Húshamisításhoz is vezethet a sertésjelölések hiánya, magyar sertéshús, lengyel sertés , jelölés, élelmiszer-biztonsági kockázat, húsfeldolgozó, piac, Japán, Dél-Korea, tenyésztő, húscéh, gazdaság, fo

Hirdetés

Húshamisításhoz is vezethet a sertésjelölések hiánya

Nagy Ottó
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Hiánycikk, éppen ezért keresett a magyar sertéshús, olyannyira, hogy sokak szerint már hamisítják is. Az itthoni hiányt egyebek között lengyel importtal próbálják helyettesíteni.
Húshamisításhoz is vezethet a sertésjelölések hiánya, magyar sertéshús, lengyel sertés , jelölés, élelmiszer-biztonsági kockázat, húsfeldolgozó, piac, Japán, Dél-Korea, tenyésztő, húscéh, gazdaság, fo

A lengyel sertés egyedi jelölésének hiánya miatt azonban nemcsak a hazai boltokban vásárolt hús eredete bizonytalan, hanem a nyomon követhetőség hiánya súlyos élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelent.

Egyedi jelölés nélkül érkezik Magyarországra a húsfeldolgozói kapacitások megoldására vásárolt lengyel importsertés, amit igencsak nehezményeznek a sertéstartók. Itthon viszont kötelező egyedi jelöléssel ellátni az állatokat, az élelmiszer-biztonsági szempontból is fontos nyomon követhetőség érdekében. Ez sertésenként száz–nyolcszáz forintos többletköltséget is jelenthet a gazdáknak. Tenyésztői körök szerint a keresett magyar sertéshús hiánya most sem hagyott űrt a piacon, ügyes kereskedők lengyel eredetű hamisítványokkal töltötték ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ázsiai piacokra nem a magyar, hanem a külföldről hazánkba érkező sertésekből származó hús került.


Japánban és Dél-Koreában keresett a hazai sertéshús, ami az ottaniak szerint is ízletesebb, mint a más országokból származó, és szerkezeténél fogva is jobban illik a helyi étkezési szokásokhoz.

Értesüléseinket megerősítette Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Ő is nehezményezte a jelölési hiányosságot. Szerinte a sertéstenyésztők nem fogadhatják el az egyenlőtlen versenyfeltételeket. A magyar tenyésztőket ugyanis már így is sújtják a jelenlegi alacsony, kilónként 250 forintos felvásárlási árak, valamint a rendkívül magas takarmányárak. Arra is emlékeztetett, hogy a lengyel sertés a sertéspestissel sújtott Szlovákián keresztül érkezik Magyarországra.

Hirdetés


Húsipari körökből ugyanakkor cáfolták a tenyésztők értesüléseit. "Jelöletlen vágósertés nem érkezik hazánkba, a behozott lengyel vágóállatokat, ha nem is egyedileg, de az uniós szabályozásoknak megfelelően csoportosan jelölik. A jószágok az adott telep számát viselik, egyedi jelölésre pedig azért nincs szükség, mert probléma esetén nem egy adott állatot, hanem egy egész telepet semmisítenek meg" – mondta lapunknak Berczik Attila, a hússzövetség titkára.


Jelöletlen állatok feldolgozását – a szövetségi tagok között legalábbis – határozottan kizárta a szakember. Mint elmondta, minden vágósor elején állatorvos áll, aki nem vesz át ilyen sertést.


A helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű, hiszen a legális feldolgozók becslései szerint is legalább negyven-ötven milliárd forintot vesz ki a zsebükből az illegális kereskedelem.

 

Csak a kisebbek a hunyók?


A problémáról értesült Remény Ervin, a húscéh ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, hogy konkrét esetről nincs tudomásuk, de arról sem, hogy ezt bárki ellenőrizte volna. Pedig lengyel sertéshúst igen szerteágazó forrásokból, nagyüzemből és háztáji gazdaságokból is hoznak be Magyarországra, ennek megfelelően meglehetősen elnagyoltan kezelik az állatok jelölését. Ezt annak ellenére gondolja így a szakember, hogy az Európai Unió az egyes tagországokra bízza, milyen jelöléseket alkalmaznak. Ennek megfelelően a csoportos "márkázás" megengedett. Az uniós szabályozás ellenére a húsos szakma már hónapok óta átfogó ellenőrzéseket sürget, a vám- és pénzügyőrség, az adóhatóság, az állategészségügy és a fogyasztóvédelem bevonásával. Eddig nem jártak sikerrel, annak ellenére, hogy minden érintett szorgalmazza a fellépést. A rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy Magyarországon vágott-feldolgozott 3,8 millió sertésből 600-650 ezer darab importból érkezik. "A sertés- és a sertéshús-behozatal nagyon erős, még a mi tagjaink is vágnak holland, szlovák és lengyel sertést" – mondta Remény Ervin, hozzátéve, hogy ma már csak a legkisebb, saját boltjukat ellátó kisüzemek dolgoznak fel kizárólag magyar sertést.

Hirdetés

 

Folytatódnak az élelmiszer-ellenőrzések


Az idén is folytatódnak a tavalyihoz hasonló élelmiszer-biztonsági ellenőrzések – jelentette be Süth Miklós országos főállatorvos. A húsvéti célellenőrzést az élelmiszer-biztonsági szakemberek március 12. és április 13. között végzik el országszerte.

A főállatorvos a célvizsgálatokat igen eredményesnek mondta, szerinte azok eredményeként javul Magyarországon az élelmiszer-biztonsági rendszer. Süth Miklós úgy minősítette, hogy az uniós országokkal összehasonlítva a magyar élelmiszer-biztonsági helyzet nem rossz. Süth Miklós ennek alátámasztására elmondta: az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések azt mutatják, hogy a kifogásolt termékekből általában egy származik Magyarországról, öt pedig az uniós vagy harmadik országokban előállított élelmiszer. (mti)

Forrás: Magyar Hírlap

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

készpénzforgalom

az a fizetési mód, amikor az elszámolás, a pénzügyi rendezés ténylegesen pénzzel... Tovább

csőkutas öntözés

a csőkút (—>kút) alján nyert vízmennyiség legelterjedtebb hasznosítása, a kútból... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.