Közel száz éves nemesítésnek köszönhető ez a szuperizmolt szarvasmarha, melynek testfelépítését bármely bodybuilder megirigyelné. A legtöbben azt gondolnák, hogy ilyen izmos külsőt csakis szteroidokkal lehet elérni, azonban mind e mögött tudatos tenyésztői munka rejtőzik.
Lassan száz éve, hogy elkezdték kialakítani a Fehér-Kék Belga szarvasmarhát. A tenyésztők mindig a legnagyobb izomtömeggel rendelkező egyedeket vették tenyésztés alá mind a tehenek, mind a bikák közül. Az így világra jött újabb és újabb nemzedékek egyre nagyobb izomképzésre tettek szert. A tudomány fejlődésével a tenyésztéshez jelentősen hozzájárult a későbbiekben a mesterséges megtermékenyítés is.
A szuperizmoltság, vagy dupla izomzat nem azt jelenti, hogy minden izomból kettő van. A Fehér-Kék Belga izmainak száma megegyezik az összes többi szarvasmarháéval, azonban az izomzat minősége messze meghaladja a többiét.
Az extrém méretű izmok mögött nem szteroidok, hanem egy gén áll, amely a culard (külar) jellemért felelős. Ezt a gént feltehetően minden szarvasmarhafajta birtokolja, de a Fehér-Kék Belgánál a tenyésztés révén ez a gén dominánssá vált. Brutális ez az állat, lapozz tovább és tudj meg róla többet!
Mára a tenyésztésük nem képzelhető el mesterséges megtermékenyítés nélkül. Több előny is származik ebből. Az első és egyben talán legfontosabb előny, hogy teljes mértékben tisztába van a tenyésztő, milyen apaállattól származik az örökítő anyag. Második, hogy a mesterséges megtermékenyítés során szinte száz százalékos a fogamzás esélye. Utolsó, de a legkevésbé sem elhanyagolható tény, hogy természetes fedeztetés esetén a több mint egy tonnás bika könnyedén kárt tehet a tehénben. A kiváló genetikai alapok azonban mit sem érnek, ha nincs a marha rendesen takarmányozva. A fehér-kék belga szigorú étrenden él, hogy a lehető legjobb minőségű spermát adják és a legegészségesebb utódokat hozzák a világra. Teljes kifejlettségüket pedig 5 éves korukra érik el, amikor kb. 1100 kilót nyomnak.
A fehér-kék fajtához még a hentesek is különleges módszerrel kezdenek hozzá, az úgynevezett belga vágással darabolják fel azokat. Ennek az a lényege, hogy az izmokat és izomcsoportokat az izompólyáknál választják szét, így az egyébként is hatalmas méretű húsválaszték szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Bár állítólag a vendéglátósok nem szeretik annyira a fehér-kék belga bélszínt, mert az annyira nagy, hogy a belőle készült steak lelóg a tányérról, ha pedig megfaragják, már nem is nevezik igazi steak-nek.
A belga húsmarha igazi értékeit igazán csak a vágás után lehet felbecsülni. A színhús aránya a csontos húsban 75-80 % a szokványos 66–71 %-kal szemben. A csont 13–15 %, az izmok közti faggyú pedig csupán 4–6 %.
A hús faggyútartalma más fajtákban átlagosan 10 %, de némelyik húsfajtában 18 %-nál is több lehet. Habár a hús szárazanyag-tartalma a normális 24 helyett csak 23 %, minősége mégis kitűnő.
Vízmegtartó képessége nagyon jó, rostozata finom, fehérjetartalma pedig megegyezik a más fajtákéval. És a legfontosabb, hogy elenyésző benne a zsír, és emiatt kompetensebb más marhákkal szemben, mert a zsírt nem mindenki kedveli.
Az elmúlt években a hazai szakemberek magas szakmai munkája révén nagyüzemi tejelő tehén állományunk genetikai háttere folyamatosan fejlődött. Ennek köszönhetően ma már nem elérhetetlen cél a tehenenkénti 8.000-10.000 liter tej fejése. Jelentős erőfeszíté...
Nyáron legeltetéssel vagy kizárólag zöldtakarmány etetésével nem fedezhető a nagy tejtermelés energiaigénye.
Nosztalgiával gondolunk azokra a történelmi időkre, amikor Magyarország Európa marhahús-ellátója volt, de az ezt követő évszázadokban is hagyományosan, mondhatnánk mindig marhahús-exportőrök voltunk. A magyar szürke, később a magyar tarka húsa a legigénye...