A kora tavasszal jelentkező nagy mennyiségű csapadékkal majd az utána következő meleggel minden kedvező feltétel kialakult a gyü

Idén tavasszal szerencsére a száraz időjárás nem engedte elszaporodni a gombakártevőket a Duna-Tisza gyümölcsöseiben, így a moníliát sem. A fák lombját tönkretevő tafrina is csak azokon az őszibarack-ültetvényeken jelentkezett, melyeknél a tél végén elmaradt a lemosó permetezés.

A gombakártevőkkel ellentétben ezen a tavaszon minden kedvező feltétel kialakult a gyümölcspusztító rovarok elszaporodásához. Habár a kórokozókat sikerült visszaszorítani, a gazdaságok többsége nem kockáztat, és a megelőző szisztematikus permetezéseket minden körülmények között elvégzik. 

A rovarok ellen előrejelzések alapján és a kártevők megjelenésekor védekeznek, de szisztematikus növényvédelemmel célszerűbb ellenük védekezni. A gyümölcsfák virágzása után az összes károsító rovarfaj ellen védekezni kell. Az alma- és szilvafák illetve szőlők esetében főként a molyok, a csonthéjasoknál pedig a cseresznyelégy elszaporodása ellen kell védekezni. Természetesen továbbra is számítani kell gombás fertőzésekre, de ez az időjárástól függ. A szőlőt felszívódó, kontakt szerekkel kell kezelni a peronoszpóra, lisztharmat és a szürkepenész ellen. 

 

A szakemberek a kalászosok védelmére is felhívták a termesztők figyelmét. Kalászolás után lombvédelemre kell nagy hangsúlyt fektetni az esetleges levélbetegségek ellen. Idén várható a fuzárium és a vetésfehérítő bogár megjelenése. A betegségek illetve gombakártevők megjelenése nagymértékben függ a növényállomány egészségi állapotától és a környezettől is. A nagyobb gazdaságok többségében már korszerű technikákat alkalmaznak a tápanyagok utánpótlására, ilyen például a levéltrágya. A gyomirtás is igen fejlett, beszerezhetők olyan EU-szabványú szerek, melyekkel teljesen mentesíteni lehet a gyomoktól a veteményt.