Lisztharmat, gomba fertőzés, féregkárosítás

hirdetes

Aktuális növényvédelem

Kassai Miklós, Bács-Kiskun Megyei NTSZ
A novemberi időjárást még nem lehet megjósolni, de az eddigi száraz, csapadékszegény ősz nem kedvezett a vetéseknek, ezért a gyenge növényállományt fokozottan veszélyeztetik a különféle károsítók.
Lisztharmat, gomba fertőzés, féregkárosítás

Az őszi kalászosoknál leginkább csak a fejlettebb állományban fellépő lisztharmatra figyelünk oda, ezért írok más, kevésbé ismert betegségekről és a rovarkártevőkről is.

A Torsgomba őszi fertőzésének következtében a levélzet sárgul, növekedésben felére is visszamaradhat. A szár alsó 6-7 centiméteres magasságáig barna elszíneződés található. Nedves időben a talajjal érintkező szárrész nyálkásan rothad. A tövek gyengén bokrosodnak, a száradó sarjak körülveszik a főhajtást. A gyökerek korai elhalása miatt megszűnik a talajból a víz és a tápanyagfelvétel. A talajból kihúzva a gyökérzet földlabdával jön ki. A gyökerek feketék és rothadnak, gombafonal fedi őket. A beteg növény előbb kalászol, fehéres, üres kalászokat fejleszt sok léha szemmel.
A talajban levő növénymaradványokon 1-2 évig életképes marad, ezért a monokultúra elősegíti terjedését. A gomba számára kedvező a csapadékos, enyhe tél, a kései fagyok, a mély fekvésű talajok és az egyoldalú nitrogén-trágyázás.

A Szártörő gomba („szemfolt”- betegség) is a hűvös, csapadékos időt kedveli.

Jellemző tünete az alsó szártagon fellépő hosszúkás, mandula alakú, besüppedt, hal-ványszürke, enyhén sötétebb szegélyű folt. Ebben jól láthatóak a kissé kiemelkedő, szürkés, sötétbarna pontszerű képződmények. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat. A gomba elbontja a cellulózt, a szár eltörik, így a növények „keresztül-kasul” fekszenek. A termésveszteség 20-30%-os is lehet.

Mindkét betegség esetében legalább 3 éves vetésváltás szükséges. A tarlómaradványokat előhántós ekével mélyen, egyenletesen (üregesség kedvez a kórokozóknak) kell leszántani.

Az őszi fertőzések elkerülésére a felszívódó hatású csávázószerek alkalmazása szükséges.

Tavasszal, a szárbaindulás időszakában a Kolfugo 25 WP, Sportak 45 EC, Mirage 45 EC készítmények hatásosak.

A Fuzárium fajok a búzát minden fejlődési stádiumban megtámadhatják. A gabonafélék legsúlyosabb betegsége. Járványos években a veszteség 50%-os is lehet. A búza jó bokrosodási képessége miatt, a csírakori megbetegedés jelentősége kisebb. A vetés utáni fertőzés kiindulhat a szemből és a talajból is. Az elhalás bekövetkezhet a kelés előtt, vagy után is. Az el nem pusztult csíranövényeken a föld alatti részeken barna foltok találhatók. Hó nélküli, hideg teleken nagyobb a fagykár a fertőzött állományban. A hótakaró elolvadása után a leveleken és szártövön pelyhes gombafonal mutatkozik, melyet „hópenész” néven ismerünk.

(Az utóbbi időben ez új rendszertani be-sorolást kapott, új névvel: Fusarium nivale helyett Microdochium nivale, vagy Gerlachia nivalis.) A beteg növények szabálytalan foltokban találhatók a táblában. A gyökereken kívül a szár alapján és az alsó nóduszokon nagy kiterjedésű barnulások, elmosódó szélű, sötét csíkok jelennek meg. A beteg növények törékennyé válnak. Nedves időjárás esetén a fertőzés helyein megjelenik a fehéres, rózsaszínes penésztelep. Később a kalászok is fertőződnek.

hirdetes

A betegség a környezeti tényezőkre nem igényes. Csírakori állapotban meghatározó az elővetemény (hajlamosító a kukorica, búza, lucerna, borsó), a fertőzött talaj és a vetőmag. A fertőzést elősegíti az elhúzódó, vontatott kelés, amivel most is számolni kell, ha kellő csapadék, vagy magas relatív pá-ratartalom lesz.

A védekezésnél alapvető szempont, hogy 20%-nál fertőzöttebb magot ne vessünk. 10% felett szisztemikus (felszívódó) csávázószer használata szükséges. Őszi időszakban a jó csávázás elegendő, a kalászfu-zárium elleni védekezésről majd tavasszal szólok.

A lisztharmat elleni védekezés első stádiuma szintén a csávázás. Amennyiben már az ősszel is megjelennek a fehéres- piszkosszürke penészcsomók a leveleken, úgy indokolt a kémiai védekezés. Ezzel a tavaszi járványveszélyt is csökkentjük.

A Búza fonálféreg károsításának tünete: a levélszél hullámos, dugóhúzószerű tavasszal a szár rövid marad, kékeszöld elszíneződéssel. A szemek helyén először sárgás, majd fekete gubacsokat találunk a „borzas” kalászban.

A Szárfonálféreg károsítása következtében a növény sárgul, görbül, törpe marad. Tavasszal a levelek, sarjhajtások sárgák, lilás elszíneződéssel, sodródással. A kalász léha lesz.

