Kiszámítható jövedelem a gabonatermesztésben

Kiszámítható jövedelem a gabonatermesztésben

Sándor Ildikó
Hirdetés

A gabonatermesztők piaci kockázatviselésének kivédésére nyújt már 15 éve megoldást a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT), melynek működéséről és mezőgazdasági termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek nyújtott lehetőségeiről kérdeztük Török Sándort, a BÁT igazgatóságának elnökét.
Kiszámítható jövedelem a gabonatermesztésben

A gabonatermesztők piaci kockázatviselésének kivédésére nyújt már 15 éve megoldást a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT), melynek működéséről és mezőgazdasági termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek nyújtott lehetőségeiről kérdeztük Török Sándort, a BÁT igazgatóságának elnökét.

- A tőzsde szó hallatán talán előbb gondolunk az Értéktőzsdére, a mezőgazdasági szereplők körében mennyire ismert és milyen arányú az árutőzsdén való szereplés?

- A médiában talán kevesebbet hallunk az árutőzsdéről, azonban a gabonapiaci szereplők körében már ismert lehetőségről van szó. Egy-egy aszályos év vagy épp egy különösen jó termésátlag, a kereslet és kínálat eltérése, az áringadozás a jövedelmezőség kiszámíthatatlanságát okozza, melynek kiküszöbölésére az USA-ban még 1848-ban létrehozták az ottani árutőzsdét. Magyarországon a másfél évtizede működő mezőgazdasági határidős kereskedelemben az évi gabonatermesztés 15-20%-a fordul meg, ezzel az árutőzsde a hazai pénzpiac meghatározó elemévé vált, sőt a közép-kelet-európai régió vezető határidős tőzsdéjévé nőtte ki magát. A jövőben pedig a Budapesti Értéktőzsdébe való integrálódásának következtében a gabona határidős és opciós piaca a szakmai szereplők mellett elérhetővé válik a hazai és külföldi pénzügyi befektetők számára is.

- Az a termelő, akinek felkeltjük az érdeklődését, de még nem jártas a tőzsde birodalmában, hogyan kerülhet be a határidős gabonapiacra?

- A tőzsdén való szereplésnek nem feltétele a pénzpiacon való jártasság. Az árutőzsde lényege épp az, hogy ezzel a zárt rendszerrel nyújtunk biztosítékot a termelőnek, feldolgozónak vagy a kereskedőnek arra, hogy az árfolyam-ingadozásokból adódó kockázatot átvállalják. A termelőre csak az a feladat hárul, hogy kiválasszon egy tőzsdetagot, illetve annak brókerét, és innen már megy minden a maga útján. Természetesen vannak feltételek, amiknek meg kell felelnie, ilyen a 100 tonnás (1 kontraktus) minimumhatár és a terménytől függő kaució kifizetése.

Például a búza termesztésével foglalkozó gazda már akár a terménye elvetése előtt is, (max. 17 hónappal előre lehet kereskedni) megtervezheti gazdálkodásának jövedelmezőségét, hiszen a termesztéstechnológia ismeretében a költségek kalkulálhatók, az Árutőzsde jegyzései alapján pedig a leendő terményének eladási áráról is képet kaphat. Ezek alapján meg tudja határozni, hogy például 20.000 Ft/t ár felett neki már jövedelme származik terményének eladásakor. Itt figyelembe kell először is venni a következőket: ennek a termelőnek ajánlhatnak a búzájáért ettől többet is kereskedések, felvásárlók különböző kétes határidejű kifizetésekkel, sőt a gazda önszántából is választhatja a „hátha lesz még ettől jobb ár is” taktikát. Ezek a megoldások kockázattal, kiszámíthatatlan jövedelemmel, de gyakran hatalmas veszteséggel is járhatnak. Ezzel szemben a kiválasztott brókert felkeresve a termelő adott időpontú szállításra megbízási szerződést köt és eladási pozíciót nyit 25.000 Ft/t áron Csepel szabadkikötőbe szállítva , ezzel rögzítve azt a profitot, amire ő mindenféleképpen számíthat. A nap végeztével a tőzsde megállapítja az elszámoló árat, amelyhez viszonyíthatjuk a példában említett gazdálkodó 25.000 Ft/t kötési árát, minek után két eset fordulhat elő: a megbízó által létesített eladási pozíciót minden kereskedés után a megállapított elszámoló árhoz igazítja az Elszámoló Ház, és ha a kötési ár magasabb volt, mint az elszámoló ár, akkor árfolyam-nyereséget ír jóvá, ellenkező esetben árfolyam-veszteség keletkezik.

