notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése igen költséges lenne, és ahhoz, hogy ez jól működjön egy igen összetett és minden területre kiterjedően kellene bevezetni

Hirdetés

Megoldás-e a betétdíj?

Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

Az italoskarton csomagolásból nem létezik újratölthető változat, betétdíjat sem vezettek be rá sehol a világon - a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást e csomagolási hulladékok problémájára is, mutat rá egyúj kutatás.
Az EU tagállamaiban az elmúlt tíz évben 12-ről 30 százalékra emelkedett a hulladékká vált italoskartonok anyagában történő hasznosítási aránya
Mindamellett, hogy sehol a világon nem létezik újratölthető változata az italoskarton csomagolásnak mégis 2 százalékát újra kellene tölteni a dobozoknak, hogy ne kelljen újrahasználati termékdíjtételt fizetnie a töltőknek. A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése költséghatékonysági és környezetvédelmi szempontból sem jelentene jó megoldást a hulladékká vált italoskarton dobozok hasznosítására – derül ki egy a Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézet által elkészített tanulmányból.

A három legnagyobb magyarországi italoskarton-forgalmazó vállalat által létrehozott Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) megbízásából készült elemzés kimutatja: az üzletekben lévő visszaváltó helyek gyakran tárolási, higiéniai és munkaerő-gondokkal küszködnek.

Szelektív hulladékgyűjtés



Magyarországon a jogalkotók és a környezetvédő civil szervezetek időről-időre felvetik a kötelező betétdíjas szabályozás bevezetésének lehetőségét, ám a most elkészült tanulmány is arra világít rá, hogy ehelyett a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése jelenthet megoldást a csomagolási hulladékok problémájára.

Az EU tagállamaiban az elmúlt tíz évben 12-ről 30 százalékra emelkedett a hulladékká vált italoskartonok anyagában történő hasznosítási aránya. Magyarországon az italoskarton szelektív gyűjtése csak az elmúlt néhány évben kezdődött meg, tavaly országosan összesen 910 tonna italos kartondoboz került a szelektív gyűjtőedényekbe, amely 8 százalékos visszagyűjtésnek felel meg.

Az EU néhány tagállamában például 100 italoskartonból az alábbi mennyiségeket gyűjtik vissza és hasznosítják újra:

• Németországban  100 dobozból 65 darabot
• Csehországban    100 dobozból 18 darabot
• Magyarországon   100 dobozból  8 darabot

A jelenlegi kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a csomagolások egy speciális fajtája az italoskarton dobozok, - amelyekbe főként tejet és gyümölcslevet töltenek- ezen csomagolás által okozott környezeti hatások jelentősen csökkentek a szelektív gyűjtés elterjedésének és újrahasznosítás javulásának köszönhetően.

Hirdetés

Költséges lenne a kötelező betétdíjas rendszer

Hirdetés


A kötelező betétdíjas rendszer bevezetése igen költséges lenne, és ahhoz, hogy ez jól működjön egy igen összetett és minden területre kiterjedően kellene bevezetni. Egy 2006-ban végzett vizsgálat azt mutatta, hogy egy kötelező betétdíjas rendszer bevezetése az üveg, a PET, az alumínium és a kartoncsomagolásokra 12-20,7 millió euróba (3,2 – 5,3milliárd Ft) kerülne, 93 százalékos átlagos visszaváltási arányt feltételezve.

Az italoskarton integrálása a betétdíjas rendszerbe amiatt is különösen problémás, hogy visszagyűjtése nem oldható meg automaták segítségével. Ugyanis a jóval olcsóbb és egyszerűbb gyűjtést lehetővé tevő visszaváltó automaták az italos kartondobozokat nem tudják megfelelően kezelni, azok alakja és a benne maradt folyadékok miatt.

Az IKSZ célja, hogy 2012-re a visszagyűjtött és hasznosított italos kartondobozok aránya idehaza is elérje a 20 százalékot, s ebben a szemléletformáló, oktató és kommunikációs programok segítik az IKSZ működését.
Hirdetés

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
412 704
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
4 950 862
Közösség

Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi Bizottság

Állatvédõ szervezet Dr. Lorászkó Gábor, dr. Gerencsér Ferenc, dr. Gráf Zoltán.... Tovább

maedi es visna

juhok (és kecskék) lényegében azonos vírus által előidézett, két különféle kórképben... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 230

Átlagos értékelés: 4.7