A búza NPK trágyázása, a műtrágyázás hatása a beltartalmi mutatókra

Hirdetés

A tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése az őszi búza esetében

Racskó József, DE ATC SZAFI
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az élelmezési célokra felhasznált búza fontos minőségi követelménye, hogy a szemtermésben a viszonylag nagy (70%) keményítőtartalom mellett minél nagyobb (legalább 13%) legyen a fehérjetartalom. A fehérjetartalom kedvezően befolyásolja a liszt sütőipari értékét és a kenyér emészthetőségét. A takarmányozásra felhasznált gabonaféléknél is kívánatos, hogy az energiaszolgáltató keményítő mellett minél több legyen a fehérje.
A búza NPK trágyázása, a műtrágyázás hatása a beltartalmi mutatókra

Az élelmezési célokra felhasznált búza fontos minőségi követelménye, hogy a szemtermésben a viszonylag nagy (70%) keményítőtartalom mellett minél nagyobb (legalább 13%) legyen a fehérjetartalom. A fehérjetartalom kedvezően befolyásolja a liszt sütőipari értékét és a kenyér emészthetőségét. A takarmányozásra felhasznált gabonaféléknél is kívánatos, hogy az energiaszolgáltató keményítő mellett minél több legyen a fehérje.

A gazdaságos tá panyagellátás megvalósítása során nagyon fontos a műtrágya optimális mennyiségének megállapítása. Ezért a szükséges dózisok meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell venni. A tényezők közül legfontosabbak a következők: az elérhető termés biztosításához szükséges tápanyagigény; a termesztés környezeti feltételei: talajtípus, tápanyag-ellátátottság, elővetemény, szerves trágya utóhatás, feltöltöttségi állapot, stb., valamint a fajták szárszilárdsága és intenzitása.

A műtrágya mennyiség mellett ügyelni kell a megfelelő tápanyag - NPK - arányokra is. Különösen káros a túlzott nitrogénellátás, de a túladagolt kálium is depressziót okozhat. A búza műtrágyázását - a műtrágyák mennyiségét és arányát - receptszerűen nem lehet
előírni; azt mindig a konkrét viszonyok alapján kell megállapítani.

A műtrágyák és a talaj természetes tápanyagainak hasznosulása akkor a legjobb, ha a búza a téli fagyok beköszöntéig kellően meg tud erősödni, télen nem károsodik, a növekedési időszaka csapadékos és átlagos hőmérsékletű, generatív
időszaka pedig napsütéses, meleg és viszonylag száraz.

A búza NPK trágyázása

A búza foszfor és kálium adagjának megállapítása - a nitrogénhez képest - lényegesen egyszerűbb, mivel az ökológiai, ill. talajadottságok befolyása
számszerűen, pontosabban megállapítható, a foszfornak, de részben a káliumnak is kicsi a kilúgzódási veszélye, továbbá a foszfornak és a káliumnak az optimumtól eltérő adagja nem okoz olyan mértékű károsodást, veszélyt, akár terméscsökkenést vagy hatékonyságromlást, mint ami nitrogénnél tapasztalható.




A talajelőkészítést megelőzően bármelyik, nyáron betakarított elővetemény után kiszórható a foszfor- és káliumműtrágya a tarlóhántás, a tarlóápolás vagy a magágykészítés előtt. Nagyon fontos, hogy a talajok felvehető PK-tartalma ősszel megfelelő legyen, mert ez nagymértékben hozzájárul a növények kellő fejlettségének eléréséhez, a télre való edzettségének kialakulásához. A gyenge PK-ellátottságú talajokon a növények gyengén fejlődnek, s emiatt télen jelentősen károsodhatnak, különösen a kevésbé télálló fajták.

Tél végén, tavasz kezdetén kiszórt foszfor fejtrágyának (10-20 kg P2O5/ha) is kedvező hatása lehet, a téli csapadék hatására összeiszapolódott, a kötött és a foszforszegény talajokon, valamint az öntözéses termesztésben, különösen, ha nitrogénnel együtt alkalmazzuk. Káliummal fejtrágyázni tavasszal legfeljebb csak homoktalajokon és csapadékosabb vidékek laza talajain érdemes.




