Készen van az elkövetkező hét esztendő állattenyésztési programja, amelyet - első alkalommal - nem a mezőgazdasági minisztérium, hanem ötvennyolc pályázati programban a szakma képviselői dolgoztak ki a legkisebb részletekig - jelentette be Gráf József fölművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok megnyitóján, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél.
A magyar állattenyésztők hagyományos ünnepének nevezett háromnapos rendezvényen kifejtette: úgy gondolja, hogy a program azért is igen fontos, mert a magyar mezőgazdaság és különösen az állattenyésztés válaszút elé érkezett. A továbbiakban két esélyünk van az uniós körülmények között: vagy lemaradunk a versenyben, vagy fölvesszük a kesztyűt és utolérjük, de ha lehet, el is hagyjuk versenytársainkat legalább a hagyományos ágazatokban. Az állattenyésztés, mint a mezőgazdaság nehézipara nélkül az ágazat nem lehet sikeres -- mondta a miniszter.
Van néhány alapvető dolog, amire bízvást támaszkodhatunk: például az, hogy a magyar élelmiszereknek változatlanul jó a híre, az elmúlt évben 3,5 milliárd eurónyi exportot volt képes elérni az ágazat, amelynek pozitív a szaldója, hiszen a behozatal jóval kevesebb, 2 milliárd eurónyi volt. A nehéz, de jól fizető piacaink közül Olaszországba 22 százalékkal, Németországba 16 százalékkal, Ausztriába 10,5 százalékkal többet exportáltunk, mint egy évvel korábban. Néhány, nem ilyen jól fizető piacra nem volt ennyire sikeres a kivitel, ezeknél csökkent az exportunk, de az a lényeges, hogy a legkeményebb piaci feltételek között is meg tudjuk állni a helyünket. Reményt ad az is, hogy a 2003-as mélypont után tavaly 60 milliárd forint fölött volt az ágazati eredmény. Ez ugyan még nem a tervezett 100 milliárd fontos eredmény, aminek elérésére 2.2,5 év alatt törekszünk, de a 2003-as mínusz hét milliárdhoz képest talán már szép előrelépésnek mondható.
Viszont még előttünk vannak olyan lépések, amelyek az állattenyésztés számára is nagyon fontosak az uniós környezetben -- mondta még Gráf József. Nem lesz könnyű, hiszen az EU-s tárgyalók nagyon kemények, viszont megértik a gondjainkat, ha azokat egyértelműen, szakmailag alátámasztva tárjuk eléjük. Csak így volt lehetséges elérni, hogy a 2013-ig tartó időszakra felhasználható 1300 milliárd forintos támogatásnak majdnem a felét a műszaki megújulásra, a technikai fejlesztésre tudjuk költeni. Erre - egyebek közt - azért is szükség van, mert míg Franciaországban több mint 5000 euró, Ausztriában 10 ezer euró fölötti az egy hektárra jutó eszközérték, addig Magyarországon csak 2200-2300 forint. Ez az a hátrány, amelyet csökkenteni kell. Az ebből is fakadó törekvéseinket, célkitűzéseinket a szakma 85-90 százaléka itthon is elfogadta és támogatja, ezért ezen az úton kell tovább menni.
Az állattenyésztésben különösen nagy gondok vannak, elsősorban azért, mert az elmúlt 20 évben ez az ágazat mostoha gyereke volt általában az agárákormányzatnak és maga a mezőgazdaság a mindenkori kormányzatnak. Arról, hogy hova kell ebből a helyzetből eljutni, a miniszter ezt mondta: a magyar mezőgazdaság termelését hét év alatt legalább 20 százalékkal, tíz év alatt 30 százalékkal kell növelni. Mivel a megnövekedett árumennyiséget az unióban nem tudjuk eladni, ennek a felét más klasszikus, hagyományos piacainkon kell értékesíteni. Ezért jó, hogy az ilyen kiállításnak, mint a hódmezővásárhelyi XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napoknak is van kiemelt vendége, jelenleg Szerbia (tavaly Románia volt), mert azt gondolja, hogy a két ország közötti együttműködés azt is mutatja, hogy Magyarország nemcsak az unión belül keresi az értékesítési lehetőségeket. Nem zárkózunk be a közösségbe, hanem Oroszország, Szerbia, Horvátország, Ukrajna is rendkívül fontos a hazai agrárium piaci terjeszkedésének.
