Építőanyagok, alapozások, falazatok, alapzatok, vázszertkezet

Hirdetés

Állattartó épületek építőanyagai

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az állattartó épületek építésénél gyakorlatilag az építőiparban általában használt építőanyagokat használhatjuk, de mindenképpen szükséges figyelembe venni az állattartás speciális igényeit és igénybevételeit.
Építőanyagok, alapozások, falazatok, alapzatok, vázszertkezet

Az állattartó épületek építésénél gyakorlatilag az építőiparban általában használt építőanyagokat használhatjuk, de mindenképpen szükséges figyelembe venni az állattartás speciális igényeit és igénybevételeit.

Alapozások

Az alapok a vázas építési rendszer esetén ún. pontalapok (pilléralapok), hosszfalas szerkezeteknél általában sávalapok. Az alapok manapság leggyakrabban bentonból (csömöszölt kivitel) vagy igényesebb esetben vasbetonból készülnek. Az állattartó épületeknél normál talajviszonyok esetén különösebb speciális alapozási módokra általában nincs szükség és az általános építőipari szabályok az érvényesek.

Rácspadlós padozat építése esetén az alatta lévő trágyagyűjtő csatorna kialakítását összhangba kell hoznunk az épület alapozási rendszerével. Meglévő épületek átalakításánál új aknák, csatornák létesítésénél különösen ügyelnünk kell az épület alapjainak védelmére.

Az egész épület alatt építendő trágyagyűjtő medence, vagy sok csatorna esetén már érdemes ún. lemezalapot készíteni vasbetonból. A trágyagyűjtőknél különösen ügyelni kell a betonszerkezetek jó kivitelezésére, szulfátálló cement használatával meggátolhatjuk az ún. betonkorróziós folyamatokat.

A könnyű faszerkezetű épületeknél lehetséges ún. árbóc alap készítése, amennyiben a faanyagot megfelelően kezelik. Fenyő rúdfa kezeléssel, az akácfa égetéssel alkalmassá tehető arra, hogy közvetlenül a talajba verve, állítva „árbócként” közvetítse az épület terheit.

Falazatok

A falazatok készülhetnek: különböző minőségű égetett téglából, különböző módon készített vályogból (földből), ritkábban betonból, de készülhetnek fából, fémből sőt műanyagból is. Állattartásban a falazatoknak többfajta funkciója lehetséges a térelhatárolás feladata mellett: hőszigetelés, szélvédelem, a tartószerkezet védelme.

A hőszigetelés szempontjából megkülönböztetünk egyrétegű és többrétegű falakat. Az egyrétegű falak anyagukban megfelelő vastagságban kielégíthetik a hőszigetelés követelményeit (pl. tégla-, vályogfalak). A többrétegű falakk (ún. szendvicsfalak) általában kisebb hőszigetelő képességű vagy kisebb tömegű, de megfelelő kopásállóságú (fém - fa) anyagból készülnek, hőszigetelő réteg közbeiktatásával.

Az állattartó épületekben folyó technológiáktól függően egyes falazatok kevésbé használhatók, ill. egyes falazatok használatának módját érdemes megfontolni. Figyelembe kell vennünk a különböző tartásmódok mennyiben kívánnak ún. zárt technológiát, fokozott fertőtlenítési igényt, vagy nedves technológiákat. Gondolnunk kell a falazatokra ható mechanikai hatásokra és az állat viselkedésből, tulajdonságából adódó követelményekre.

A porózus anyagú téglafalak jó légáteresztők (lélegeznek), de a nedves technológiáknak, fokozott fertőtlenítési igényeknek kevésbé felelnek meg. Különösen igaz ez a vályog anyagú falakra, amelyek azonban igen jó pára- és hőgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkeznek. Vályogfalaknál ügyelnünk kell arra, hogy például a sertés képes a falat megbontani, amennyiben közvetlenül nem védjük valamilyen szerkezettel. A téglafalak nedvesség elleni ellenállását fokozhatjuk jó minőségű vakolatokkal (cement vakolat) vagy akár különböző szigetelő jellegű burkolatokkal. A vályogfal vízszigetelése közvetlenül a fal felületén nem jó megoldás, mert a fal természetes szellőzési igényét zárjuk el. Vályogfalú épületekben neves technológiájú helyiségeknél általában téglafalak közbeiktatása ajánlatos.

Többrétegű falak használat esetén a határoló külső belső réteg anyagát, minőségét az épület funkcionális követelményeinek megfelelően rugalmasan választhatjuk meg.

