A huszonöt ével ezelôtt rendezett centenáriumi tudományos konferencia szervezôtitkáraként –

Egy tudományos műhely szellemisége

Balázs Ervin
Hirdetés

A huszonöt ével ezelôtt rendezett centenáriumi tudományos konferencia szervezôtitkáraként – mint pályakezdô – személyesen tapasztalhattam az ünnepi ülésen részt vevô tudósok nagyrabecsülését, amellyel a Növényvédelmi Kutató Intézet szakembereit illették. Negyed évszázad elteltével, számos tengerentúli és európai kutatómûhelyben eltöltött hosszabb-rövidebb tanulmányút után értettem meg igazán, mit is jelent egy igazi tudományos szellemiségû mûhely. Szinte végeláthatatlanul sorolhatnám fel ennek az elismerésnek építôkockáit, de nem vállalkozhatom ezek mindegyikének említésére, hiszen szubjektív tényezôk is befolyásolnak, vagy kihagynék valamit, amivel másokat megbántanék.
125 éves az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete - Egy tudományos műhely szellemisége

Egy dolgot azonban feltétlenül meg kell említenem: az Intézet neveltjeként olyan tudományos szellemiséggel vértezôdtem fel, melynek köszönhetôen szinte páratlan kitüntetésben részesülhettem akkor, amikor egy teljesen új kutatóintézet, a gödöllôi Mezôgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontot alapító tudományos fôigazgatójaként indíthattam útjára ezt a jelentôs tudományos mûhelyt.


A Növényvédelmi Kutató Intézet világhírnevét alapvetôen annak köszönhette, hogy fennállásának 125 éve alatt mindig tudományos igényességgel válaszolt a mezôgazdaság aktuális gyakorlati kérdéseire. Alapíttatása is ehhez kapcsolódik, hiszen a filoxéra XIX. századi európai járványa és az ellene való védekezés kidolgozása hívta életre. Az intézet munkatársai mindig megtalálták a koruk által felvetett kérdésekre a megfelelô megoldást. Ezek közül néhányat említek meg, elsôsorban azokat, melyeket személyesen is megismerhettem. A nagyüzemi mezôgazdaság által felvetett növényvédelmi kérdések környezetkímélô szemlélettel való megközelítése nagyon korszerû és bátor cselekedet volt az ötvenes-hatvanas években. Hazánkban a világon elsôként tiltották be a DDT használatát 1968-ban, s Ubrizsy Gábor volt az elsô, aki az integrált növényvédelem elméleti és gyakorlati kidolgozására nagy léptékû terveket vázolt fel. A második világháborút követô idôszak gazdasági izolációs politikájából adódó kihívás volt a hazai növényvédôszer-ipar megteremtésének kényszere: ennek szerves kémiai hátterét Matolcsy György és csoportja teremtette meg.  A Jermy Tibor által kezdeményezett és irányított agrozoológiai populációvizsgálatokat, amelyeket nagyüzemi almásokban és kukorica-monokultúrákban végeztek, nemzetközi elismertség övezte. A tudományos gárda szakmai hátteret teremtett az Európában szinte egyedülálló növényvédelmi szolgálat laboratórium-rendszerének létrejöttéhez. Ma is sokszor kerül szóba, hogy az amerikai növényvédelemben dolgozó kutatók példaként hivatkoztak erre a növényvédelmi hálózatra. A kajszi-gutaütés kóroktanának új megközelítése, a Klement Zoltán vezette kutatócsoport sikereinek egyik nemzetközileg elismert példája.

Hirdetés


A mindennapok gyakorlatát szolgáló kutatások azért voltak olyan eredményesek, mert az intézet munkatársai magas szintû alapkutatási eredményekre építkezhettek. A növényi baktériumok által indukált hiperszenzitív reakció, amit a világon elsôként Klement Zoltán írt, vagy a Király Zoltán nevével fémjelezett új tudományterület, a növényi kórélettan a Növényvédelmi Kutató Intézet legfényesebb ékkövének számít. Napjaink talán legsikeresebb gyakorlati eredményeit a Tóth Miklós által vezetett kutatócsoport feromoncsapdái jelentik. A „Csalomon” csapdák elôállítása és sikeres forgalmazása jó példa arra, hogy egy-egy feromon kémiai azonosítása és szintézise nem csak új tudományos eredmény lehet, hanem a környezetbarát növényvédelmi technikák egyik kiváló példájává válhat.

Hirdetés


Ezek az építôkockák az intézet kézzel fogható eredményei, de nem szabad elfelejtkezni arról sem, amit az intézet tudós gárdája a szakemberképzésben tett.  A hazai növényvédelem gyakorlati és elméleti alkalmazóinak szinte kivétel nélkül kötödése van az Intézethez, annak vagy  „neveltjei”,  vagy volt munkatársai.  Az Intézetben számtalan külföldi kutató töltött el hosszabb-rövidebb tanulmányutat, hazatérve sokuk lett elismert szaktekintély, egyetemi tanár, vagy vezetô kutató. Elvitték a hírét a Herman Ottó úti intézetnek szerte a világba. Most e kerek évforduló alkalmából mint az intézet „neveltje” további szép eredményeket kívánok e szinte páratlan mûhely alkotógárdájának.

 


Martonvásár, 2005. november

Balázs Ervin
az MTA rendes tagja

Forrás: Növényvédelem

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

biometeorológia

a meteorológiai viszonyok és az élő környezet (ember, állat, növény) közötti kapcsolattal... Tovább

konténer

az anyagmozgatás, s benne az egységrakomány-képzés egyik legkorszerűbb eszköze. Lényegében... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.