A magyar kertek egyik közkedvelt alakját mutatom most be nektek, ami nem más, mint a buxus. Tartsatok velem és tudjatok meg mindent a buxus ültetéséről, gondozásáról, metszéséről!
A puszpáng (Buxus), vagy ismertebb nevén a buxus egy sokoldalú növénynemzetség, amely tagjai egész évben színt visznek a kert látványvilágába. Örökzöld leveleik minden téli tájat felüdítenek, ráadásul némi kreatív metszéssel szabadon alakíthatók tetszőleges formákra.
A különböző buxusfajok méretei, formái és hidegtűrő határai eltérnek egymástól, és ezeket mind fontos figyelembe venni, amikor saját kertedbe válogatsz közülük. Vannak buxusok, amelyek alacsonyra nőnek meg, és szerteágaznak, míg mások gömbölyded, vagy éppen magasabb, csúcsosabb formát vesznek fel. Ami azonban a legtöbb buxusban közös, az az, hogy remekül tűrik a metszéseket, ezért ideális választások sövényeknek is.
A buxusok általános jellemzői
A buxusok 5-9 USDA zónákban termeszthetők évelőkként, bizonyos fajtáik pedig még a 4-es zónákban is hidegtűrők. Méreteik, mint fent említettük, rendkívül változó. Egyes fajok 30 centisre, míg mások 6 méter magasra nőhetnek meg, szélességük pedig 60-240 cm között mozog. A buxusok félárnyékos, vagy foltokban árnyékos helyen érzik magukat igazán otthon, de a közvetlen napfényt is megtűrik (kivéve a déli perzselő napsütést).
Ha túl sok napfény éri őket, akkor megéghetnek és leveleik megbarnulhatnak. Egyes fajok, úgymint a Morris Midget jobban tűrik a napsütést – ezek jobb választások lehetnek, ha napos, meleg helyre szeretnél buxust ültetni. Apró, citromsárga virágaik tavasszal nyílnak, de a buxusokat főleg levélzetükért termesztik.
Bőrös tapintású leveleik egymással szemben nőnek, formájuk azonban változó (egyesek lándzsavégre hasonlítanak, míg mások kerekdedek). A buxusok levelei általában sötét kékeszöldek, de vannak halványzöld és kétszínű levelű fajok is.
Mérgezők-e a buxusok?
Igen, a buxus egy olyan alkaloidot (növényi vegyületet) termel, amely az emberekre, a kutyákra és a macskákra nézve is mérgező. A buxus nedvei érintésre bőrirritációt, elfogyasztva pedig gyomorpanaszokat, szédelgést, rángatózást és súlyos légzési problémákat okozhatnak. Vidéken a buxusok védelmet biztosíthatnak az őzek ellen, ugyanis az alkaloidok miatt kellemetlen ízük van, és szaguk taszítja őket. Most pedig nézzük, mi szükséges ahhoz, hogy csodaszép buxusunk legyen, a következő oldalon folytatom!