A P- és K-műtrágya mennyiségét módosító tényezők nem fejezhetők ki
számszerűen olyan pontosan, mint N-műtrágyázáskor. Az elővetemények és egyéb tényezők a kiadagolandó P- és K-műtrágyák tömegét viszonylag kisebb mértékben módosítják. A kijuttatandó hatóanyag mennyiségét a növény fajlagos igénye mellett elsősorban a talaj feltöltöttsége, ill. a talajok P- és K-felvehetősége határozza meg. Intenzív műtrágyázás esetében az istállótrágya hasznosuló tápanyagtartalmát csak két évre számolják. A közepes minőségű almos trágya átlagos tápanyag-szolgáltatása:

Hirdetés

- az első évben: 15 kg/10t N, 15 kg/10 P2O5, 50 kg/10t K2O,

- az első évben: 10 kg/10t N, 10 kg/10 P2O5, 20 kg/10t K2O.

Az elővetemények különböző hatásukkal módosítják a kijuttatandó műtrágyák tömegét. A különböző vetésszerkezet, a vetésváltás négyéves periódusában a P- és K-mérleget javítják vagy rontják. A napraforgónak, de a kukoricának is nagy a K-igénye, azonban a szármaradványuknak kiemelkedően magas a K-tartalma, ezért napraforgó, kukorica elővetemények után a kiadagolandó K-műtrágyát csökkenthetjük.

A nitrogéntrágyázás a megfelelő adagban és időben alkalmazva a termés mennyiségét és minőségét egyaránt kedvezően befolyásolja. Hatása gabonánál nagymértékben függ a trágyázás időpontjától.

Ősszel betakarított elővetemény után csak a magágykészítéssel van lehetőség az alaptrágya talajba munkálására. A vetéssel egyidejűleg adott nitrogén alaptrágya elsősorban a vegetatív fejlődésre hat, növeli az állománysűrűséget, de a dőlési veszélyt is fokozza. Az őszi starter nitrogénadagja a talaj fizikai tulajdonságaitól, az
elővetemény betakarításának idejétől és a visszahagyott, a talajba dolgozott tarló és szár tömegétől függ. Szerepe segíteni a bokrosodást, anélkül, hogy túlfejlődést okozna. A tavaszi fejtrágyázás (többnyire a posztemergens herbicidkezeléssel egymenetben) ugyancsak növeli az állománysűrűséget, de kedvező hatású a kalászonkénti szemszámra is. Elsősorban a kalászdifferenciálódást kell elősegítenie, továbbá a búza asszimilációs levélfelületének fajtára jellemző kialakulásához járul hozzá (abban az esetben, ha a víz, a hőmérséklet, valamint egyéb termésalakító tényező nem korlátozza). A nitrogén harmadik részletét a kalászolást megelőzően kellene kiadni. Ezzel szemben a gyakorlatban - gazdaságossági okok miatt is - az április első felében esetékes gyomirtással kapcsolják össze. Amennyiben a fejtrágyázást követően néhány napon belül esőt kap a vetés, a nitrogén jól hasznosul, de ha csak a kalászolás után kap esőt a búza, nő a megdőlés valószínűsége. A szemképződés idején adott kiegészítő nitrogéntrágya a gabonaszem nyersfehérje-tartalmát emeli. A szemképződés időszakában adott kései nitrogénadagok elsősorban a szemben, és csak kisebb mértékben a vegetatív szervekben halmozódnak fel. A nitrogén tavaszi megosztása szükségtelen akkor, ha a talaj kultúrállapota jó és gyommentes a talaj.

A búza nitrogénigényénél több módosító tényezőt is figyelembe kell venni. Ezek közül az elővetemények nemcsak az őszi első adagot módosítják, hanem a teljes nitrogén mennyiséget. Nyáron betakarított pillangós (borsó, csicseriborsó, bab) 20-30%-kal csökkentheti a búza nitrogén-igényét, de csak abban az esetben, ha gyommentesen hagyták vissza a talajt. A szója elővetemény értékéről megoszlanak a vélemények. Szárazságban beért szójának száraz ősz esetén nem jut érvényre a gyűjtött nitrogénje, viszont csapadékos körülmények között szója után a búza N-adagját akár 40%-kal is csökkenteni lehet. Módosító tényező az őszi búzafajták eltérő típusainak N-reakciója. Az intenzív fajták 25-35%-kal kevesebb nitrogénnel is adnak annyi termést, mint az extenzív feltételekhez is alkalmazkodni képes fajták.

