A mezőgazdaság és kiskerti növénytermesztés oldala

Több tízezer hektáron károsított a tél – állapítja meg a Magyar Agrárkamara

A belvíz elleni védekezés elviszi a víztársulások pénzét, melyből uniós fejlesztéseket kellett volna finanszírozni. Növények fagyban és víz alatt A télen hosszan tartó, hótakaró nélküli hideg nem alakult ki, így a szántóföldi növényeket – a repcét kivéve - nagyobb fagykár nem érte, ugyanakkor a belvíz számottevő kárt okozott. A Magyar Agrárkamara szakértői országszerte felmérést végeztek, és az ő becsléseik szerint a belvízzel sújtott terület nagysága elérheti a 130-140 ezer hektárt. Ezen belül a legnagyobb gond Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki, ahol összes belvízborított mezőgazdasági terület 47000 ha, ebből 36000 ha szántó, 11 000 ha rét,legelő; ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye kb. 25000 ha víz alatti területtel, melynek nagy része szántó; de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is több mint 20000 hektárt lepett el a víz. Mivel már hetek óta áll a víz e területeken, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vetéseket elpusztította a víz. A tavalyihoz képest hidegebb február meggyötörte a gyümölcsfákat és a szőlőket. A köztestület felmérése szerint több mint 4 ezer hektár alma, - a terület 31 százaléka -, 640 hektár szőlő – 5,5 százalék -, és a körte 37,5 százaléka, egyéb gyümölcsültetvényeknél – például meggy, cseresznye stb. – bő 5 ezer hektár károsodott a télen. Hogy milyen mértékben az majd a rügyfakadás után, tehát néhány hét múlva derül ki. Az őszi búza (kb. 1,12 millió ha vetésterület) állományokban, melyekben nem jelentős a belvízborítottság, a bokrosodás megfelelő mértékű. A növények kondíciója és egészségügyi állapota jó. A kártevők és a hideg nem tettek jelentős kárt a vetésekben, az esetleges gyengébb kondícióban lévő táblák oka főleg agrotechnikai problémákra vezethető vissza. Rozs (kb. 39 ezer ha vetésterület) kultúrák állapota, melyekben nem jelentős a belvízborítottság, megfelelő, fagykár nem károsította a növényeket. A triticale (133 ezer ha vetésterület) is megfelelően bokrosodott, a tőszám jónak mondható, korának megfelelő fejlettségű. Az őszi árpa állományok esetében a kedvező késő őszi időjárásnak köszönhetően a gyengébb vetések is megerősödtek. Az őszi káposztarepce (292 ezer ha vetésterület) állapota a legkritikusabb, egyrészt mivel ez a télre legérzékenyebb őszi vetésű kultúra, másrészt a területek egy része – az őszi szárazság miatt - későn vagy hiányosan kelt. A kamara felmérése szerint fagykárt szenvedett több mint 5 ezer hektár, ami nem sok, a terület 1,8 százaléka. A ritka kelésű, fejletlen növényállományokban tavasszal megindulhat az erős gyomosodás, itt elképzelhető a gyengébb területek kitárcsázása. Bár a hótakaró jótékony hatással volt a növényekre, csak mostanában fog kiderülni, hogy az elvetett összterületből mennyit fognak kitárcsázni a gazdálkodók. A te belvized, az én belvizem Az idén gyakorlatilag január elejétől az országban folyamatos a belvíz elleni védekezés, melyet többek között a vízgazdálkodási társulatok végeznek. A társulások a földtulajdonos tagjaik vízkárelhárítása érdekében tevékenykednek az FVM irányítása alá tartozó állami tulajdonú csatornákon. A védekezés költségei azonban szinte lenullázza e társulatok kasszáját – állapítja meg Balla Iván, a Magyar Agrárkamara innovációs és anyagi, műszaki osztályának elnöke, egyben egy víztársulat ügyvezető igazgatója. A központi költségvetés 1,8 milliárd forintnyi, az árvíz és belvíz elleni védekezésre fordítható összeg ezt a tevékenységet csak ott szolgálhatja, ahol a különféle vízügyi igazgatóságoktól átvett, jelenleg a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok kezelésében lévő műveken végeznek védekezést. Így más területeken az érdemi és hatékony védekezés jelentős költséghányadát a mezőgazdasági gazdálkodók viselik vállukon. Részelszámolásra csak a szivattyútelepeken végzett védekezési tevékenység esetén van lehetőség. - A belvíz azonban nem különbözteti meg a szivattyútelepeket „átvett”, vagy nem átvett műként, mint ahogy a hatékony védekezés is csak úgy várható el, ha a szivattyútelepekre vizet szállító csatornák működőképesek. A szivattyúzás önmagában történő finanszírozása semmit nem jelent, mert nem lesz ráfolyás a csatornából – szögezi le Balla Iván. A kamarai osztály elnöke szerint a védekezést így a társulatok a tagjaik eddigi befizetéséből finanszírozzák és ez azzal a következménnyel járhat, hogy elfogy a pénzük. Ezzel viszont az a baj, hogy az uniós források megszerzésére beadott EMVA-s pályázataihoz a saját erőt nem fogják tudni biztosítani. Ily módon a magyar mezőgazdaság több milliárd forintos vízgazdálkodási célú fejlesztési lehetőséget kell, hogy visszamondjon, vagy leállítson.