A fémkéregfelületek megfelelő keménységgel rendelkeznek, könnyen moshatók, fertőtleníthetők, általában nagy tisztaságot követelő, különleges technológiák alkalmazásával lehet használatuk indokolt az állattartásban. A falburkoló fémlemezek nagy része korrózióálló, de ügyelnünk kell a rögzítő- és kapcsolóelemek korrózióvédelmére is.

A fafelületek „állatbarát” felületek, de kevésbé fertőtleníthetők, bár jól szerkesztett falaknál megfelelő felületvédelemmel (kiszellőztetett falak) mosásuk is lehetséges. A fakonzerváló (gomba-, rovar-, tűzvédelem) szerek használatánál ügyelnünk kell arra, hogy belső térben az állatra, az emberre veszélytelen szereket használjunk.

Rétegelt falaknál használhatók a különböző fa cement - műanyag „keverékekből” készült lemezek, amelyek közül több megfelelő ütésállósággal, moshatósággal, tűzvédelemmel rendelkezik. Kisebb - nagyobb méretű lemezek használatánál a lemeztáblák csatlakozó sávjának a megoldására kell ügyelnünk.

Állattartó épületek építésénél a rétegelt falak hőszigetelő anyagának kiválasztásánál gondolnunk kell arra, hogy a különböző rágcsálók előszeretettel találnak búvóhelyet a külső és belső kéreg között, a szerves anyagú hőszigetelésekben. Beépítésre a rágcsálókat taszító, szilikát jellegű vagy ásvány- bazalt anyagú hőszigetelők használata javasolható.

Aljazatok

Az állat elsődleges tartózkodóhelye az istállópadló, ami lehet almozott és alommentes. Az alommentes istállópadló a „szükséges rossz”, hiszen az állatok többsége a puha „fészekszerű” pihenőhelyet kedveli. Különösen érzékenyek a padló minőségére az intenzív termelésre kitenyésztett fajták. Az állat élettani tulajdonságainak is jól megfelelnek a természetes „alapanyagból” készített padlók: döngölt agyagpadló, keményfa padló. Szintén hagyományos aljaztok közé sorolhatjuka téglapadlókat is.

A döngölt agyagpadló kb. 25 cm vastagon készített aljzat, amit általában mélyalmos tehénistállókban, juhhodályokban, lóistálló boxban kedvelnek. Az agyagpadló szigorúan fagymentes időben készíthető, rétegenként terítve, döngölve.

Hirdetés

Döngö

lt agyagpadló esetén a vizelet elvezetéséről gondoskodni nem kell, a vizelet jelentős részét az alom veszi fel a többi rész elszivárog. Természetesen az agyagpadló karbantartásáról fokozottan gondoskodni kell szemrevételezéssel, javítással, elfertőződés esetén talajcserével. A keményfa padlók Magyarországon általában az olcsóbb akácfából készülnek. Készülhetnek hagyományos deszkákból, míg pallókból általában a pihenőtérben (sertések) megfelelőek. Ahol az állat intenzívebben mozog, ott inkább kemény fakocka alkalmazása javasolt. A deszkapadlók az intenzív terhelést a közlekedő jellegű részeken kevésbé bírják, síkosságuk nehezíti az állatok mozgását.

A szilikát anyagú téglapadlók élére állított téglából, homokra ágyazva jó teherbírásúak, közepes kopásállóságúak és viszonylag meleg aljzatot biztosítnak az állat számára.

A hagyományos jellegű padlók mellett leggyakrabban használt aljzat az egyszerű beton padló almozva vagy mérsékelten almozva, ill. almozatlanul. A beton előnye a jó kopásállóság, hátránya, hogy az állat számára anatómiai adottságai miatt túl rideg- kemény, valamint alom nélkül hideg felületet ad.

A betonpadló felületi kivitelezésére (levében simított padló, cementsimítás) nagy gondot kell fordítani, hiszen az állati vizelet, de különösen a fejésnél keletkezett tejsav a rosszul kezelt felületen beszivárogva a betonpadló morzsolódását, tönkremenetelét eredményezheti. Különösen a fejőházakban szükséges saválló burkolat készítése vagy betonfelület készítése esetén ajánlatos szulfátálló cement használata. Mindenfajta tömör padló, így a betonpadló készítésénél is gondolni kell a megfelelő lejtések (1,5-3,0%-os lejtés) képzésére, folyókák, összefolyók beépítésére. Alom használata esetén kettős szűrővel ellátott trágyalé-összefolyót kell alkalmazni, amely időszakonként könnyen tisztítható.