Hirdetés

Határidős eladás esetében a lehetséges áresés ellen biztosítjuk be magunkat, határidős vétel létesítésekor pedig az áremelkedés kockázatát küszöböljük ki. Hiszen a mezőgazdaságnak van olyan szereplője, akinek a tőzsdén a határidős vétel nyújt biztosítékot, mivel a jövőbeni vételárat már a jelenben is biztosítani tudja a tervezhetőség érdekében

(pl. az a takarmánykeverő, aki a következő évi takarmánykeverékéhez kíván majd kukoricát vásárolni.)

- A termelők számára talán egyszerűbbnek és biztonságosabbnak tűnhetnek a vételi és eladási opciók. Mi a lényegük és miért választják szívesen a mezőgazdasági szereplők?

Az opció vásárlójára nézve csak jogot és nem kötelezettséget jelent a vételre ill. eladásra, tehát a határidő lejártáig szabadon, az aktuális árfolyamokat figyelembe véve még megváltoztathatja döntését a termelő vagy épp feldolgozó.

A vételi (call) opció arra biztosít jogot, hogy az opció eladójától egy meghatározott küszöbár alatt, adott ideig megvásárolható a termény. A vevő ezért a jogáért ún. prémiumot fizet az eladónak, amivel az eladó bebiztosításra került, hiszen, ha a vevő mégis eláll a vásárlási szándékától, a prémium összege megmarad az eladónak. Ez az eset akkor következik be, ha a piaci árak az előre rögzített küszöbár alá esnek, így a vételi opció teljesítése ráfizetés lenne, az opció nem teljesítése esetén viszont csak a prémium összegével károsul pl. a takarmánykeverő, mint vásárló. A másik eset természetesen az, mikor a vevő él opciós jogával, ekkor viszont az eladó a prémiummal a zsebében már köteles a terményt az adott áron értékesíteni, még ha történetesen a piaci ár magasabb is, mert ezt a képzeletbeli árfolyam-különbséget a már felvett prémium „ellensúlyozza”.

Hirdetés

Példán szemléltetve: tegyük fel, hogy a búza határidős jegyzése jelenleg 20.000 Ft-on áll, a kereskedő pedig áremelésre számítva megvásárol 1 kontraktus (100 t) vételi opciót 20.000 Ft-ért, ami után 1.000 Ft opciós prémiumot fizetett.. Szerencsés esetben a várakozásai beigazolódnak és a határidős jegyzés 25.000 Ft, így 4.000 Ft nettó profitot realizálhat. Természetesen az ellenkező eset is bekövetkezhet, amikor a várt emelkedés helyett olyan szintű csökkenés következik be, hogy az ár csak 15.000 Ft. Ebben az esetben természetesen a vevő nem érvényesíti jogát, hiszen miért vegyen az előre kialkudott 20.000 Ft-ért búzát, ha már 15.000 Ft-ért is kaphat. Ha eláll a vételtől, akkor csak a befizetett 1.000 Ft prémiumot veszíti el.

Míg a CALL opció vételre, addig az eladási (PUT) opció az eladásra jogosítja fel a vásárlóját, melynek választása az árak várható csökkenése esetén hoz profitot vásárlójának az árutőzsdén.

- A tőzsdei ügyletek felsorolása és bemutatása természetesen ennyi idő alatt lehetetlen. Mit tanácsolna azon gazdálkodóknak, akik eddig idegenkedtek az árutőzsdén való szerepléstől?

A tőzsdén való megjelenésnek a legfontosabb előnye a kiszámíthatóság, a pontos tervezhetőség, amihez pedig feltétele a termelési költségek kalkulációján túl a nyereség ill. veszteség előzetes megállapítása is, ez utóbbi pedig ösztönzőleg hat a költségek újbóli átgondolásához is. Tehát gyakorlatilag a termelékenység fokozásának egyik alapvető eszközévé is válhat.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

felszíni vizek

a felszínen levő valamennyi mozgó és állóvíz (folyók, tavak, tengerek). Jellemzőjük az... Tovább

csemegekukorica (Zea mays conv. saccharata Koern.)

Amerika felfedezése után került Európába. Nagyban csak a 19. sz. óta termesztik. Magja, főleg... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.