A magyar állattenyésztésnek még egy igen nagy előnye van - mondta Gráf József -, az, hogy ismerjük ezt a szakmát és értünk hozzá, és ha ezt a kiváló adottságokkal összetesszük, akkor nem lehet különösebb gond az elkövetkező időszakban. Azt kívánja minden állattenyésztőnek, hogy végre erkölcsileg és anyagilag is jussanak révbe, tartsák meg a kiváló minőséget, haladjanak a korral az eszközök megújításában is hiszen erre most nagy lehetőségük lesz, mert csak így tudjuk a helyünket megőrizni. Gráf József ezúttal is kijelentette: Magyarország agrárország volt, mindig az is marad!
Van néhány alapvető dolog, amire bízvást támaszkodhatunk: például az, hogy a magyar élelmiszereknek változatlanul jó a híre, az elmúlt évben 3,5 milliárd eurónyi exportot volt képes elérni az ágazat, amelynek pozitív a szaldója, hiszen a behozatal jóval kevesebb, 2 milliárd eurónyi volt. A nehéz, de jól fizető piacaink közül Olaszországba 22 százalékkal, Németországba 16 százalékkal, Ausztriába 10,5 százalékkal többet exportáltunk, mint egy évvel korábban. Néhány, nem ilyen jól fizető piacra nem volt ennyire sikeres a kivitel, ezeknél csökkent az exportunk, de az a lényeges, hogy a legkeményebb piaci feltételek között is meg tudjuk állni a helyünket. Reményt ad az is, hogy a 2003-as mélypont után tavaly 60 milliárd forint fölött volt az ágazati eredmény. Ez ugyan még nem a tervezett 100 milliárd fontos eredmény, aminek elérésére 2.2,5 év alatt törekszünk, de a 2003-as mínusz hét milliárdhoz képest talán már szép előrelépésnek mondható.
Viszont még előttünk vannak olyan lépések, amelyek az állattenyésztés számára is nagyon fontosak az uniós környezetben -- mondta még Gráf József. Nem lesz könnyű, hiszen az EU-s tárgyalók nagyon kemények, viszont megértik a gondjainkat, ha azokat egyértelműen, szakmailag alátámasztva tárjuk eléjük. Csak így volt lehetséges elérni, hogy a 2013-ig tartó időszakra felhasználható 1300 milliárd forintos támogatásnak majdnem a felét a műszaki megújulásra, a technikai fejlesztésre tudjuk költeni. Erre - egyebek közt - azért is szükség van, mert míg Franciaországban több mint 5000 euró, Ausztriában 10 ezer euró fölötti az egy hektárra jutó eszközérték, addig Magyarországon csak 2200-2300 forint. Ez az a hátrány, amelyet csökkenteni kell. Az ebből is fakadó törekvéseinket, célkitűzéseinket a szakma 85-90 százaléka itthon is elfogadta és támogatja, ezért ezen az úton kell tovább menni.
Az állattenyésztésben különösen nagy gondok vannak, elsősorban azért, mert az elmúlt 20 évben ez az ágazat mostoha gyereke volt általában az agárákormányzatnak és maga a mezőgazdaság a mindenkori kormányzatnak. Arról, hogy hova kell ebből a helyzetből eljutni, a miniszter ezt mondta: a magyar mezőgazdaság termelését hét év alatt legalább 20 százalékkal, tíz év alatt 30 százalékkal kell növelni. Mivel a megnövekedett árumennyiséget az unióban nem tudjuk eladni, ennek a felét más klasszikus, hagyományos piacainkon kell értékesíteni. Ezért jó, hogy az ilyen kiállításnak, mint a hódmezővásárhelyi XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napoknak is van kiemelt vendége, jelenleg Szerbia (tavaly Románia volt), mert azt gondolja, hogy a két ország közötti együttműködés azt is mutatja, hogy Magyarország nemcsak az unión belül keresi az értékesítési lehetőségeket. Nem zárkózunk be a közösségbe, hanem Oroszország, Szerbia, Horvátország, Ukrajna is rendkívül fontos a hazai agrárium piaci terjeszkedésének.
A magyar állattenyésztésnek még egy igen nagy előnye van - mondta Gráf József -, az, hogy ismerjük ezt a szakmát és értünk hozzá, és ha ezt a kiváló adottságokkal összetesszük, akkor nem lehet különösebb gond az elkövetkező időszakban. Azt kívánja minden állattenyésztőnek, hogy végre erkölcsileg és anyagilag is jussanak révbe, tartsák meg a kiváló minőséget, haladjanak a korral az eszközök megújításában is hiszen erre most nagy lehetőségük lesz, mert csak így tudjuk a helyünket megőrizni. Gráf József ezúttal is kijelentette: Magyarország agrárország volt, mindig az is marad!
Forrás: FVM
