Vonalkódtechnika alkalmazása a növénytermesztésben, borászatban, állattenyésztésben, húsfeldolgozásban

Hirdetés

Vonalkódtechnika alkalmazása az agrárágazatban

Eiler Olga
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A vonalkód, az EAN rendszer bevezetése és elterjedése Magyarországon húsz évvel ezelőtt kezdődött. Először a fogyasztási cikkek gyártói, kozmetikai ipar, élelmiszeripar majd a gyógyszeripar vezette be. Ma már nem csak a fogyasztási cikket jelöli, hanem az egész gazdaságot átfogó kommunikációs és azonosítási rendszert alkot. Vonalkód nélkül elképzelhetetlen a logisztikai láncok, a raktárak a nagy - és kiskereskedelem működése. A vonalkód felhasználók hazai szervezete, az EAN Magyarország Kht. több mint húsz évvel ezelőtt csatlakozott az EAN nemzetközi szervezetéhez, az Európai Termékszámozási Társasághoz. Az Egyesült Államokban működő UCC rendszerrel 2005 évtől az EAN rendszer egyesült, ami a tagvállalatok, és a felhasználók számára egyaránt biztosítja a rendszer akadálytalan, globális szintű alkalmazását. Az EAN.UCC rendszert, a működtetését az amerikai szervezetek csatlakozását követően új elnevezéssel a GS1 végzi, nemzeti szervezetek hálózatán keresztül. A nemzeti tagszervezetek a világ több mint száz országát képviselik. Jelenleg közel egymillió tagvállalat alkalmazza a termékek szolgáltatások, egyértelmű azonosítását biztosító szabványos rendszert, amelynek megoldásai lehetővé teszik az adatok gyors és automatikus feldolgozását az üzleti folyamatokban.
Vonalkódtechnika alkalmazása a növénytermesztésben, borászatban, állattenyésztésben, húsfeldolgozásban

A vonalkód, az EAN rendszer bevezetése és elterjedése Magyarországon húsz évvel ezelőtt kezdődött. Először a fogyasztási cikkek gyártói, kozmetikai ipar, élelmiszeripar majd a gyógyszeripar vezette be. Ma már nem csak a fogyasztási cikket jelöli, hanem az egész gazdaságot átfogó kommunikációs és azonosítási rendszert alkot. Vonalkód nélkül elképzelhetetlen a logisztikai láncok, a raktárak a nagy - és kiskereskedelem működése. A vonalkód felhasználók hazai szervezete, az EAN Magyarország Kht. több mint húsz évvel ezelőtt csatlakozott az EAN nemzetközi szervezetéhez, az Európai Termékszámozási Társasághoz. Az Egyesült Államokban működő UCC rendszerrel 2005 évtől az EAN rendszer egyesült, ami a tagvállalatok, és a felhasználók számára egyaránt biztosítja a rendszer akadálytalan, globális szintű alkalmazását. Az EAN.UCC rendszert, a működtetését az amerikai szervezetek csatlakozását követően új elnevezéssel a GS1 végzi, nemzeti szervezetek hálózatán keresztül. A nemzeti tagszervezetek a világ több mint száz országát képviselik. Jelenleg közel egymillió tagvállalat alkalmazza a termékek szolgáltatások, egyértelmű azonosítását biztosító szabványos rendszert, amelynek megoldásai lehetővé teszik az adatok gyors és automatikus feldolgozását az üzleti folyamatokban.





A fogyasztási cikkek területén legelterjedtebb Európában az EAN-13. A nyomon követési rendszerek bevezetéséhez az EAN-UCC az egyszerű azonosításnál több, további szükséges termékinformációk kódolására alkalmas UCC/EAN-128 vonalkódot kínálja. Ez a rendszer az áruk fizikai nyomon követését biztosítja, valamint az adatok felvételét a logisztikai rendszerekbe. A legfontosabb ilyen adatok az áru azonosítására, mennyiségére, eltarthatóságára, szállításának helyére vonatkoznak.

Az automatikus azonosítási technológiák, a vonalkódtechnika fejlődése az utóbbi évtizedekben azt eredményezte, hogy a felhasználók között az ellátási lánc összes szereplője megtalálható: termékgyártók, raktározó és szállítmányozó cégek, a hazai kis- és nagykereskedelem legkisebb és legnagyobb egységei.

A kereskedelemben elterjedten használt műanyag rekeszek egyike, az Albuplast Műanyagfeldolgozó RT. gyártmánya. A rekeszen külön felületet alakítottak ki a vonalkódos címke elhelyezésére. A műanyag rekeszt, amely polietilénből készül, több gyártó évek óta használja:

pl. a Gallicoop Rt., a Taravis Kft és a Pannon Baromfi.

