notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A jelenlegi időjárás okai és következményei

Hirdetés

A jelenlegi időjárás okai és következményei

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Sokaknak feltűnhetett, hogy időjárásunk évről évre változik, manapság pedig már egyre rosszabb a helyzet, sorra dőlnek meg a téli melegrekordok, hónak sehol semmi nyoma sincsen. Mi ennek az oka és mik lehetnek a következményei? Erre keressük a választ.

Sokaknak feltűnhetett, hogy időjárásunk évről évre változik, manapság pedig már egyre rosszabb a helyzet, sorra dőlnek meg a téli meleg rekordok, hónak sehol semmi nyoma sincsen. Mi ennek az oka és mik lehetnek a következményei?

 

 

 

Nézzük először, mik lehetnek az okai ennek a szélsőséges időjárásnak

Legfőképpen emberi tevékenységekről beszélhetünk, azonban rengetegen vitatkoznak ezzel, mondván emberi tevékenység nélkül is meg volt ez a folyamat. Tudósok arra jutottak, hogy a felmelegedés az utóbbi pár évtizedben jóval gyorsabb, mint az elmúlt 100-200 évben, és ez a gyorsulás csak folytatódik, ha az emberek nem változtatnak.
A káros emberi tevékenységek közül a legjelentősebbek: az elektromos energia termelése, a személyszállító járművek használata, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, és a füstkibocsátás.
Az utóbbi években gyorsult a szén-dioxid kibocsátás és a gáz levegőben maradása is, ráadásul az a hányad, ami a levegőben marad, a 60-as évek elején még csak 40 százalék volt, mára már elérte a 45 százalékot is. Bár a természet körfolyamataiban hozzávetőleg harmincszor annyi szén-dioxid keletkezik, mint az ember tevékenységéből, az ember által okozott szén-dioxid emisszió eléri a 20 milliárd köbmétert. Ennek nagy része elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, fekete- és barna kőszén, lignit) elégetése évén keletkezik. A kibocsátás további 15-20%-a a földterületek hasznosításában bekövetkező változásoknak, köztük az erdőirtásnak és fakitermelésnek tulajdonítható.

 


Az állattartás is jelentősen járul hozzá a klímaváltozáshoz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2006-os számítása alapján a hús- és tejtermék célú állattartás a globális felmelegedés 18%-áért felelős, azonban sokak szerint ez az adat alulbecslés, és a valóságos érték sokkal magasabb.

Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel szén-dioxidtömeg jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén CO2 formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Az esőerdő fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak, ugyanis a gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják, és az ebből keletkező esőfelhők az egész Földön szétterülnek, például még Észak-Európa fölé is eljutnak. Az esőerdők irtásával a nekik köszönhető csapadék- és felhőképződés is elvész a Föld számára, ami tovább növeli az üvegházhatást.

Hirdetés
Amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezőgazdaság, az állatarás növekedése, erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felső érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.

 

 

A felmelegedés geológiai okai: 

A kontinensek vándorlását a Föld köpenyében a belső hőtermelés miatt kialakuló kőzetáramlások okozzák. A hőtermelésért részben a magban és köpenyben levő atomok raioaktív bomlása, részben a Nap és a Hold okoztaárapályjelenség felelős, amely nemcsak a tenger vizében kelt hullámokat, hanem a köpenyben is alakváltozásokat, belső súrlódást és így végső soron hőt. A kontinensek elhelyezkedése jelentősen befolyásolja a Föld átlaghőmérsékletét. A lemeztektonika az egyik oka ugyanakkor a vulkánosság kialakulásának is, ami szintén befolyásolja az éghajlatot. A tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut a troposzférába. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét. A Föld éghajlatát befolyásolja a napsugárzás, a napállandó, valamint az, hogyan hasznosul a beérkező energia a földi szférákban. Ha ezek bármelyike megváltozik, akkor változik a Föld energiamérlege és ezzel éghajlata is.

A felmelegedés hatásai, következményei

A kevesebb felhő miatt az eddig gondoltnál is nagyobb következményei lehetnek a globális felmelegedésnek, ugyanis a legújabb modell szerint 2100-ra akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, ami kétszer akkora, mint amit eddig veszélyesnek hittek. A kutatást végző Steven Sherwood professzor úgy fogalmazott, hogy ez már nem veszélyt, hanem inkább katasztrófát jelent, könnyen elképzelhető, hogy lehetetlenné tenné az élet fennmaradását a trópusokon, tovább elolvasztaná Grönland jégtakaróját és az Antarktisz jegének jelentős részét, ami pedig a vízszint emelkedéséhez vezet.