A szipolylárvák (Keresztes-, Osztrák-, Széles szipoly) a csírázó szem és a gyökerek megrágásával foltos kipusztulást okoznak.

A fagyok beálltáig várható a levéltetvek betelepedése (Zöld gabona l.t., Zselnice-meggy l.t.,

Sárgászöld rózsa l.t., Orosz búza levél-tetű). Ez utóbbit, ha nem fedezzük fel időben, és besodorja a levelet, hatékonyan már nem tudunk ellene védekezni.

A csócsárolóról már írtam. Mivel éjszaka károsít, a lárvát nehéz felfedezni, csak az elpusztult növények helyén maradt kóccsomót találjuk, illetve a 3-4 mm átmérőjű függőleges járatát a talajban.

Az utóbbi években egyre jobban felszaporodnak a gabonalegyek, és azok károsításai.

A Csíkoshátú búzalégy alig nagyobb 1 mm-nél. A tavaszi nemzedék általában a kalászok 10%-át károsítja, ahol az ezermagsúly 30%-al is csökkenhet.

Ősszel a vezérhajtás elsárgul, később elszárad. A növény többi része hagymaszerűen megvastagodik. Tavasszal, ha korán fertőz, a kalász nem képes előjönni, „hasban marad”. Későbbi fetőzésnél a kalász alatti szárrész rövidül és 8-15 cm hosszan a nyű barázdaszerű járatotot rág, amelyben ürülék van. Itt a kalászok léhák lesznek.

A Frittlégy károsítása hasonló. A vezérhajtást rágja a tövi részen, azt meghúzva könnyen kiszakad. Szétszedve a növényt a belsejében megtaláljuk a rágcsálékkal és ürülékkel teli járatokat.

hirdetes

Mindkét károsító esetében a jó agrotechnikával elősegített gyors növekedés, fejlődés minimálisra csökkentheti a károkozást. Az engedélyezett talajfertőtlenítő szerek jó védelmet adnak az őszi nemzedék ellen.

A mezei pocok elleni védekezés kötelező! A száraz ősz kedvez a felszaporodásuknak. Figyelemmel kell kísérni az őszi vetéseket, lucernásokat, táblaszéleket, ruderáliákat, árokpartokat!

A nagyobb fagyok beálltáig itt az ideje a facsemeték ültetésének. A kiskertekben általános hiba, hogy a különböző fák tér-igényét nem veszik figyelembe, lehet az dísz-, vagy gyümölcsfa. Sokszor előfordul, hogy ennek következtében túlzsúfolt, levegőtlen lesz a kertünk, ültetvényünk. Ez kedvező életteret biztosít a károsítóknak. Ezt elkerülendő kérjük ki a kertész szakemberek véleményét, hiszen a fajtán kívül az alany, a művelésmód, a tápanyag-ellátottság, stb. mind befolyásolja a leendő fa nagyságát. Csemetét csak ellenőrzött faiskolából, lerakatból szabad vásárolni. Itt a minőséget tanúsító címke garancia. Természetesen jól meg kell vizsgálni a megvásárlandó szaporító anyagot. Nem lehet rajta károsító, sérülés. A jó kondíció arra utal, hogy nincs rejtett betegsége. Ráncos, besüppedt kérgű csemete betegségre, kiszáradásra utal. A gyökérzet legyen erőteljes, hajszálgyökerekkel rendelkező. Szállításnál kellő csomagolással óvjuk a kiszáradástól. Ültetés előtt a gyökereket vágjuk vissza (csemetékét kb. 30 cm-re, szőlőét 5-re), és vízbe állítva egy napig szívassuk. Ajánlatos - különösen tavasszal - a gyökérzetet agyagpépbe mártani, amibe 2-3 dkg/vödör gombaölőszert kell keverni (Zi-neb, Fundazol, Topsin M, stb.). A telepítés előtt meg kell állapítani a talajlakó károsítók létszámát. Itt elsősorban a cserebogár pajorok okozhatnak rágásukkal jelentős károsítást, kipusztulást. Ezek sajnos a későbbi betelepedésekkel a következő években is komoly problémát jelenthetnek. A diazinon hatóanyagú talajfertőtlenítők mellett javaslom a Counter 5 G használatát.

A későőszi-koratavaszi zöldséghajtatásnál a kevesebb fénymennyiség, az ingadozó hőmérséklet, és az időnkénti magasabb páratartalom sok gombabetegségnek kedvez. Gyakori betegség a szürke és a fehér-penészes rothadás. A betegségre hajlamosító tényezők közé tartozik a nem szakszerű, túlzott N-fejtrágyázás. A növény szöveteinek lazításával nagy mértékben megnő a betegségre való fogékonyság, emellett a megengedettnél magasabb nitráttartalom a forgalomba hozatal gátló tényezője. A növényvédő és termésnövelő szerek (műtrágya) felhasználásánál is be kell tartani az előírt dózisokat, és az élelmezés-egészség-ügyi várakozási időt.


Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


frissítő öntözés

kis vízmennyiséggel, rövid megszakításokkal és kis intenzitású szórófejekkel végzett... Tovább

helyi vizek

azok az öntözésre és egyéb célra felhasználható felszíni vizek, amelyek a csapadékokból... Tovább

Tovább a lexikonra