Hirdetés

Anyagmozgatás az állattenyésztésben

Kassai Zsolt, FVMMI GM Kht.
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A napjaink mezőgazdaságára, s így az állattenyésztési ágazatra is mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek használata, így az egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztésével dolgoznak. A technológiai folyamatoknak szerves részét képezi az anyagmozgatás is, amely az egyes műveleteket köti össze, s a termelés folyamatosságát tartja fenn.

A napjaink mezőgazdaságára, s így az állattenyésztési ágazatra is mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek használata, így az egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztésével dolgoznak. A technológiai folyamatoknak szerves részét képezi az anyagmozgatás is, amely az egyes műveleteket köti össze, s a termelés folyamatosságát tartja fenn.

Az anyagmozgatás fontosságát az állattenyésztésen belül bizonyítja az is, amely arra alapoz, hogy a termelés teljes költségráfordításának ma ~30-50 %-át a szállítás és rakodás költségei teszik ki. Nyilvánvaló, hogy a helyes üzemszervezés, a „megtermelt” anyagok legrövidebb útvonalon, leggazdaságosabb módon való továbbítására törekszik, és ennek során az anyagmozgatás korszerű gépesítése a termelés önköltségét is jelentősen csökkentheti.

Az állattenyésztésen belüli anyagmozgatás nem kapcsolódik szorosan az éves szinten a betakarításkor megmozgatandó hatalmas mennyiségekhez, hiszen az állatok számára megtermelt takarmányokat nap mint nap ki kell osztani, illetve a trágyaeltávolítás is rendszeresen ismétlődő üzemeltetési gondot jelent.

Figyelembe kell vennünk a mozgatandó anyagok különféle jellemzőit is, amelyek az állattartó telepeken jelentkező termékként vagy melléktermékként határozzák meg a használni kívánt berendezések, műszaki kialakítását, telepítését. Így tehát már a tervezéskor pontosan rögzítenünk kell ezeket a jellemzőket, melyeket a következők lehetnek:

- az anyag térfogattömege;

- az ömlesztett anyagok természetes rézsűszöge;

- az anyagok súrlódási tényezője (részben a mozgatandó anyag részecskéi, részben a mozgatott anyag és a mozgató berendezés továbbító eleme között);

- a mozgatott anyag nedvességtartalma, vegyi hatása stb., mely a továbbító berendezés anyagminőségét is befolyásolja;

- a mozgatott anyag szennyező hatása a továbbító berendezésre, illetve annak érzékenysége a szennyeződéssel szemben;

- a mozgatott anyag kezelésével kapcsolatos fizikai jellemzők;

- az anyag „csomagolásának” jellege (ömlesztett vagy darabos takarmányoknál: a főbb szemcse-, darabméretek megadásával, zsák, láda stb.).

Az állattartó telepeken végzett anyagmozgatás munkafázisai jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért gépesítésének fejlesztése folyamatos munkát jelent.

Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai gyakorlat, mind világviszonylat a legelterjedtebben alkalmazott rakodógépei megtalálhatók a folyamatos üzemű telepített és a szakaszos üzemű gépek között is. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az támasztja alá, hogy az anyagmozgatási folyamatokon belül megfelelő pontossággal, kedvező áruvédelemmel és gyorsan, hatékonyan végrehajtják a funkciójukból adódó feladataikat, illetve ezen túl az élő munkaerő megtakarítását is - ez állattartó telepeken számos problémát vet fel - elősegítik.

Az állattartó telepeken található anyagmozgató gépek (szállító és rakodó gépek) állományának elöregedése elmúlt években lelassult, mivel jelentős mértékben átalakult a folyamatos és szakaszos üzemű anyagmozgató gépek funkcionális működése, de ugyanakkor az elavult konstrukciók még mindig megtalálhatók a gazdaságokban.

Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása az állattartásban is a termelés ciklusával függ össze. Az állattartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy volumenben történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a silókukorica és az egyéb takarmánynövények (pl. gabonák) betakarításánál az agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt

az anyagmozgatási folyamatoknak illeszkednie kell az állattartó telepi be-, illetve kitárolás üzemeltetési körülményeihez, valamint a gépek teljesítményének kihasználásához.

A jól megszervezett és kidolgozott anyagmozgatási rendszer összeköti a fő termelési technológiák - állattartás és növénytermesztés - egyes műveleteit, lehetővé teszi géprendszerek munkagépeinek folyamatos munkáját, végül gondoskodik arról, hogy a megtermelt javak rendeltetési helyükre jussanak. A rendkívül sokfajta anyag az állattartó telepeken rendszeresen megjelenik, s ebből adódóan más és más, az anyagmozgatás szempontjából egyáltalán nem közömbös tulajdonságokkal rendelkezik. Csak néhányat ezek közül: a halmazállapot (folyékony, szilárd, por alakú, darabos, stb.), a szállítandó áru csomagolása (zsák, bála, stb.), méretei, térfogatsúlya (szalma, trágya stb.), rézsűszöge, szennyező-hatása. Nyilvánvaló, hogy ezek a tulajdonságok eleve meghatározzák a telepen belüli és kívüli tárolást, szállítást, de még inkább a rakodás módját.

