csávázószerek
a csávázási eredetileg a vetőmagvakkal terjedő gombák és baktériumok ellen használták; ma az eljárás kiterjed a csíranövény és a fiatal növény megvédésére nemcsak betegségek, hanem kártevők ellen is; sőt, a szaporítóanyagok kezelését is ide sorolják.
Alapvető követelmény, hogy a csávázott termékek takarmányozásra v. emberi fogyasztásra ne kerüljenek, ezért a csávázószerekhez erősen festő anyagokat is kell keverni. Régen a magvakat csávázólébe merítették (Linhart-féle kosaras csávázás), ma korszerű gépeket használnak. A hatóanyagoknak a vetőmagvak felületére történő jó tapadását speciális adalék anyagokkal segítik elő.
A csávázószerek csoportosítása: higanytartalmú gombaölő csávázószerek, nedves csávázószerek (nedves csővázas), por-csávázószerek (porcsávázás), higanymentes gombaölő csávázószerek, rovarölő és egyéb hatású csávázószerek.
A higanytartalmú csávázószerek hatása azon alapul, hogy a spórák a higanyvegyületet adszorbeálják, s az a gombák —>enzimrendszerét károsítja. Nagyon mérgező vegyületek, a talajban nem bomlanak le, ezért használatuk mindinkább visszaszorul. Mo.-on a por-csávázók közül az etil-higany-kloridot, fenil-higany-kloridot, metoxi-etil-higany-szilikátot használták, a nedves csávázok közül elterjedt volt a metoxi-etil-hi-gany-klorid. A higanymentes gombaölő cs. nagy előnye, hogy gyenge mérgek v. méregjelzés nélküli készítmények. A benomil használható kalászosok, kukorica, napraforgó, rizs, szója, lencse, burgonya, fenyő védelmére. Különböző kombinációkban kerül forgalomba a karboxin, réz-oxi-kinolát, kaptán, tio-fanát-metil. A kombinációk búza, árpa és kukorica csávázására engedélyezettek csíra- és virágfertőző üszöggombák, fuzáriumfajok, helmintospórium ellen. A himexazol cukorrépában és rizsben hatásos. A TMTD-t (—>tiurám-diszulfid hatóanyagú gombaölő szer) elsősorban zöldségmagvak csávázására használják. A 8-oxi-kinolin-szulfát hatóanyagú ázta-tószert szőlő-szaporítóanyag szürkerothadás elleni védelme érdekében alkalmazzák. A manckoceb, rézoxi-kinolát, karboxin, metalaxil hatóanyagok gombaölő szerként is forgalomban vannak, de különböző kombinációkban cs.-ként is használhatók.
A rovarölő hatóanyagok közül az endoszulfánt (klórozott szénhidrogén típusú rovarölő szerek) cukorrépa-vetőmag drazsírozásához, a karbofuránt (talajfertőtlenítő szerek) talajlakó kártevők ellen lenben, cukorrépában csávázószerként lehet alkalmazni.
A merkaptodimetur (karbamát típusú rovarölő szerek) kukorica-vetőmag csávázására használható 10 kg/t mag adagban fritlégy ellen, de egyúttal fácánkár elhárítására is (a hatóanyag riasztó hatással van a fácánokra).
Az antrakinon kukoricában, napraforgóban és borsóban ad jó hatást a fácánkár ellen. Az ált. rágó és szívó kártevők ellen alkalmazott triazofosz csávázószerként is használható a repce védelmére.
