Sokak bánatára veszélybe kerültek az idei télen esedékes, népszokássá vált disznóvágások. Mostantól engedélyt kell kérni ahhoz, hogy disznót vágjunk, nézzük, miért!
Tovább bővült idén az afrikai sertéspestissel fertőzött területek száma Magyarországon, az intézkedések egyelőre csak a vadgazdálkodókat érintik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott közlemény szerint a laboratóriumi vizsgálatok ASP-t igazoltak több, a Tisza mentén talált vaddisznó tetemben. Nagy kockázatot jelentenek az új esetek, legfőképpen a Tisza miatt, mivel közvetítő forrás lehet, ezért a nemzeti klasszikus sertéspestis és afrikai sertéspestis szakértői csoport több terület kockázati besorolását magas kockázatú fertőzöttre módosította augusztus 28-ai ülésén – a teljes listát ide kattintva tekinthetitek meg! A döntés leginkább Borsod-Abaúj-Zemplén-, Hajdú-Bihar-, Heves-, és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti.
A tavalyi évben több vaddisznóban mutatták ki a fertőzést, és már a házi sertésekre is kiterjesztettek bizonyos korlátozásokat. Ezek szerint a sertéstartóknak naplót kell vezetniük az állatlétszám változásáról, a vágáshoz pedig külön engedélyt kell kérni, ezután mintavétel szükséges a tor elvégzéséhez. A gazdák dolgát ezáltal eléggé megnehezítették. Ha egy állat megbetegszik, vagy esetleg elhull, akkor mindenképpen értesíteniük kell arról az állatorvost.
A legnagyobb gond az, hogy a beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust, így fertőzik meg társaikat is. Ugyanakkor a sertéstartók is terjeszthetik a kórt, ha az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel elhurcolják a betegség kórokozóját. Európában keletről nyugat felé szokott terjedni a vírus, ami nagyon virulens, ezért a házi sertés és a vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullást is okoz.
Az afrikai sertéspestis kórokozója a külső környezeti hatásokkal szemben rendkívül ellenálló, több hétig megmarad többek között az istállók, ólak, karámok padozatán, de még az alomszalmán is. Ami még rosszabb, az az, hogy a fertőzött húsból készült nyers vagy félkész termékekben több hétig, a fagyasztott húsokban akár több évig fertőzőképes marad. Savas és lúgos - pH 3,9-11,5 – közegben is megtartja a fertőzőképességét, ezért csak és kizárólag erélyes fertőtlenítőszerekkel pusztítható el.
Az ASP vírusának összesen 22 genotípusa (I-XXII) ismert, a Kelet-Európában, így hazánkban is cirkuláló és veszélyeztető vírus a II-es genotípusba tartozik, megbetegítő képessége kifejezett, azaz nagyon virulens. A következő oldalon további részleteket ismerhettek meg az afrikai sertéspestisről!
A sertésminősítés, mint a termelő fizetésének alapja, rendkívüli jelentőségű mind a termelő, mind a vágóhíd számára. Az Európai Gazdasági Közösség már 1975-ben, a 2759/75 sz. rendeletével elrendelte a vágott sertések közösségi minősítésének alkalmazását, ...
A mikoplazmák széles körben elterjedt baktériumok, több fajuk is van, melyek különböző kórképeket idéznek elő. Sertés mikoplazmózison azonban a gyakorlatban ma a Mycoplasma-pneumoniát értjük, melynek okozója a Mycoplasma-hyopneumoniae. Korábban a beteg...
A parvovírusok elleni specifikus védekezést még a tenyésztésbevétel előtt el kell végezni. A kocák szaporodási ciklusát (ivarzás- vemhesülés- ellés- újraivarzás) megzavarhatják vagy megtörhetik anatómiai rendellenességek, klimatikus és környezeti hatások,...