Hirdetés

Az anyagok sokfélesége csak egyike a rakodás szervezőire háruló feladatoknak. Nehezen képzelhető el, hogy minden mezőgazdasági üzem vagy gazdálkodó maga oldja meg valamennyi anyagmozgatási feladatát. Nyilvánvalóan már léteznek olyan bérvállalkozók és vállalkozások, amelyekkel a hiányzó anyagmozgatási kapacitást ki lehet elégíteni (pl. külső szállítási feladatok megoldása a telephelyre, illetve a telephelyről).

A megfelelő anyagmozgatási technológiai változatok közül mindig az adott vállalkozás gazdasági erejének és a termelési kapacitásának összhangja, valamint a gépesítettség foka alapján kell eldönteni, hogy a technológiai műveletek közül mit kívánunk saját géppel és mit bérmunka keretében elvégezni vagy végeztetni. Ezt a döntést olyan tényezők is befolyásolják azanyagmozgatást, melyre korábban nem is gondoltunk.

Melyek ezek a tényezők?

- a legfontosabb azt eldönteni, hogy mit is akarunk rakodni, vagy mozgatni (azaz a mezőgazdasági anyagok eltérő halmazállapota, konzisztenciája és egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is számba kell venni);

- az éves szinten szükséges rakodási mennyiségek megmutatják, hogy mennyi anyag megmozgatásával kell számolni;

- milyen időintervallumban, vagyis mikor szeretnénk ezeket a munkákat elvégezni (akár napi bontásban is);

- az anyagmozgatási rendszerünkön belül hova kell elhelyezni az anyagokat (mind magassági, mind szállítási távolságon belül, illetve a tárolási helyszínek között).

Az anyagmozgatási technológia elemei között a rakodógépeket elsősorban a telepen belüli munkák során alkalmazzák. A hazai gyakorlatban jelenlévő különféle homlok- és forgórakodók vagy

magajáró kivitelben, vagy mezőgazdasági erőgépre szerelt adapter jellegű gépként kerülnek alkalmazásra. Az anyagmozgatási kapacitások határozzák meg, hogy mely gépeket alkalmazzák, a magajáró gépekkel elérhető teljesítmény ~40-80 t/h-t is lehet, míg a traktorra szerelt kivitelű, adapter jellegű rakodók esetén a rakodási teljesítmény ~5-40 t/h értéket érhet el.

Külön említést érdemelnek a teleszkópos gémszerkezettel rendelkező homlokrakodók, melyeket elsősorban magajáró kivitelű gépeken használnak. Mezőgazdaságon belüli alkalmazásukat a felgyorsult gazdasági viszonyok is segítették. Maga a konstrukció ötvözi a mobil rakodógépek és targoncák előnyös tulajdonságait (pl. nagy magasságokba történő emelés, illetve gyorsaság, fordulékonyság). A teleszkópos gémszerkezet előnye abban rejlik, hogy míg korábban a nagy magasságokba (~6,0-11,0 m) történő rakodást két- vagy több lépcsőben lehetett megoldani, addig ezen gépek kitolható, teleszkópos kialakítású gémszerkezete egymenetben végzi el az anyagok rakodását. Nagy magasságokba is egyszerűen, gyorsan elhelyezhetők - pl. kazlak rakodásakor - a rakományok akár nagy tömegben is (~3,0-5,5 t). Mezőgazdasági alkalmazhatóságukat növeli az is, hogy a gépek három üzemmódú kormányzásban üzemeltethetők. Ezek közül az összkerék kormányzást általános esetekben a kiváló manőverező képesség miatt, az oldalazó mozgást nehezen megközelíthető falakhoz, kazlakhoz történő odaállásnál, míg az első kerékkormányzást pótkocsik vontatásához és közúti közlekedéshez használhatjuk ki megfelelő hatékonysággal.

A teleszkópos rakodógépeknél fontos szerkezeti elem továbbá a szilárd kivitelű acél alváz, mely biztonsági védőkerettel ellátva, valamint a ráépített vezetőfülkének köszönhetően megfelelő biztonságot nyújt a kezelő számára. A vázszerkezet kialakítása megfelelő tengelytáv és nyomtáv alapján biztosítja a viszonylag alacsony súlypontot, ezzel a gép kompakt kivitele a nagyobb magasságokba történő emelés esetén is kedvező stabilitással rendelkezik. Az alacsony helyzetű súlypont és a kedvező hosszúság/szélesség arány a közúti haladás során segít - ~30-40 km/h esetén is - stabil úttartást a kezelő számára. Stabilitást növelő tényező a viszonylag alacsony szintre épített motor is, mely kedvező (50-80 kW) teljesítménye biztosítja hidrosztatikus hajtás és a hidraulikus emelőszerkezet számára a megfelelő energiaforrást.

