alatt átképezhetővé válik egyik szakmáról a másikra.
A struktúrából több dolog is kiemelt hangsúlyt kapott, többek között minden tanulónkat megtanítunk számítógéppel gépírni, sőt szakképesítési vizsgát is tesznek számítógép-kezelésből. Ezenkívül tanulóinknak olyan tanirodai gyakorlatokat tartunk, ahol gyakorló cégeket alapítanak és működtetnek, minden mozzanatát megismerve egy működő vállalkozásnak.
- A 12. osztály befejezése után a gyerekek hány százaléka dönt úgy, hogy a szakmában tanul tovább?
- Az egyetemek, főiskolák ma már dömpingszerűen felvesznek szinte mindenkit, elszippantva a szakképzésből is a tanulókat, így a felsőoktatásban továbbtanulók aránya összességében megközelíti a 70%-ot. A kétéves képzésre itt maradók aránya körülbelül 30%-ra tehető.
- A kétéves mezőgazdasági képzést választó tanulók milyen szakot választhatnak?
- Mezőgazdasági területen agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikusokat képzünk.
Ebben a döntésben a közelben lévő mezőgazdasági iskolák szerepe és profilja is befolyásolta az iskolavezetést. Jelenleg a kereskedelem, áruismeret és marketingterületekre helyezünk kiemelt hangsúlyt az oktatásban, hiszen figyelembe kellett vennünk az időközben felmerülő igényeket is. Az agrár közgazdasági és áruforgalmazó szakképzésük során a tanulók nem csak szűk, mezőgazdasági jellegű képzést kapnak, hanem a mezőgazdasághoz kapcsolódó területeket is megismerik, így például képet kapnak a földhivatalok, pénzintézetek működéséről is. Természetesen számukra is nélkülözhetetlenek a vállalkozási ismeretek és a tanirodai gyakorlat, melynek keretében - mint azt az előbb említettem - cégeket alapítanak és működtetnek. Igaz, hogy ezek fiktív cégek, de ha működő vállalkozásokhoz helyezzük ki a tanulóinkat, akkor az üzleti titokra hivatkozva pont a lényeget nem tárják eléjük. A vállalkozási ismeretek bevezetésének jó visszhangja van, hiszen ezek a gyerekek a későbbiekben munkahelyeiken jól helytállnak, ismerik a módszereket, lehetőségeket. A valósággal megegyezően kell a teendőket elvégezniük: ügyeket intézni a bankokkal, a cégbírósággal, ismerni a könyvelés folyamatait, egy országos hálózat keretében hitelt felvenni, kamatot fizetni, rendelni, iktatni, stb. Ezeket a foglalkozásokat olyan pedagógus kollégák vezetik, akiknek maguknak is vannak vállalkozásaik, tehát az oktatás nem könyvízű, hanem gyakorlaton alapuló.
- A jövőben milyen tervei vannak az iskolavezetésnek, különös tekintettel az uniós csatlakozásra?
- Már 10 éve részt veszünk az említett világbanki programokban, a struktúraváltásunk is ezt szolgálta. A kollégák közül többen is voltak külföldi tapasztalatcserén Hollandiában, Írországban, Kanadában és Németországban, így betekintést nyerhettünk a külföldi középfokú oktatás helyzetébe és módszereibe. Ezeknek együttesen köszönhető, hogy módszereink teljesen megfelelnek az európai követelményeknek, így az itt végzett szakemberek bátran megállják helyüket bármelyik EU-s országban.
- A felnőtt korosztály körében van-e igény az agrárképzésre, és ezt fel tudja-e vállalni az iskola?
- Ennek ma már egyre nagyobb a jelentősége, hiszen korunk megköveteli az élethosszig tartó tanulást. A mezőgazdaságban a farmergazdaságok kialakulásával egyre növekvő igény mutatkozik a gazdásztanfolyamok iránt, ahol az új technológiai megoldások is okot adnak az ismeretek felújítására. Ennek kapcsán fel kell ismernünk, hogy a gazdálkodóknál hazánkban is alapkövetelménnyé válik a naprakész tudás és a nyelvismeret.


Hirdetés







Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

életteljesítmény

az állatnak egész élete folyamán elért összes teljesítménye (főként termelése).... Tovább

szuperelit vetőmag

A nemesített fajta törzskeverékének v. első szaporulatának termése. Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.