A paprikafélék a legnépszerűbb fűszernövények közé tartoznak az egész világon, köszönhetően többek között a csípős ízért felelős vegyületnek, a kapszaicinnek. A termés belső falán lévő bordák mirigyeiben termelődik, és onnan terjed szét a paprika többi részébe. A kapszaicin kristályos vagy viasszerű, színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten szilárd vegyület, de már 62-65 fokon forr. Vízzel nem elegyedik, de jól oldódik például éterben, lúgokban és alkoholban.
A paprikákat mossuk meg, tegyük száraz konyharuhára, és hagyjuk őket megszáradni. Amint ez megvan, kezdjük el kicsumázni. Én külön-külön dolgoztam fel a csípős zöldpaprikákat, és az édes pirosat, de persze ez nem szentírás. Egyszerűen azért tettem, mert így lehetőségem volt arra, hogy szabályozzam a végeredmény csípősségét azzal, hogy milyen arányban keverem őket össze. Végül erre nem volt szükség, mert pont úgy lett jó, hogy az egészet összekevertem.
Szóval, a paprikákat csumázzuk ki. A csípős paprikából nem szedtem ki a magokat, mert az tovább erősíti azt, de az édes paprikákból kiszedtem teljesen, mert oda egyáltalán nem kell. Ezt követően feldaraboltam a paprikákat, hogy könnyebb legyen majd turmixolni, vagy darálni (attól függ, kinek mi áll rendelkezésére).A legjobb a húsdarálóval ledarálni, ha van hozzá egészen apró lyukú betétünk. Nekünk ilyen nincs, így nem maradt más lehetőség, mint hogy robotgéppel apróra vágjuk, majd a tökéletesebb állag érdekében botmixerrel elpépesítsük.
Ezt követően jöhet az összekeverés. Ezt mindenki tegye ízlése szerint attól függően, hogy milyen paprikákat használt fel. Tegyük bele a pépbe a sót és a citromsavat. Ha minden jól megy, akkor nagyjából másfél kiló az eredmény. Ez még nagyon sok lét tartalmaz, ezt nem lehetne éppen paprikakrémnek nevezni, ráadásul a sótól még több lét fog ereszteni. Ezért tegyük félre 10-15 percre, majd nagyon apró lyukú szűrőn, vagy sűrű szövésű textilen szűrjük át. Nekem fél liter lé jött le róla, mire krémnek lehetett nevezni.
Az így megmaradt kicsit több, mint egy kilogrammnyi paprikakrémet elkezdtem előzőleg tisztára mosott üvegekbe tölteni. Minden üveget teljesen nyakig töltöttem, majd lapka nélkül a mikróba tettem és átforrósítottam. Kivettem, és még amíg forró volt, jó szorosan rázártam a lapkát. Mire kihűlt, szépen behorpadtak a tetők, amiből lehetett látni, hogy kialakult az üvegben a vákuum. Ezután mehetett a kamrapolcra.
A bolti paprikakrémek általában 11-14% sót tartalmaznak, és mellé még tartósítószereket. Mivel mi nem használtunk tartósítószert, az egyéb receptjeinknél bevált 1:5 arányt tartottuk a sózásnál, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a darálmány minden kilójára 20 dkg sót számítottunk, így jött ki a 16% sótartalom. Amikor felhasználjuk a paprikakrémet, majd számoljunk azzal, hogy ez már sós, így az ételbe egy picivel kevesebb só kell majd.
Én a fent említett három fajta paprikát kevertem össze egyedi arányban, de természetesen bármilyen paprikaféle felhasználható az egyéni ízlésnek megfelelően. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy az elkészült paprikakrém szín-, íz-, és aromavilága a felhasznált paprikaféléktől függően kisebb, vagy akár nagyobb mértékben is eltérhet attól, amelyet most itt irányadónak bemutattunk.
Ahogy beköszönt a jó idő azokon a termesztett növényeinken kívül is érdemes lesz odafigyelni környezetünkre – mondjuk a piros árvacsalánra, melyet idén elmondom miért lesz hasznos Neked is gyűjteni.
A magyar mezőgazdaság évtizedek óta világszínvonalú alapanyagokat biztosít a hazai gasztronómiának. De vajon hogyan kerül a gondosan nevelt kacsa, a prémium minőségű borjú vagy a friss tanyasi csirke Budapest legjobb éttermeibe? Milyen út vezet a vidéki t...
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt nyújtanak. Magyarország számos lenyűgöző arborétuma télen is várja a természet szerelmesei...