Hirdetés

Közép- és Nyugat Európa több országában a tavaszi nitrogénadagok megosztják. Az enyhébb éghajlatú és csapadékosabb országokban a nitrogén nagyobb részét tavasszal, több, kisebb adagban adják. Hazánkban elsősorban az őszi alaptrágya, tavaszi fejtrágya megosztás szokásos. Környezetvédelmi megfontolásból célszerű az őszi nitrogénadagot minimálisra csökkenteni, esetleg a helyi viszonyoktól függően elhagyni, mivel az őszi és téli időszakokban a legnagyobb a kimosódás veszélye.

A kései, kiegészítő permetező trágyázás karbamid oldattal végezhető. Gabonafélékre általában a karbamidos levéltrágyázást a szelektív gyomirtó szerek alkalmazásával együtt ajánlják, mivel a karbamid növeli a gyomirtó szer hatékonyságát, és stimulálja a gabona növekedését. A koncentráció 10-15%, az egy hektárra jutó karbamidmennyiség 30-50 kg lehet. Hazai kísérletek szerint a hormonhatású herbicidek a gabonavetésekben akkor hatnak kedvezően, ha a gyomfertőzöttség nagymértékű, gyengébb gyomállomány esetében a hatás inkább depresszív jellegű. Alkalmazása mégsem terjedt el, mivel hatása országosan nem igazolódott.

A műtrágyázást akármilyen jó módszer szerint, akármilyen gondossággal tervezzük meg, nem hozza meg a lehetséges eredményt, ha a kivitelezés minősége nem megfelelő. Ez függ a műtrágyák és a műtrágyaszórók minőségétől, valamint az üzemi kivitelezés gondosságától. Az üzemek évente több millió forintot költenek az őszi búza műtrágyázására, amivel döntően befolyásolják a termesztés eredményességét. Ezért mindent el kell követni a műtrágyázás színvonalának növeléséért.

A műtrágyázás hatása a beltartalmi mutatókra

A fehérjetartalom növekedését általában a keményítőtartalom csökkenése kíséri. A kiegészítő nitrogénadagok esetenként a termés nagyságát is növelik, ami a fehérjehozam növekedéséhez vezet.

A kései nitrogénadagok a tartalékfehérjék: a glutelin és a prolamin mennyiségét növelik. A különböző fehérjefrakciók aránya is változik hatásukra: a glutelin és prolamin mennyiségének növelésével csökken a globulin és az albumin részaránya.
E megfigyelés az emberi és az állati táplálkozás szempontjából egyaránt fontos, mivel a fehérjefrakciók arányának megváltozásával az esszenciális aminosavak aránya is változik. A lizin pl. a globulinban és az albuminban nagyobb mennyiségben van jelen, mint a prolaminban, így a lizin viszonylagos mennyisége a kései nitrogénadagok hatására csökken. A lizin csökkenését a nagy nitrogénadagok használatánál a kukorica esetében is kimutatták.

A gabonamagvak fehérjetartalma és a B vitamincsoportba tartozó vitaminok (tiamin, riboflavin és nikotinsav-amid) mennyisége között szoros a kapcsolat, így a fehérjetartalom növekedésével a vitamintartalom is nagyobb lesz.

A sörárpa termesztésénél a nagyobb szénhidrát- és kisebb fehérjetartalom elérése a cél, ezért ez esetben a nitrogénadagokat mérsékelni, a kálium- és foszforadagokat pedig növelni kell a takarmányárpa NPK-adagjaihoz képest.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

SUM 0215

Kukorica Cél: szemes Leírás:Hímvirágzásának idõpontja közepes. A kalászkapelyva... Tovább

brucellózis (brucellosis)

a szm., a kiskérődzők és a sertés brucellózisának van a legnagyobb gyak. jelentősége.... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.