A betonfelület ridegségét, negatív hőszigetelési tulajdonságát különböző felületű rétegek használatával csökkenthetjük. Alommentes tömör padló használata esetén talán az egyik legmegbízhatóbb padlóburkolat a betonaljzatra terített aszfalt.

Az aszfalt rugalmasságot biztosít, viszonylag meleg, mivel hézagmentes jól tisztítható, fertőtleníthető, tartós burkolt. Jól kivitelezve kevés karbantartást igényel. Az aszfalt hátránya, hogy kivitelezése speciális szakembert és gépet igényel.

Igényesebb alommentes padlófelületet biztosítanak a különböző gyártmányú gumifelületek.

A gumipadlókat csak jó minőségű, speciálisan egy-egy állat igényére kifejlesztett gumilemez anyagából, gondos kivitelezéssel (pontos szabással- jó minőségű ragasztással) érdemes készíteni.

A különböző hézagos rácspadlók, igényes aljzatszerkezetek speciális kiképzésűek. A rácselemek járófelületének szélessége, a köztük lévő hézagok méretei függnek az állatok fajtájától, az állatok korától, tömegétől. A rácspadló készülhet fémből, betonból, fából, műanyagból. A rácsok keresztmetszete: trapéz, U vagy T-szelvény. (1. táblázat).

1. táblázat: A rácselemek járófelületének szélessége és a közöttük lévő hézagok előírt méretei

Hirdetés

Istálló

Állatfaj, korcsoport

Testtömeg kg

A rácspadló

hézagtágas-sága,

cm

járófelület

szélessége,

cm

Sertésfiaztató

1-21 napos malac

1-5

1,0-1,2

2,1-3,0

Malac-utónevelő

22-75 napos malac

5-22

1,5-1,8

5,0-6,0

Tenyészsüldő -előnevelő

3-6 hónapos süldő

22-70

2,0-2,5

8,0-10,0

Tenyészsüldő- utónevelő

6-10 hónapos süldő

70-115

2,5-3,0

8,0-10,0

Kan-, kocaszállás

1-5 éves kan, koca

115-300

3,0

9,0-12,0

Borjúprofilaktórium

1-10 napos borjú

40-50

2,5

5,0

Borjú-utónevelő

4-6 hónapos üsző

120-150

3,0-3,5

6,0-8,0

Üszőnevelő

6-24 hónapos üsző

150-450

4,0-4,5

7,0-10,0

Tehénistálló

2 éven felüli tehén

450-750

4,0-5,0

12,0-15,0

Hízómarha-istálló

1/ 2-1,5 éves hízó bika

150-600

4,0-4,5

10,0-12,0

Pillérek, teherhordó vázszerkezet

Pillérek, teherhordó vázszerkezet anyaga: fém, beton, fa.

A fém szerkezeteklehetnek: könnyű- és nehézfém tartókból gyártottak. A könnyűszerkezetek általában üreges profil szerkezetek acélból vagy alumíniumból. A nehézfém szerkezetek anyaga a melegen hengerel acélszerelvény (I, [, szelvény).

Az állattartó épületekben a fémszerkezeteknél, az acéltartóknál fokozott a korrózióveszély. Ezért célszerű a szerkezeteket a zárt technológiák használata esetén a belső állattartó tértől úgy megvédeni, hogy a tartószerkezet a külső térbe kerül. A térelhatároló falazat védi a szerkezetet az agresszívebb belső hatások ellen. Hasonló okból a fém keretgerendák alsó síkjára érdemes a hőszigetelő álmennyezetet szerelni.

A betonpillérek és gerendák készülhetnek a helyszínen vagy előregyártva.

A helyszíni gyártásnál megfelelő tervezés, kivitelezés esetén különösebb probléma nem merülhet fel. Az előregyártott betonszerkezetek elemei gyakran acél szerkezetekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ezeknek az elemeknek a korrózióvédelmére ügyelnünk kell. Fokozott védelmet és gondozást igényel a háromcsuklós betonszerkezeteknél az ún. vonórúd. A vonórúd a szerkezet állékonyságát biztosítja.

A fából készült pillérek és tartók Magyarországon a mezőgazdaságban leggyakrabban fenyőből és akácból készülhetnek.