Hirdetés

A szűk állattartó épületek ideális szakaszos üzemű gépei a csúszókerék kormányzással rendelkező rakodók. Ezen gépek kis befoglaló mérettel, de robosztus kialakítással rendelkeznek. A gépekre jellemző robosztusság a gép egyik fő előnyét jelenti, mivel az erősített kivitelű gémszerkezet lehetővé teszi - megfelelő munkaszerszámmal szerelve - nagy tömegek (~1,0-1,8 t) biztonságos mozgatását. A kis építési méretek és az alacsony súlypont a gépet szinte felboríthatatlanná teszik. A gép kezelője egy vagy két kezelőelemmel a gép minden irányú mozgatását egyszerűen és gyorsan végezheti el. A kezelő elemek összehangolt működtetésével elérhető a kis helyen történő - majdnem a vezető tengelye körüli -, gyors fordulatok végrehajtása. A csúszókerék kormányzás lényege is e tényezőkön alapszik, mivel az egyik oldalon levő kerekek fékezésével oldható meg a kormányzás. A kis építési méretek, a gyorsaság és a fordulékonyság miatt a csúszókerék kormányzással rendelkező homlokrakodó gépek elsősorban olyan helyen alkalmazhatók gazdaságosan, ahol egyéb gépek már nem, vagy csak igen nehézkesen végezhetik munkájukat. Ilyen helyek lehetnek pl. szűk karámok, oszlopokkal keresztezett terménytároló épületek stb.

Az állattartó telepeken belüli stabil anyagmozgatás gépei a magtárakban felszerelt anyagmozgató berendezésektől (csigák, felhordók, stb.) kezdve a trágyaeltávolító (kaparóléces, szállítószalagos) berendezésekig folyamatosan rendelkezésre állnak. Ezek teljesítménye szorosan illeszkedik a kapcsolódó műveletek munkálataihoz (tárolás, szállítás).

A folyamatos működésű szállítógépek a mezőgazdasági ömlesztett anyagokat (pl. takarmányokat) egy adott, általában zárt körfolyamú pálya mentén állandó sebességgel, folytonos anyagáramban - kisebb-nagyobb adagokra bontva - állandóan egyirányba továbbítják. A továbbítás különféle eszközökkel - gumihevederes szállítószalaggal, lánccal, csigával, kötéllel - valósítható meg. A szállított anyag és a gép továbbító elemének kapcsolata alapján a folyamatos szállítású anyagmozgató gépeket három fő csoportra bonthatjuk:

hordozóelemes szállító berendezések, az anyagáram a szállítás ideje alatt magán a szállítóelemen nyugszik:

- szállítószalagok,

- billenő elemes szállító berendezések.

vonóelemes szállító berendezések, az anyagokat a vonóelemre szerelt továbbító elemekkel a fix helyen maradó alátámasztáson - vályúban, sínen, vezetőhoronyban, stb. - csúsztatják vagy vontatják:

- kaparóelemes szállító berendezések;

forgóelemes szállító berendezések, az egyhelyben forgó szállítóeleme biztosítja, hogy az anyagáram előrehaladjon:

- szállítócsigák.

A folyamatos üzemű szállító berendezések nemcsak anyagtovábbítást, illetve a technológiai műveletek közötti mozgatást végzik, hanem lehetővé teszik, hogy az egyes technológiai műveleteket a továbbított anyagon szállítás közben végezzék el (pl. takarmányhoz különféle adalékanyagok, gyógyszerek bekeverése).

A folyamatos üzemű anyagmozgató gépek, eszközök, illetve berendezések telepítését úgy kell „megszervezni”, hogy lehetőleg érvényesüljön a család-elv. Minél több szabványosított, illetve tipizált szerkezeti elemet kell alkalmazni.

Az állattartó telepen belül mozgatott anyag jellegétől szinte teljesen függetlenül azonos elemekből szerelhetők össze a különféle szerkezetű anyagmozgató, szállító berendezések, illetve az egyszerűbb felhordó elemek. Fokozhatjuk ezeknek az anyagmozgató berendezéseknek a kihasználását, ha az egymáshoz kapcsolódó műveleteket más technológiai tevékenységgel egyesítjük.

A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység - mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg - tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága együttesen határozza meg.

 

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

82/2008. (VI. 30.) FVM rendelet

Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál... Tovább

alapsokaság

a ->biometriában és a matematikai statisztikában egyértelműen a ->populáció szinonimája. A... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.