Az Európai Unió legfrissebb statisztikái szerint Magyarország az egy főre eső fogyasztás terén a második legalsó pozícióban található az unió tagországaiban, mindössze Bulgária előzi meg.
Már csak Bulgária szegényebb Magyarországnál
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar egy főre eső fogyasztása az EU-ban a második legkisebb, csak Bulgária előz meg bennünket. A felülvizsgált statisztika szerint az egy főre eső végső fogyasztás vásárlóerő-paritáson számolva az uniós átlag 71%-át teszi ki Magyarországon, ami 1%-os lefelé történő revíziót jelent az előző adatokhoz képest. Ezzel szemben Bulgária mutatója 69%, tehát csak ő áll nálunk rosszabbul.
Az országok közötti viszonylatban Horvátország 76%-kal, Szlovákia 77%-kal, Csehország 83%-kal, Lengyelország 87%-kal, Románia 86%-kal szerepel. A szlovén és az osztrák lakosság fogyasztása pedig már jóval magasabb, 90%-os és 118%-os értékkel.
Általánosságban elmondható, hogy a régió életszínvonala fokozatosan közelít a fejlettebb EU-tagországokhoz. Ugyanakkor a magyar relatív pozíció folyamatosan romlik a régióban. 2001-ben még a 19., majd 2007-ben a 23., 2012-ben pedig a 25. helyen szerepelt a 27 tagország között.
Az Eurostat által közzétett Actual Individual Consumption (AIC) mutató a háztartások végső fogyasztását méri, közvetlenebb kapcsolatban az életszínvonallal, mint a GDP, és vásárlóerő-paritáson számolva kiszűri az árszínvonalbeli különbségeket.
A Régióban fokozatosan közelítünk, de a magyar relatív pozíció romlik
Az Actual Individual Consumption (AIC) mutató régión belüli összehasonlításban azt mutatja, hogy a régió életszínvonala közelít a fejlettebb EU-tagországokhoz. Azonban a magyar pozíció a régióban folyamatosan romlik. 2001-ben még a 19., majd 2007-ben a 23., 2012-ben pedig a 25. helyen szerepelt a 27 tagország között.
A kelet-közép-európai tagországok mutatóinak számtani átlaga 2005-ig még meghaladta a magyar AIC-t, de ma már 10 százalékponttal elmarad attól. Az új adatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztás viszonylagosan alacsony a régióban, és a tendencia arra utal, hogy ez a helyzet tovább romolhat a következő években.
Az AIC mutató a háztartások végső fogyasztását méri, és a vásárlóerő-paritáson számolt érték kiszűri az egyes országok közötti árszínvonalbeli különbségeket. Bár a mutatóval kapcsolatban időről időre felmerül a pontatlanság vádja, az elfogadott tény, hogy a tendenciákat jól ragadja meg, és következtetéseket lehet levonni az országok relatív életszínvonaláról.
