Június 29-e, Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb időpontja az aratás kezdetének, noha Vid (június 15.) és István napja (június 24.) ugyancsak elterjedt dátumok voltak. Kevés népszokás fűződik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentősebb eseményként tartották számon. Péter-Pálkor a Dunántúlon a gazda kezdte meg jelképesen a betakarítást, a Csallóközben pedig gyümölcsevési tilalom lépett érvénybe.
Ez az időszak azért is nem bővelkedik ünnepekben, mert a termény betakarítása annyira igénybe vette az emberek erejét és idejét, hogy nem értek rá pihenni, mulatozni.
Ami az eszközöket illeti, egészen a XIX. század közepéig sarlóval, egy rövid nyelű, félhold pengéjű szerszámmal arattak. Az arató a bal kezében marokra fogott gabonaszálakat elvágta a sarlóval, majd a levágott gabonacsomót a tarlóra dobta. A nyomában járó marokszedők csomózták kévévé a levágott gabonaszálakat. A kasza az 1860-as években kezdte kiszorítani a sarlót.
A gabona betakarítása aratóünneppel végződik. A munka végeztével a lányok gabonaszárakból és kalászokból megfonják az aratókoszorút, majd feldíszítik virágokkal: pipaccsal, búzavirággal, szarkalábbal. A koszorút rúdra vagy botra helyezik, amit két erős legény visz, nyomában az éneklő aratókkal. A „díszmenet” végén előkerülnek a borospoharak, megterítik az asztalokat, s muzsikaszó mellett hatalmas mulatozást csapnak.
A betakarításkor nagy figyelmet kell fordítani az esős idő miatt megjelenő "gombásodásra", és a helyenkénti viharkárokra. Az esős idő növelheti a költségeket a szárítók szükséges többletteljesítménye miatt.
A gazdák idén az előrejelzés szerint majdnem 300 millió tonna gabonát takarítanak majd be, szemben a tavalyi 250 millióval. Búzából 17 százalékkal, kukoricából 25 százalékkal lesz több az előző idényhez képest.
Őszi búzát mintegy 1,2 millió hektáron vetettek, a szakemberek hektáronként 4,6 tonnás hozammal számolnak. Az árpa betakarításával országosan már több mint ötven százalékban végeztek. A repce negyven-ötven százalék körüli mennyiségét ugyancsak a magtárakba hordták.
Őszi búzát egymillió-százhuszonnégyezer hektáron vetettek a gazdálkodók. Ez közel tizenkétezer hektárral több, mint a 2007-ben betakarított terület nagysága. Az előzetesen becsült termésátlag 4,6-4,7 tonna hektáronként, így a betakarítható termésmennyiség ötmillió-kétszázötvenegyezer tonna körül várható, amely harminc százalékkal több, mint a 2007-es produktum.
Tavaszi árpából az elvetett terület 130.066 hektár, amely a tavalyi betakarított területnél tizenkétezer hektárral kisebb. Az előzetes becslés szerint a termésátlag 3,6 tonna hektáronként, az össztermés pedig várhatóan 471.660 tonna körül alakul. Ez a mennyiség huszonnyolc százalékkal több, mint az előző évi volt.
Bár térségenként változnak a termésátlagok, a szakemberek szerint alapvetően helyes az agrártárca becslése: várakozásuk szerint például őszi búzából a tavalyinál egymillió tonnával
többet, ötmillió tonnát takaríthatnak be a gazdák. Ráadásul a termést, ha az időjárás kedvező marad, döntő részben étkezési búzaként lehet értékesíteni. A tavalyinál 50-70 százalékkal több bevételre számíthatnak a termelők, emellett a szükséges raktárkapacitás is adott.
Ami az eszközöket illeti, egészen a XIX. század közepéig sarlóval, egy rövid nyelű, félhold pengéjű szerszámmal arattak. Az arató a bal kezében marokra fogott gabonaszálakat elvágta a sarlóval, majd a levágott gabonacsomót a tarlóra dobta. A nyomában járó marokszedők csomózták kévévé a levágott gabonaszálakat. A kasza az 1860-as években kezdte kiszorítani a sarlót.
A gabona betakarítása aratóünneppel végződik. A munka végeztével a lányok gabonaszárakból és kalászokból megfonják az aratókoszorút, majd feldíszítik virágokkal: pipaccsal, búzavirággal, szarkalábbal. A koszorút rúdra vagy botra helyezik, amit két erős legény visz, nyomában az éneklő aratókkal. A „díszmenet” végén előkerülnek a borospoharak, megterítik az asztalokat, s muzsikaszó mellett hatalmas mulatozást csapnak.
A betakarításkor nagy figyelmet kell fordítani az esős idő miatt megjelenő "gombásodásra", és a helyenkénti viharkárokra. Az esős idő növelheti a költségeket a szárítók szükséges többletteljesítménye miatt.
A gazdák idén az előrejelzés szerint majdnem 300 millió tonna gabonát takarítanak majd be, szemben a tavalyi 250 millióval. Búzából 17 százalékkal, kukoricából 25 százalékkal lesz több az előző idényhez képest.
Őszi búzát mintegy 1,2 millió hektáron vetettek, a szakemberek hektáronként 4,6 tonnás hozammal számolnak. Az árpa betakarításával országosan már több mint ötven százalékban végeztek. A repce negyven-ötven százalék körüli mennyiségét ugyancsak a magtárakba hordták.
Őszi búzát egymillió-százhuszonnégyezer hektáron vetettek a gazdálkodók. Ez közel tizenkétezer hektárral több, mint a 2007-ben betakarított terület nagysága. Az előzetesen becsült termésátlag 4,6-4,7 tonna hektáronként, így a betakarítható termésmennyiség ötmillió-kétszázötvenegyezer tonna körül várható, amely harminc százalékkal több, mint a 2007-es produktum.
Tavaszi árpából az elvetett terület 130.066 hektár, amely a tavalyi betakarított területnél tizenkétezer hektárral kisebb. Az előzetes becslés szerint a termésátlag 3,6 tonna hektáronként, az össztermés pedig várhatóan 471.660 tonna körül alakul. Ez a mennyiség huszonnyolc százalékkal több, mint az előző évi volt.
Bár térségenként változnak a termésátlagok, a szakemberek szerint alapvetően helyes az agrártárca becslése: várakozásuk szerint például őszi búzából a tavalyinál egymillió tonnával
többet, ötmillió tonnát takaríthatnak be a gazdák. Ráadásul a termést, ha az időjárás kedvező marad, döntő részben étkezési búzaként lehet értékesíteni. A tavalyinál 50-70 százalékkal több bevételre számíthatnak a termelők, emellett a szükséges raktárkapacitás is adott.
