Egyszerűen csodálatos látványt nyújt a fehérfarkú szarvasok vonulása, legalább egyszer látnia kell ezt a mesébe illő csodát mindenkinek!
A fehérfarkú szarvas vagy virginiai szarvas az emlősök osztályának a párosujjú patások rendjébe, ezen belül a szarvasfélék családjába és az őzformák alcsaládjába tartozó faj. A fehérfarkú szarvas Észak- és Közép-Amerikában él, valamint Dél-Amerika északi részén Peruig és Brazíliáig. Egyike a leginkább elterjedt és leggyakoribb szarvasfajoknak. Óriási elterjedési területén belül rengeteg élőhely típushoz alkalmazkodott. Ugyanúgy megtalálható az Egyesült Államok keleti államainak lombhullató erdeiben, mint a prériken. Floridában az Everglades mocsárvidéken is megél és szintén megtalálható Arizona és Mexikó félsivatagaiban is.
Dél-Amerikában elsősorban galériaerdőkben és az Andok bozótos vidékein fordul elő, a zárt trópusi esőerdőt kerüli. Közép- és Dél-Amerikában jóval ritkább faj, mint Észak-Amerikában. Új-Zéland, Csehország és Dél-Finnország egyes területein is meghonosodott. Elterjedési területének egyes részein fajfenntartó programokra lenne szükség. A fehérfarkú szarvas magányosan vagy körülbelül hat állatból álló családokban él; hidegebb teleken néha csordákba tömörül. Tápláléka fűfélék, levelek, sarjhajtások, gallyak, sok növény termése és virága. Az állat körülbelül 10 évig él. A hím marmagassága elérheti a 120 centimétert, a nőstényé jóval kisebb. A következő oldalon mutatok pár videót, amin láthatjátok a csodálatos vonulást ti is!
A hím testtömege legfeljebb 130 kilogramm, a nőstény 90 kilogramm is lehet. A szarvasnak a tövénél hátrafelé, feljebb félkörben előrehajló agancsa van, amely télen leválik, és a következő párzási időszakig újból kifejlődik. Veszély esetén a fehérfarkú szarvas nagy ugrásokkal menekül, eközben farkát felfelé tartja, így jól látható alsó részének fehér színe, s ezáltal a többi szarvas is felfigyel a veszedelemre. A szarvastehén kisebb, mint a hím, és nincs agancsa. A borjú fehér pettyes barna bundájával jól beleolvad a környezetbe.
Az elmúlt években a hazai szakemberek magas szakmai munkája révén nagyüzemi tejelő tehén állományunk genetikai háttere folyamatosan fejlődött. Ennek köszönhetően ma már nem elérhetetlen cél a tehenenkénti 8.000-10.000 liter tej fejése. Jelentős erőfeszíté...
Nyáron legeltetéssel vagy kizárólag zöldtakarmány etetésével nem fedezhető a nagy tejtermelés energiaigénye.
Nosztalgiával gondolunk azokra a történelmi időkre, amikor Magyarország Európa marhahús-ellátója volt, de az ezt követő évszázadokban is hagyományosan, mondhatnánk mindig marhahús-exportőrök voltunk. A magyar szürke, később a magyar tarka húsa a legigénye...