Hirdetés
A klímaváltozás és a mezőgazdaság szoros kölcsönhatásban áll egymással. A globális felmelegedés jelentős és egyre növekvő mértékben kihat a mezőgazdaságra. A Föld lakossága átlépte a 7 milliárdot, 2050-re egyes becslések szerint 9 milliárdan fognak élni a bolygón. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klímaváltozás sok helyen kiégeti a termést, illetve nem jut a termőtalaj a hosszúra nyúló nyarak miatt megfelelő mennyiségű csapadékhoz. Egy felmérés szerint minden fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 3-5%-os terméshozam csökkenést von maga után.

 


Egy tanulmány kimutatta, hogy 18% és 35% közötti az esélye, hogy 1103 állat- és növényfaj 2050-re várhatóan kihal az éghajlatváltozás következtében, mert nem bírnak elég gyorsan alkalmazkodni az új körülményekhez.
A globális felmelegedés miatt jelentek meg a maláriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan magasabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. Az esőzések sűrűbbé válásával, a kórokozót hordozó szúnyogok el fognak szaporodni, a maláriás időszak meghosszabbodik, és nagyobb fertőzésekkel kell számolni.

Hogyan mérsékelhetjük a változást?

Az éghajlatváltozás megállításának egyetlen módja az üvegházgáz-kibocsátások radikális csökkentése. A vélemények megoszlanak arról, hogy milyen mértékű csökkentésre van szükség és milyen gyorsan. Az EU állam- és kormányfőinek találkozója, az Európai Tanács 2007. márciusi 8-9-ei ülésén úgy határozott, hogy 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ezt a célkitűzést kiegészítette azzal, hogy a csökkentés mértékét hajlandó 30%-ra növelni, ha a többi fejlett ország (elsősorban az USA) és a gazdagabb fejlődő országok is arányos csökkentéseket vállalnak.
 

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

Még több cikk

2019-10-30

Két új házatlancsigafaj jelent meg Magyarországon!

Két új házatlancsigafaj jelent meg Magyarországon, mostani cikkemben mindent elmondok nektek róluk, nézzük, kell-e tartanunk tőlük!

2019-10-30

Aranyat ér a lótrágya! – 2 ló elegendő egy család hőenergiaszükségletének fedezésére!

Nem mindennapi módon használják fel a lótrágyát, kiderült, hogy egy teljes család hőenergiaszükségletét lehet fedezni két ló segítségével!

2019-05-06

A legfontosabb hónap az évben – Májusi teendők a kiskertben

Májusban nagyon sok dolgunk van a kertben, ilyenkor kell mindent megtennünk azért, hogy növényeink egészséges, szépek legyenek, és ekkor biztosíthatjuk nagyobb terméshozamot is!

2019-11-19

Te is termesztheted a jövő szupernövényét, a kiwanot!

A kiwano nem véletlenül a jövő egyik legfontosabb szupernövénye, mostani cikkemben mindent elmondok nektek a kiwano-ról, tartsatok velem, megéri!

2019-11-13

Végre segít a kormány – 100 millió forintot adnak kutyák ivartalanítására!

A kóbor kutyák ivartalanításához kapnak százmillió forintos támogatást azok a civil szervezetek, amelyek állatmenhelyet működtetnek, végre valami elkezdődött!

2018-08-16

Mi kell egy hangulatos kínai kertbe?

Bemutatjuk a csodálatosan szép kínai kerteket, cikkünkben megtudhatod, mi szükséges ahhoz, hogy létrehozz egy mutatós kínai kertet! Olvasd el cikkünket és tudj meg mindent a kínai kertekről!

2019-11-05

Nem láthatunk többé vadállatokat a cirkuszokban!

Végre valami valóban elindult, újabb országban tiltották be a vadállatok cirkuszban való szerepeltetését, reméljük, hogy minél több nemzet változtat a törvényeken.

További cikkek ebben a témában
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
354 532
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
6 938 707
Közösség

4/2007. (I. 18.) FVM-KvVM együttes rendelet

a védett õshonos mezõgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezõgazdasági... Tovább

biocid

bizonyos élőlénycsoportokat szelektíve károsító anyagok, hatások összefoglaló neve. A... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 207

Átlagos értékelés: 4.9

Agrárgépészet Agrárjog Állatok Állatorvos Állattenyésztés Érdekességek Gazdaság Gyeptermesztés Kertészet Környezetgazdálkodás Környezetvédelem Mezőgazdaság Nemesítés, biotechnológia Növénytermesztés Növényvédelem NVT, mezõgazdasági támogatások oktatás Talajművelés Tudomány webáruház