Idén nem büszkélkedhetünk valami jó eredményekkel a búzaaratást illetően, ugyanis a szakemberek legfeljebb 4,6 tonna búzára számítanak hektáronként. Raskó György szerint elérhettük volna a 6,5 tonnát is, viszont ez rossz döntések miatt nem valósult meg.
Az idei nyári időjárás mellőzött mindenféle szélsőséget. Nem volt negyven fokos kánikula, belvíz, vagy árvíz. Idén éppen emiatt rekord búzatermelésre számítottak, viszont nagyon úgy néz ki, hogy ennek éppen az ellenkezője fog megvalósulni. Ugyanis nemhogy kevés búzát termelünk, de még a sok éves átlagot se sikerül teljesíteni. Raskó György szerint erről a rossz eredményről az időjárás is tehet, de főként a gazdák rossz döntései miatt alakultak ilyen rosszul a dolgok.
A gazdák többsége abban hibázott, hogy nem kezdte el időben aratni a búzát a csapadékos időjárás miatt, hanem arra vártak, hogy esetleg naposabbra fordul az idő. Viszont a számításaik nem jöttek be, sőt, visszájára sült el az egész történet, mert nemhogy naposabb nem lett az idő, de még több eső esett. Ez gyakorlatilag ellehetetlenítette az aratást, mert túl vizes a talaj, ráadásul a búzának nem kedvez hosszútávon az eső. Azok a gazdák döntöttek jól, akik még a csapadékos idő ellenére is nekiláttak az aratásnak. Bár ez kicsit többe kerülhetett nekik, mivel a szárításra is kellett költeni. De valószínűleg őket még mindig kevesebb veszteség éri, mint azokat, akik arra vártak, hogy a búza magától kiszárad.
Tóth István szerint idén nyáron nehezebb lesz az aratás, mint az elmúlt 25 évben. Ráadásul a vizes föld se kedvez túl sokat az aratásnak: néhány helyen rá se tudnak menni a gépekkel a földekre, ami nem túl bizalomgerjesztő. Talán még azt a búzát fel lehet használni takarmánynak, amit nem arattak le időben, ha toxinkezelésen esnek át, viszont még ez se biztos. Viszont a legnagyobb gond az, hogyha nem aratják le időben a búzát, akkor az hatalmas nagy veszteséget jelent, mert gyakorlatilag mehet a kukába az egész úgy, ahogy van és semmire nem lehet őket felhasználni.
De ha ez nem elég, még a pockok is megjelentek. Raskó György szerint körülbelül négyszáz ezer tonna búzát veszíthettünk el csak a pockok miatt. Viszont a pockok mellett még megjelent egy sárosgazda nevű betegség is, ami újabb 300 ezer tonna veszteséget jelent; a csapadékos időjárás számlájára pedig 200 ezer tonna búzát írhatunk fel. A végeredmény pedig 4,6 tonnás hektáronkénti átlaghozam lesz, legalábbis a becslések szerint.
Ez a mennyiség nagyon kevés, főleg hogyha más országokat nézünk: Ausztriában egy hektáron 6 tonnát termelnek, Angliában, Dániában és Belgiumban pedig 8 tonnát. Mi is elérhettük volna legalább a 6 tonnát, viszont erre nagyon kevés az esély.
Forrás: Eu-infó