A globalizációs kihívások, a versenyképesség megőrzése, az uniós csatlakozás számos az agrárágazat területén tevékenykedő vállalkozást kényszerített a vonalkód bevezetésére. Az áruházláncok beszállítói, az exportáló termelők, gyártók csakis a vonalkódtechnika megfelelő alkalmazásával őrizhetik meg piaci pozícióikat. A vonalkódtechnika néhány alkalmazási területét a Vonalkód Rendszerház munkatársai ismertették meglévő, illetve megvalósítás előtt álló projektek alapján.

EAN GSl Magyarország KHT szerepe a nyomon követésben

Magyarországon 2005. január elsejétől az egész élelmiszerszektorra vonatkozó nyomon követhetőségi Európai Uniós törvény érvényes. A témával az EAN (hamarosan GS1) Magyarország Kht .már évek óta foglalkozik. A kötelezettség a 178/2002 EU reguláción alapszik, amely az élelmiszerpiac minden szereplőjére érvényes, kezdve a takarmány készítőtől egészen a végtermék előállítóig. Röviden és egyértelműen az ellátási lánc bármely pontján tudni kell: kitől, mit, mikor, kinek és honnan, hová, mennyit szállítottak. A cél érdekében az agrárágazatban ezt rendszerben kell működtetni és a rendszer egységeit össze, kell kapcsolni. Az EU reguláció azt is előírta, hogy élelmiszerbiztonsági hivatal kell létrehozni, amely a nyomon követhetőség felügyeletét végzi országos szinten. Vannak területek, amelyeken Magyarország az uniós országokhoz képest jól áll, például az un. marhalevél, tehát a vágóállatok nyilvántartása és nyomon követése területén, viszont sokat kell tenni annak érdekében, hogy az élelmiszerbiztonság követelményeinek megfelelően megvalósuljon az automatikus adatfeldogozás és az elektronikus szállítási értesítés az agrárágazatban.

Hirdetés

Vonalkód a növénytermesztésben

A kukorica vetőmag termelőjének már a termelés megkezdésekor az OMMI-nál (Országos Mezőgazdasági Minőségellenőrző Intézet) bejelentési kötelezettsége van. Az OMMI hatáskörébe tartozik a vetőmag-szaporítások ellenőrzése, vizsgálata és minősítése.

A készterméket tehát a vetőmagot csak az OMMI minősítése és műbizonylata alapján lehet forgalomba hozni. Ez a tevékenység napjainkban egyre fontosabbá válik, hiszen a bizonytalan eredetű vetőmagok veszélyeztetik a fajtatisztaságot, a termékbiztonságot és ezáltal a fogyasztók egészségét is veszélyeztethetik.

A kukorica vetőmagot beszállítják az OMMI területileg illetékes telephelyére, ahol elvégzik a minősítést. A kész vetőmagot szárítás után 40 kg-os zsákokba csomagolják, majd a zsákokat zsákszájvarrással lezárják. A varráskor egy vonalkóddal ellátott karton címkét is hozzávarrnak a zsák szájához, amelyen, a megnevezésen kívül a vonalkód és a területi vetőmag-felügyelet adatai, a műbizonylat száma és a tétel teljes tömege, valamint a termelő megnevezéseszerepelnek. A címkén lévő vonalkód alkalmas a vetőmag azonosítására és nyomon követésére. A címkén a vonalkódon kívül az előírásoknak megfelelő feliratok is helyet kapnak. A címkén levő jelölések a vonalkóddal együtt a termelőnél nyilvántartásba kerülnek, ezáltal biztosítva van a termény nyomon követése egészen a vetőmagtermelőig.

Nyomon követési rendszer irányelvei a borászatban

A nyomon követés biztosítása törvényi kötelezettség az Európai Unióban a bortermelés és a kereskedelem területén is.

Az EAN (GS1) és a Világ boriparának vezető cégei, az angliai székhelyű Wine és Spirit Association (Bor és Szeszipari Szövetség) valamint az AFED a francia társszervezet 2005. januárjában nyilvánosságra hozták a borokra vonatkozó legújabb nyomon követési irányelveket. A „Bor ellátási láncra vonatkozó irányelvek” letölthetők a http://www.gs1.org//

weboldalról. A projektben Magyarország aktív szerepet vállalt. Előkészítés alatt áll az útmutató magyar változata is. A dokumentum segítséget nyújt a bortermelőknek és forgalmazóknak az EAN. UCC rendszer bevezetéséhez, amely lehetővé teszi számukra az Európai Általános Élelmiszertörvény (European General Food Law) nyomon követési előírásainak teljesítését.

