notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Erdőgazdálkodás az Európai Unióban

Hirdetés

Erdőgazdálkodás az Uniós csatlakozás kapcsán

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az Európai Unió a mezőgazdasági termékekkel ellentétben nem alakított ki közös erdészeti politikát, hanem egy erdőgazdálkodási stratégiát dolgozott ki, amelyet az Európai Parlament Mezőgazdasági és Térségfejlesztési Bizottsága 1997. január 30-i ülésén fogadott el.
Erdőgazdálkodás az Európai Unióban
Az Európai Unió a mezőgazdasági termékekkel ellentétben nem alakított ki közös erdészeti politikát, hanem egy erdőgazdálkodási stratégiát dolgozott ki, amelyet az Európai Parlament Mezőgazdasági és Térségfejlesztési Bizottsága 1997. január 30-i ülésén fogadott el.
A stratégia kidolgozásánál az alábbiakat vették figyelembe:
· a Rio de Janeiro-i Föld Csúcstalálkozón deklarált, az erdőre vonatkozó alapelveket,
· az EU-n belüli országok szakpolitikáját,
· a jogi helyzetet,
· az erdészeti akcióprogramokat.
Az elfogadott alapelvek szerint az erdőnek három fő funkciója van:
· termelési: a fa az erdőből nyerhető, megújítható fő jövedelemforrás,
· környezetvédelmi: talaj vízháztartásának szabályozása, árvízvédelem, erdei vadállomány védelme, településvédelem, fokozottan védett természeti területek védelme, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló feladatok.
· rekreációs: egészségügyi, szociális, sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdőterületek.
Jogi helyzet
Az erdészettel kapcsolatos akciók a Római Szerződés alábbi cikkelyeihez kötődnek:
· Mezőgazdasági Politika (43.cikkely)
· Versenypolitika (92. cikkely)
· Harmonizáció (100. cikkely)
· Kereskedelempolitika (113. cikkely)
· Környezetpolitika (130R és 130S cikkelyek).
Az Unión belül a szubszidiaritás elve alapján az erdészettel kapcsolatos elsődleges döntéseket országos szinten hozzák meg.
Erdészeti akcióprogram
Az Erdészeti Akcióprogramot a Tanács 1989-ben fogadta el, amelyet 1992-ben megerősítettek.
A program keretében nyújtott támogatások:
· Erdővédelem (2157/92. és 2158/92. számú szabályozás)
- légkör szennyezettséggel kapcsolatos védelem: 1992-96. évi időszakra 29,4 millió ECU
- erdőtüzek elleni védelem: 1992-96. évi időszakra 70 millió ECU
· Térségfejlesztés keretében az erdő állapot feljavítása (1610/89.sz., 4256/88. és 867/90. szabályozás)
- 1989-1993. időszakban 380 millió ECU,
- 1994-1999. időszakra 416 millió ECU
· Közös Agrárpolitikához kapcsolódó intézkedések: (2080/92. szabályozás)
A CAP 1992. évi megreformálása új ösztönzést adott a mezőgazdasági területek beerdősítésének, illetve a meglévő területek rehabilitációs feljavításának. A Bizottság 1993-1997. időszakra 650 ezer hektár terület erdősítését és 130 ezer hektár meglévő terület rehabilitációs feljavítását hagyta jóvá. A Közösség pénzügyi hozzájárulása a tagállamok költségeihez a ténylegesen felmerült költségek 50 - 70 %-a között változik, hozzávetőlegesen 1,2 milliárd ECU.
· Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (EFICS) (1615/89 és 400/94. sz. szabályozás). Az 1993-1997. időszakra az előirányzat értéke 3,9 millió ECU volt.
· Az erdők genetikai értéke: (1467/94. szabályozás). Elsődleges célja a mezőgazdasági és erdészeti genetikai készletek védelme, osztályozása és hasznosítása.
· Tudományos kutatás támogatása a Közösségi Kutatási Keretprogramon belül történik.
Az Erdészeti Állandó Bizottságot a 89/367 sz. tanácsi szabályozás hívta életre. Végzi a tagállamok egymás közötti koordinálást. 1989 óta az Európai Unió szintjén kialakítandó erdészeti politika elsődleges fórumává vált.
Az Unió tervezett feladatai, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét
A Helsinki Miniszteri Konferencián (1993) definiálták a tartamos erdőgazdálkodást:
A tartamos erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy az erdőket és fás területeket olyan módon kell gondozni és használni, hogy azok
· biológiai változatossága, termőképessége, felújítási kapacitása és életenergiája megmaradjon
· meghatározó környezeti, gazdasági és társadalmi funkcióknak megfeleljen
· más környezeti rendszerek ne károsodjanak.
A tagállamok saját szakpolitikájukat e kereteken belül alakítják ki.
Az Unió erdészeti stratégiája az alábbi cselekvési területeket tartalmazza:
Erdőforrások védelme:
· tartamos erdőgazdálkodás irányelveinek kidolgozása
· erdők felújításának ösztönzése
· növény-egészségügyi megfigyelés hatékonyságának fokozása
· erdővédelem módszereire irányuló kutatások elősegítése (rovarok, betegségek ellen)
· az ENSZ Klímaváltozási Egyezmény tagországok által történő ratifikálása
· vadgazdálkodási követelmények beépítése az erdőgazdálkodás tervezésébe
Tűzvédelem:
· a jelenlegi 2158/92. sz. szabályozás keretében folyó cselekvés pénzalapja elégtelen, további finanszírozást kell biztosítani a leégett erdőterületek újraerdősítéséhez
· a Strukturális Alapokon belül az erdő tűzvédelmére szánt források összehangoltabb módon történő felhasználása,
· az erdőtűz megelőzésére, felderítésére és elhárítására történő kutatások elindítása
Biológiai változatosság (biodiverzitás) megőrzése:
· 1467/94 sz. rendeletben biztosított pénzalap növelése
· az erdőtelepítésekre, különösen a monokultúrás erdőtelepítésre irányuló kutatómunka elősegítése
· az erdőgazdálkodás és a biológiai változatosság kapcsolatát vizsgáló kutatómunka támogatása
Az erdő rekreációs értékének növelése:
· a határokon átnyúló erdőségek esetében az együttműködés ösztönzése
· az EU térségfejlesztési politikájába is épüljön be az erdők rekreációs funkciójának támogatása
Az erdő értékének növelése:
· a költségvetési előirányzat a következő öt évben történő növelése
· az erdészeti oktatás kereteinek bővítése, az egyes tagországok oktatási rendszerének megismerése
· az erdő tulajdonosai és használói közötti együttműködés kialakítása
· a faanyag energetikai és faipari felhasználására irányuló kutatások ösztönzése.
Az általános környezetet érintő intézkedések:
· a CAP erdészettel kapcsolatos pénzalapjainak növelése
· a tagországok által fizethető prémiumok növelése
· a magán erdőtelepítők részére az eddiginél nagyobb támogatás folyósítása.
Az erdőgazdálkodás uniós finanszírozása a kibővítés után
Az Unió tagállamainak száma néhány éven belül 25-re emelkedik. A tagállamok elsődleges feladata az erdőgazdálkodás és annak finanszírozása. Az erdészeti stratégiában felvázolt feladatok elvégzéséhez az alábbi költségek merülnek fel:
Erdővagyon védelme 10 millió ECU/év
Erdőtüzek: megelőzés 25 millió ECU/5 év, újraerdősítés 300 millió ECU/5 év
Erdővagyon értékének növelése 500 millió ECU/5 év
ACP (Afrika, Karib-térség, Csendes-óceán) 400 millió ECU/5 év
Biológiai változatosság megőrzése 3 millió ECU/év
A környezettel kapcsolatos intézkedések 10 millió ECU/év
Átlagos évi növelt költség 353 millió ECU/év



1. ábra: Magyarország erdősültsége















 

Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
365 195
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
5 959 930
Közösség

28/2006. (IV. 7.) FVM rendelet

az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet... Tovább

takarmányretek (Raphanussativus L.)

->keresztes-virágúak családjába tartozó, már az ókorban kedvelt étkezési retek egyik... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 140

Átlagos értékelés: 5.0