A fenyőfa kiváló építőfa, könnyen megmunkálható, viszonylag hosszú, pontosan meghatározható keresztmetszetű építőfa készíthető belőle. A fenyőfa használata állattartó épületekben javasolható, de ügyelni kell a részletekre: legfontosabb, hogy mindig ki tudjon száradni, a különböző kapcsolódó helyeken zugok ne maradjanak.

A fenyőfa csak különleges vegyi eljárás után állítható a földbe, érintkezhet trágyalével. Különleges kezelés hiányában magasított betonalapot célszerű készíteni, és acélsaruval kell a fapilléreket az alaptömbhöz csatlakoztatni.

Az akác nehezebben megmunkálható keményfa. Akácból többnyire rövid hosszmérettel (kb. 3,5-4,0 m) készíthető egyenes tartófa. Akácot az állattartásban célszerű használni lehéjazva, különösebb megmunkálás nélkül rúdfaként. Az így kevéssé megmunkált akác m3 e viszonylag olcsó ezért érdemes az akác szerkezeteket úgy kapcsolni egymáshoz, hogy a fenyőnél használatos ácskötések helyett, segédszerkezeteket, betétfákat stb. és csavarozást alkalmazzunk. Az akác kiválóan viseli az állattartás környezeti terheléseit, ellenáll az agresszív hatásoknak, ezért a jövőben is az egyik „alapanyagnak” tekinthető az állattartó épületek építésénél.

Faszerkezetek használatánál még Magyarországon szóba kerülhet a nyárfa építőfaként való alkalmazása. A nyárfát legfeljebb tetőszerkezetként célszerű használni, pilléreknek, főtartóknak, ott ahol az állat érintkezhet a szerkezettel nyárfa nem használható.

Tetőfedések, héjazatok

A tetőfedés elsődleges feladata: a vízszigetelés biztosítása. A héjazat anyagának megválasztását lényegesen befolyásolja a tető formája, a tető lejtése, az épület funkciója, a tartószerkezet kialakítása. Az állattartásban a következő anyagú fedések használata javasolható leggyakrabban: nád, cserép, pala, fém profillemez.

A nádtető szükséges lejtése min. 35-400. A nád ősi tetőfedő anyag, kiváló a hőcsillapítása és jó a páraáteresztő képessége. A merinói juh hodályának lefedéséhez Magyarországon a nádtető felel meg a legjobban. Az állatok intenzív páraleadása ellenére télen sincs az állatok egészségét veszélyeztető páralecsapódás. Az ammónia a nádtetőn „átdiffundál”, így a hodály levegőminősége jó, a juhok gyapja nem sárgul. A nád további előnye, hogy viszonylag rossz minőségű tetőszerkezetre is feltehető, tehát egyenetlen keresztmetszetű, olcsó rúdfa szerkezetek is használhatók. A nád használatánál ügyelni kell a tűzvédelemre fontos a szabályos villanyszerelés, a villámvédelem biztosítása, kéményeknél a szikrafogók használata.

A különböző gyártmányú cserepek fedésként általában 35-400 lejtésű tetőkre alkalmasak. A cseréptető nagy előnye, hogy könnyen javíthatók és pótolhatók.

A palatetők közül az állattartásban leginkább a hullámpala használata terjedt el az elmúlt évtizedekben. A hullámpala ridegsége, viszonylag nehéz önsúlya ellenére népszerű tetőfedő anyag, mert olcsó, egyszerű alépítményt igényel, egyszerűen kivitelezhető, az állattartásban használt épületek tetőszerkezetének meredeksége és a hullámpalafedés által igényelt hajlásszög (15-200) gyakorlatilag azonos.

A hagyományos hullámpala anyaga az egészségre káros azbeszt, ezért a jövőben használatát lehetőleg mellőzni kell.

A fém profillemez

fedések egyre több fajtája jelent meg Magyarországon. A fém hullámtrapéz stb., lemezek könnyűek, viszonylag egyszerűen szerelhetők, egyszerű tartószerkezetet és minimálisan 8-100-os tetőhajlást igényelnek. A hajlított fémlemezek különleges felületbevonatokkal készülnek, melyek mindegyike korróziómentességet biztosít, de gyártanak speciális páralecsapódás elleni védelemmel ellátott lemezeket is. A lemezek térelhatároló falként, szendvicsfalak kéregszerkezeteként is használhatók.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

időszakosan veszélyes károsítók

a ->haszonnövények azon károsítói, amelyek átlagos körülmények között nem szaporodnak el... Tovább

acidofil festődés

a —>mikrotechnikában alkalmazott festési eljárás, a savas karakterű v. a vizes oldatban... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.