Vonalkód az állattenyésztésben

Látszólag egyszerűnek tűnik a vágóállatok és a vágóhídi nyershús vonalkódos jelölésének bevezetése. Azonban, ha arra gondolunk, hogy az állatokon nem lehet egyszerűen címkézéssel, mint egy iparcikknél a jelölést megoldani, akkor kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű. Régi követelmény a tenyészállatok és a haszonállatok jelölése és azonosíthatósága.

Hirdetés


Valamikor tetoválással majd számozott fém, illetve alumínium fülbevalóval oldották ezt meg. A jelölés és a nyomon követés különösenfontossá vált a BSE (kerge marhakór) megjelenésekor. A szarvasmarhák azonosítására és jelölésére az EC 1760/2000 számú rendelet vonatkozik, amely még a belőlük készült hústermékek címkézési szabályait is elírja. A vonalkódtechnika segítségével többféle jelölési megoldás lehetséges. A lényeg azonban az, hogy az állat azonosítható és egészen a feldolgozás után is a késztermék visszakövethető legyen.

A szarvasmarháknál bevezetett egységes marhalevél egyúttal egy azonosítási rendszer alapja. A marhalevélen egyazonosító szám szerepel, amelyből vonalkód készül, és ez kerül a műanyag fülbevalókra, amelyeket az állat mindkét fülében élete végéig visel.

A fülbevalókon lévő vonalkód tisztántartása, leolvasása, élő, izgő-mozgó állatokról lévén szó elég körülményes. Ezen olvasási bizonytalanságok kiküszöbölésére egyes külföldi állattartó cégek fejlettebb azonosítást, RFID technikát alkalmaznak. Az állattal lenyeletnek egy kapszulát, ami tulajdonképpen egy mikrochip, amely rádiófrekvenciás technikával működik.

Léteznek más rádiófrekvenciás megoldások is, amelyeknél a kapszulát, tehát a mikrochipet, az állat bőre alá ültetik be, például a kutyáknál. Ezt a módszert a fogyasztásra szánt vágóállatoknál élelmiszerbiztonsági előírások miatt nem használják. Az állattartásban alkalmazott vonalkód szerepe a vágóhídon, majd a húsfeldolgozásban is jelentkezik, hiszen így valósítható meg az azonosítás és a nyomon követés.

Vonalkód a húsfeldolgozásban

A vágóhídon folytatódik a nyomon követhetőség problémája. A hússzektorban különösen az elmúlt években különböző járványok, betegségek a fogyasztóknál veszélyérzetet keltettek és bizalmatlanságot okoztak. A húsfeldolgozás területén ezért az egész világon alapkövetelménnyé vált az élelmiszerbiztonság fokozása és a követhetőség biztosítása. Az EU-szabályozás szerint, a hústermékekre 2005-ig meg kell valósítani a vágóhídtól a boltig, olyan nyomon követési eljárást, amely bármely probléma estén azonnali visszahívást tesz lehetővé. Ezen kívül olyan módszereket kellalkalmazni, amelyek a húsfeldolgozás technológiai körülményeinek és a törvény szabta előírásoknak is, megfelelnek.



A KÓ-BOR HÚS Kft. számára a Vonalkód Rendszerház dolgozta ki és vezette be a jelölési, illetve a nyomon követési rendszert. Az élelmiszeripar szigorú előírásainak figyelembevételével olyan címke alapanyagot kellet kiválasztani, amelynek ragasztóanyaga ártalmatlan. Ezen kívül a hús nedves felületére jól felragaszthatónak és a teljes technológiai és logisztikai folyamatban tartósan tapadónak kell lennie, nem válhat le a műveletek során.

Mindezt a húsfeldolgozó üzemben uralkodó viszonylag magas páratartalom, a húsdarabok mozgása, szállítása, raktározása valamint a szélsőséges hőmérsékleti igénybevétel, mélyhűtés esetén is teljesíteni kell a speciális címkének. A címke piros, fehér, zöld kerete élelmiszerbiztonsági előírások figyelembevételével készül, pl. a nyomdafesték nem érintkezhet a hús felületével.

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kacsa vírusos májgyulladása

kórokózója enterovírus; fogékony naposkacsa-állományokban hirtelen jelentkezik, tömeges... Tovább

fogamzási százalék

a 100 ivarzó, termékenyített anyából vemhesültek száma, egy adott időszak alatt. Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.